Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-12-20 / 24. szám

XV év után. Ma napság, a mikor oly gyors lüktetésű az élet, a mikor oly nagy a vállalkozási kedv, de a kitartás­hoz oly kicsiny az erkölcsi és anyagi erő, könnyen, legtöbbször könnyel­műen születnek az újabbnál újabb vállalatok ; de a mily gyorsan jöt­tek létre, oly hamar el is tűnnek, nem hagyva maguk után más nyomot, mint a közönség évről- évre lohadó bizalmát. Ebben az élni siető, kenyérért kapkodó korban tehát valóságos bámulatot kelt. ha egy-egy vállalat A'1 ’ éves múltra tekinthet vissza, főleg, ha ez a vállalat irodalmi és szahvállalat s ráadásul még magyar is. Ilyen a ,,Vendéglősök Lapja“ a mely a jövő esztendő, a XX. század első napján XVI évfolya­mát kezdi meg Isten segítségével s a magyar vendéglősök pártfogásával. Az átküzdött XV év minden mozzanata híven és érdekesen tük­rözi vissza a magyar közélet fej­lődését, az eszmék vivódását. úgy a mint azok a magyar iparra, ille­tőleg a mi szakmánkra hatottnál. Az összetartás érzületének lói­kéi tése, a magyarság terjesztése és kizárólagos uralma, e két tengely körül forgott ami lapunk élete XV észtén déhi hei■ eszti'll. Éhez képest buzgólkodtunk tes­tületi életünk szervezésén, a kar­társak országos csoportosításán ipa­runk érdekeinek védelmére. Mennyi eszmét vetettünk föl és vitattunk meg. ebben a keretben hány terv kivitelén láradoztunk, azt a vendéglős-közönség éppen úgy tudja, mint magunk. Nem volt könnyű a feladatunk egyrészt a kezdet nehézségeitől nyüg7ötten, másrészt előbb közöny- nyel. utóbb ellenséges indulattal kilzkodve; ámde megálltuk a he­lyünket s örömmel látjuk, hogy az elhintett mag nem mindenkor esett terméketlen talajra s a mi még ki nem csírázott, kelőben van a XX. század boldogságára. Hogy a sikeres munka édes tudatával tekinthetünk a múltra és reménynyel a jövőbe, azt nem csupán magunknak, nem csupán a híven és jól teljesített kötelesség eredményének tulajdonítjuk, hanem lőleg azoknak a lelkes, ügybuzgó, minden jóért és szépért hevülő kar­társaknak, a kik szeretetükkel és jóakaratukkal segítettek bennünket a közjóért folytatott munkánkban. Ha voltak keserű pilanataink, voltak örömteljesek is; ha értek csalódások, megértük azt is, hogy sok szép reményünk valóra vált és ezt mind azoknak a nemes lelkek- nek köszönhetjük, a kik meg­értettek bennünket s méltányol­ták törekvéseinket. A mikor tehát ezzel a számunk­kal lezárjuk lapunk XV. évét, új­ból hozzájuk fordulunk, hogy a mi erőnk volt, az ő rokonszenvük, legyen erőnk pályafutásunk XVI. esztendejében is. Nagy eszméktől terhesen, nagy átalakulásokat Ígérve köszönt a reménykedő, nyomorban roska­dozó emberiségre a XX. század, a melyben az eddigieknél súlyosabb küzdelem, veszélyesebb felelősség, szakadatlan őrállás várakozik az eszmék hadaira, a hírlapokra, ha éber védői akarnak lenni a hazá^ nak, a nemzet hagyományainak s a polgárok érdekeinek. A bizonytalan jövő első eszten­dejétől tehát kétszeres szükségünk í van kartársaink figyelmére és jó­akaratára, a melyet ugyan a múltra ’Hivatkozva, de a jövőért kérünk, azért a jövőért, a mely hogy áldásos legyen iparunkra, lankadatlan és egyetlen törekvésünk lesz. Bár ezért, ha magunkra hagy ot­tan is, készen vagyunk a harczra, készen a végsőig; mégis ehhez a harczhoz is. mint minden más harcz- hoz, hogy sikeres legyen, a lelkese­désen és elszántságon kívül, egyéb is szükséges: katona és pénz! Minden kartásunk, a ki az igaz ügyért, a vendéglősök javáért tenni tud és akar, szellemi és anyagi segítségével siessen lapunk zászlaja alá, a melyen XV év óta ragyog ez a szép és buzdító jelige; Szabad és boldog hazában legyen vi­rágzó és magyar a vendéglős- ipar ! A mikor kartarsaink szellemi és anyagi támogatásáért most újból szót emelünk, immár deresedő fejjel állunk a régi bapdrsak előtt, a mi nemcsak arra int, hogy inneniül több az emlékünk, mint a remé­nyünk; hanem arra is, hogy a mi teendőnk még hátra van, siessünk vele, hogy megtehessünk mindent, a mivel édes hazánknak és ma­gunknak tartozunk. Siessünk iparunk nagy kérdé­seinek megoldásával; kartársaink ne késlekedjenek ezekért velünk síkra szállani, hogy a megkezdetteket be­végezve, utódaink áldva említhes­sék neveinket. Nálunk a munka, Istennél a diadal. A munkát végezzük, a diadalt elnyerjük! A szerkesztőség. Felhívás előfizetésre. A mikor az idei utolsó számunkat ezen­nel szétküldjiik, felkérjük t. pártolóinkat, hogy a jövő, 1900. évre szóló előfizetési dijaikat, valamint esetleges hátralékaikat hozzánk mielőbb, lehetőleg postafordultával megküldeni méltóztassanak. A jövő eszten­dőtől. a nagy átalakulásokat hozó XX. szá­zad hajnalától nagy és számos teendőket ró ránk hivatásunk, a miket iparunkra sike­resen csak úgy végezhetünk, ha minden felvilágosult vendéglős állandó anyagi és erkölcsi támogatásában részesülünk. A mikor erre a vendéglősipar érdekében fel­kérjük pártolóinkat, abban a hitben teszszük, hogy jóakaratukra bennünket XVT évi mű­ködésűnk után. a melyhez iparunknak annyi vívmánya fűződik, méltónak tekintenek. Kér­jük tehát, hogy javukra készséges buzgósá- gunkat, valamint nagy kiadásainkat figye­lembe véve, előfizetéseiket az 1900. évre megújítani szíveskedjenek. Arra is kér­jük régi pártolóinkat, hogy kartársaikat, a kik lapunkat eddig nem támogatták, elő­fizetőinkül megnyerni szíveskedjenek. Ha ezt régi előfizetőink a közügy érdekében meg­teszik. úgy a jövő esztendő a „Vendéglősök Lapja*' megerősödését, működésének tartós­ságát és sikerét biztosítja a XX. században, a mire annál is inkább szükségünk van. mert az igazságért való küzdelmünk vala­mint a múltban, úgy a jövőben is nagy áldo­zatokat követel tölünk. A Vendéglősök Lapja.“ előfizetési ára: Egész évre .... 12 kor. Fél érve..................9 „ Negyed évre ... 3 „ Az előfizetési pénzek, legczélszerübben postautalványnyal. a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztőségéhez és kiadóhivatalához (Bpest, VII. Alcáczfa-utcza, 7. szám.) küldendők. A midőn a múlt évi támogatásért köszö­netét mond, egyúttal ismételten tisztelettel kéri az újévi előfizetések és a hátralékok sürgős elküldését a lap expediálásánál elő­állható zavarok kikerülése végett a Vendéglősök Lapja kiadóhivatala Budapesti munkaközvetítő intézet. A kereskedelemügyi miniszter kezde­ményezéséből Budapesten munkaközvetítő intézet létesül hatósági és állami támogatás mellett. Az intézet a közvetítést ingyen telje­síti Budapest területén s ez az első lépés a munkaközvetítés országos szervezésére. Az intézet ügyviteli szabályzatának a tervezete már el is készült s annak tárgya­lására a kereskedelemügyi minisztériumban értekezlet volt Szterényi József miniszteri tanácsos elnöklésével. Az értekezleten a mi szakmánkat Glück Frigyes képviselte. Alább egész terjedelmében közöljük az értekezlettől elfogadott ügyviteli szabály tervezetét, minthogy az intézet működése a mi iparunkra is ki fog terjedni. A munka-közvetités iparunknak egyik legégetőbb kérdése, a melynek a megoldá­sát különösen a piDezérek sürgetik türel­metlenül ; ennélfogva kívánatos, hogy a buda­pesti közvetítő intézet szabálytervezetét mindenki alaposan tanulmányozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom