Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-12-05 / 23. szám
venaegiosoK .Lapja lövy. aeczemoer o. bankett, estélyek, mind biztos üzletet Ígérnek, különösen egy most még nélkülözött uj megfelelelő helyiség létesítése esetén és hozzá még az üzleti forgalom nagyobbodására is kell számítanunk, miután jövő évben kiépül a Németi Selmeczbánya közti vasút, mely városunkat közelebb hozza Budapesthez. Az a kérésem tehát, hogy e viszonyokról oly vállalkozóval, ki esetleg a t. szerkesztő urnái jelentkeznék s a mennyiben ez ügy iránt melegebb érdeklődést tanúsítani érdemesnek tartaná, kegyeskedjék Berdenich Győző mérnök urat felkerestetni (lakik: Ovóda- utcza 22. sz.) ki a helyi viszonyokról a legalaposabban tájékozva van s kit ez ügynek megnyernem már egy félév előtt sikerült s ki erős energiával szokott neki látni oly ügynek, melybe egyszer belefogott. Igen kérem továbbá, hogy ez ügyről becses lapjában rövid tájékoztató ismertetést is hozni kegyeskedjék. Selmeczbányán, 1899. november 24-én. Őszinte tisztelettel Sztancsay Miklós városi főjegyző. Jegyzőkönyv. Felvétetett az 1899. évi nov. 16-án tartott választmányi ülésen: Jelen voltak: KaszásLajos elnök, Krassy Bódog alelnők, Almsteuer István titkár, Lukácsek Ferencz II titkár, Gajárszky Károly körgazda, továbbá Stölzl Nándor, Kiss Henrik, Henzel Lajos, Pfeilmayer Antal, Gelbmann, Csizmadia János, Grosz Samu és Klosz Kálmán választmányi tagok. I. Kaszás Lajos elnök üdvözli a választmányt s megköszöni azt a szives fáradságot, melyei az egylet részére rendezett tánczvigalmat rendezték. Határozat képességet látva, az ülést megnyitja. II. Lukácsek Ferencz ü. titkár felolvassa a múltkori jegyzőkönyvet, melyet Kaszás Lajos, Krassy Bodog, Almsteuer István és Lukácsek Ferencz urak hitelesítettek. III. Szegény gyermekek felruházása ügyében a gyüjtö-ivek ki lettek bocsátva. A körgazda indítványára a hölgybizottságra vonatkozólag következő urhölgyek kéretnek fel: Kiss Henrikné, Zurmühl Istvánná, Patonay Gézáné, Gátser Ödönné, Henzel Lajosné, Marczinka Józsefné és Hegyesi Mariska kisasszony. IV. Az 1899. november hó 8-án rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme 119 frt 16 kr. mely összeg az egylet pénztárához lett csatolva; fentebb említett összeget Gátser Ödön pénztárnok vette át. A pénztári kimutatást pedig Stölzl Nándor vigalmi pénztárnok kivánatára Pfeilmayer Antal és Gelbmann András számvizsgálok által hitelesítették. A befolyt felülfizetőknek ezután mond az egylet hálás köszönetét. Felülfizetések: Ifj. Kommer Ferencz 5 frt. Kaszás Lajos 5 frt. Glaszner Fülöp 3 frt. 50 kr. Wonke Géza 1 frt. 50 kr. Oetl Béla 1 frt. Oetl Aladár 1 frt. Kollarich Béla 1 frt. Boronkay Jenő 1 frt. Koppek Kornél 1 frt. Kratochvill Ferencz 1 frt. Greibich Mihály 1 frt. Potucsek István 1 frt. Németh és Kovács 50 kr. Weisz Aranka kisassz. 50 kr. Sziarszky Ferencz 50 kr. Kratochvill Kde 50 kr. Gaál Andor (Turócz Szt. Márton) 1 frt. Kovacsik J. 1 frt. Összesen 27 frt V. Az esedékes alapítványok kamatait 9 pályázóközül a következők nyerték el és pedig: Az ipartársulati alapítvány egyenként 25—25 frt Geiszler József és Wagner János. Kammer-féle 22 írt 50 kr. Munter Ágoston, Dréher-féle 20 frt. Yaldinger Gyula és az Aich János féle 20 frtnyi összeget Kigel Dávid pályázók és egyleti tagok nyerték el. A szavazás a pályázatok fölött egyhangúlag adatott le. A tagsági könyvek nyomtatását Stölzl Nándor vállalta magára. Több tárgy nem lévén az elnök az ülést berekeszti. Almsteuer István I. titkár. C S R s O K. : : Ősanyánk abrosza. Emlékül Bárczay Elemér barátomnak. Moszszú az abrosz, rövid a vacsora. Sej I hunGzut a vendég. Boldogabb napokban, kincses h.ajdan-korban Ilyen nóta járt még. Milyen nóta jár most? Patvar a tudója. Äz abrosz is kurta, Rövid vacsorához sem kerül már vendég, áz idő elfujta. Nézem az abroszt, meg is simogatom: Hol van a szövője? Sej megverte, megsujtotta a magyart Bajjal teremtője. Nem perdül az orsó, nem fogy a fonál, Se faliéi, se garas. Dinom-dánom után, itt van már a bánom, Itt van már nemulass. Lakodalom után kárlátónk czibere, Fejünkben a zákány. férhetjük a mellünk, horgaszthatjuk fejünk, . Mire vált a márvány? Lágy viasz a magyar, hajlik mindenre: Sok már itt a vendég . . . Sej más a gazda sok ősi udvarban 111 Minek ittunk mindég? Erdélyi Gyula. i i Azt mondta a . . . Azt mondta a csingilingi poéta, Hűtlen lettél, kedves babám, régóta. Beszélhet már nekem az a poéta, Nem hiszek én, minek hinnék neki többé Azóta. Átölelem sugár, karcsú derekad, Piros ajkad ajakamra ráakad; Szerelemről, boldogságról beszélnék, Ha a csóktól, édes csóktól valamikép, Ráérnék. Hej poéta, leütöm a derekad, Ha a szemed szép rózsámon megakad: Nem azért szép, hogy te neked megtessék, De azért szép, hogy oltárra Madonnának Lefessék. Muczus. KüiiöHFÉsÉiy Ihász Lajos üdvözlése. A dunántúli evangélikus egyházkerület, mint köztudomású, Radó Kálmán helyére Ihász Lajos hathalmi nagybirtokost s a Ferencz József- rend lovagját választotta. Ihász Lajos, a ki a régi nemes Ihász-nemzettség sarja, úgy jótékonyságával, mind munkásságával kitűnt egyházában, Áldott szivü nejével, a ki Jókai Mór unokahuga, igazi gondviselője a hathalmi és a környékbeli népnek, ezért az a kitüntető bizalom, a mely őt ily díszes pólczra emelte, nagy örömet keltett úgy a szegény népnél, mint a magasabb körökben. Felügyelői állásába november 29 én iktatták be Pápán íényes és lelkes ünnepléssel. Tiszteletére Pápán megjelent számos egyházi és világi notabilitás s az ország minden részéből számos üdvözlő sürgönyt kapott az egyházközségektől, magánosoktól és intézetektől. A budapesti evangélikus vallásu vendéglősök közül is megemlékeztek róla a dunántúli származásúak, kiknek a nevében Muhr György és Ihász György üdvözölték őt táviratilag. Lapunk szerkesztője ezenkívül a maga részéről is üdvözölte őt a következő levéllel: „Méltóságos Uram 1 Mint az evangélikus egyház buzgó hive, mint a magyar művelődés egyik szerény munkása, lélekben örömmel szállók méltóságodhoz, hogy üdvözöljem azon a díszes polczon, a melyre méltóságodat Isten kegyelme által egyházunk előkelőinek a tisztelete emelte. E fölött az én örömem háromszoros . . . Örvendek, mint hű evangélikus; örvendek, mint igaz magyar s különösen örvendek, mint sarja a nemes Ihász-családnak, a melynek régi, szép nevére Méltóságod most uj fényt derített. Sokáig kormányozhassa Méltóságod egyházunkat dicsőséggel a hívek épülésére s a haza javára. Stb.“ — Szerkesztőnk Hathalomról a következő választ kapta: „Szives üdvözletét igen köszönöm. Tisztelettel Ihász Lajos, kerületi felügyelő.“ Az uj felügyelő működéséhez fűződő reményeket emelkedett szellemű programmja még fokozta, a mennyiben munkálkodása fő irányául az evangélikus egyházra valóban üdvös czélt jelzett. Ugyanis hangsúlyozta, hogy főtörekvése a nőnevelés fejlesztésére s az egyházakban a hívek anyagi terheinek köny- nyitésére irányul. Hogy ez sikerüljön neki, szívből kívánják az evangélikus vendéglősök innen, e lap hasábjairól is. Vendéglősök a király konyháiban. A budapesti vendéglősök pentekes asztaltársasága deczember 1-én megtekintette a budai uj királyi palota konyháit. A konyhák az óriási palota krisztina-varosi homlokzatának egész földszintjét elfoglalják. A konyhák igy oszlanak meg: személyzeti, főherczegi és a nagy lakomák konyhája, sütő és melegítő konyha s a király külön konyhája. A konykák berendezése nemcsak fényes, hanem czélszerü is. A tűzhelyeket Lakos Lajos készítette, még pedig a melegítőket Stadler Károly központi vasúti vendéglős terve után. A jégszekrények Boros testvérek gyárából kerültek ki. A bejáratok feliratai magyarul és németül hangzanak, mig a tűzhelyek jelzései kizárólag magyarul szólnak. Halálozások. Schoditsch Adolf fővárosi vendéglős életének 43-ik évében hosszas betegség után elhunyt. Temetése az evang. egyház szertartása szeriut nagy részvét mellett ment végbe. — Németh Károly, a vasúti háló- és étkezőkocsik föpinczérét súlyos családi veszteség érte kis leányának elhunytával.
