Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-12-05 / 23. szám
1899. deczember 5. Vendéglősök Lapja. 5 — A Budai Vigadó megnyitó ünnepe. A főváros budai oldalának első nagy mulatóhelye, melynek bérletét Wild S. a fegyvergyár vendéglőse nyerte el, már majdnem teljesen elkészült s legközelebb meghatározzák az ünnepi megnyitás napját is. A Vidadót nagy jótékony ünneppel fogják megnyitni s e tárgyban már most csütörtökön értekezletet tartanak. A budai Vigadó főpinczére Linkner László kitűnő j szaktársunk és barátunk lett. Üdvözöljük ! ! Magyar pinczér Páristoan. Dénezs Miklós, a ki múlt évben Londonba menve, ott, a mint lapunk örömmel jelezte, magyar pinczérkört alapított, később Parisba ment, a hol most a legelső szálloda az „Elisée- Palace-Hotel“ főpinczére lett. Segítsük egymást. A ,,Londoni magyar pinczérkör‘‘ segítésére a ,,Budapesti Pinczér-egylet 34 frtot küldött. A hazafias tettet nem tudjuk eléggé dicsérni. A pécsi pinczérek ünnepe. A pécsi pinczéregylet november 4-én ünnepelte érdemes alelnöke, Jakab Imre vendéglős, névnapját. Az egylet tagjai ezüst serleget adtak emlékül, szeretetiik és tiszteletük jeléül, buzgó vezérüknek. Sokáig éljen! Több egy jó vendéglővel. A vendéglők szaporodása ritkán szolgál örömünkre nekünk, vendéglősöknek s ritkán válik hasznára a közönségnek. Hanem ha egy igazi szakember, a kinek a tudását ismerjük. a ki iparunk terén sokat és hiva- tottan fáradott, lesz önállóvá, annak örvendhetünk ; mert tudjuk, hogy nem válik iparunk szégyenére a működése. Ilyen szakképzett férfiú, Reinprecht Károly, a Bányai később Máday-féle nagy vendéglő kedvelt főpinczére lett önállóvá, az Izabella utcza 1 1. szám alatt nyitván uj vendéglőt. Hirdetését és vendéglőjének pártolását ajánljuk olvasóinknak. Az Erzsébettéri kioszk. A székes főváros tanácsa az erzsébettéri kioszkra a hozzá tartozó 127 □ ölnyi térségre és téli kertre kávéházi czélokra árverést hirdetett. írásbeli ajánlatok deczember 4-ig voltak benyújthatók dr. Vaszilievits János tanácsnoknál. A kártyabélyeg felemelése. Ausztriában a kártyabélyeget legközelebb tetemesen fel fogják emelni és a jelenlegitől teljesen eltérő alapon fogják szabályozni. Ha Ausztria példáját Magyarországon nem követik, úgy a magyar ember olcsóbban fog kártyázhatni, mint osztrák collégája s talán a magyar kártya Ausztriában is tért fog hódítani. Sörgyártási szakiskola. Az ,.Erdélyi gazdasági egylet“ választmánya október 30-án-tartott ülésén elhatározta, hogy úgy társadalmi utón, mint a kormánynál mozgalmat indít az iránt, hogy egy a kolozsmonostori gazdasági intézet keretében, ugyanazon intézet tőszomszédságában lévő sörgyárral kapcsolatban úgy a sor- gyártási tudomány előbbre vitelére, úgy a magyar sörgyárosok és stríozők kiképzésére iskola szereztessék, de az is czélja lenne az iskolának, hogy a hazai sörgyártási nyers termékek : árpa, komló stb. termelése előmozditassék. Tokaji bor Hamburgban. Hamburgi főkonzulátusunk októberi jelentése szerint a kereslet a tokaji borok után újból emelkedett és aira nagyobb üzletek köttettek. Ezzel szemben pedig a „Malton-bor“ nevű műtermékbe vetett bizalom mindinkább csökken. Pálinkások a miniszternél. Lukács László pénzügyminiszternél az italmérők egyesülete nevében küldöttség tisztelgett és memorandumot nyújtott át, a a melyben az italmérök helyzetük javítását kérik. A memorandumba a többi közt fö/- emlitik, h gy a város több utczáról eltiltotta őket s ez üzletmenetüknek kárára van. Újabban arra kérték a minisztert, hogy az uj italmérési törvény szerint az égetett szeszes folyadékok literjét minimális egy forintban állapítsa meg. Ez a kérelem közegészség- ügyi szempontból is fontos, mert a hatvan krajezáros ár mellett, — mint azt a szatócsok kérték — törkölyt vagy szilvóriumot elárusítani nemlehet, mert mivel ez a vidéken is 55—65 kr. A miniszter jóakaratáról biztosította a küldöttséget. Mikor évül el az adótartozás ? Sokszor és sokan fordulnak hozánk ezzel a kérdéssel, azért ajánljuk olvasóink figyelmébe a kővetkezőket: Az 1883. évi XLIV. törvényezikk 90. §-a kimondja, hogy az egyenes adók, fogyasztási adók, illetékek, s mindazok a tartozások és követelések, amelyek az egyenes adók módjára hajtatnak be, elévülnek : 1 , ha azok az adótárgy, illetőleg a követelés, vagy tartozás keletkezésének napjától számított öt év alatt ki nem vettetnek. 2-, ha a kivetés évétől kezdve öt év alatt nem szorgalmaztalak, vagy biztosit- j tatnak. Az ipartestületi kongreszus határozatai. A hazai ipartestületek központi bizottságának budapesti albizottsága Rátli Károly elnöklésével, ülést tartott, melyen jelen voltak Thék Endre társelnök, Gelléri Mór és Horváth János dr., főjegyzők és a bizottság tisztikarának Budapesten lakó tagjai csaknem teljes számmal. A tanácskozás targya a kolozsvári kongreszusi határozatok végrehajtásának megbeszélése volt. Az értekezlet kijelölte azokat, a kik az. egyes határozatok alapján szerkesztendő föl- terjesztéseket elkészítsék. A központi bizottság plénuma deczember első napjaiban tartandó ülésén határoz a felterjesztések végleges szövegezése fölött. — Sörfőzök memoranduma a pénzügyminiszterhez. A magyarországi vidéki sörfőzők egyesülete terjedelmes memorandumot intézett a pénzügyminiszterhez az 1899. évi XXII. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadandó utasításra vonatkozólag- A memorandumban a következőket kérik a sörfőzők: 1. A sörital-adópótléknak a söradóval és azzal azonos módon a termelők által való befizetését. A söiárjegyek helyes alkalmazását. 3. A megromlott sörmennyiség utáni adó visszatérítését. A készletben levő sör után a törvényben biztosított 672 %-os apadásnak a sörtermelő javára leszámítását. 5. A házi ital kérdésének még a söradópót! éhről szóló törvény életbeléptetése előtt leendő szabályozását. 6. A jövő évi január 1-én fölveendő készlet után fizetendő pótléknak készpénzben fizetése esetén adjanak a sör- terme'öknek 6% jutalékot, vagy pedig ha 6 havi hitelt igénybe akarnau venni, fogadják el biztosítékul a sörkészletet. Végül kérik a sörfőzők, hogy az állatna külföldről hozott sörrel szemben a hazai söripar érdekeit hathatósabban óvja meg. Erre nézve az idő rövidsége miatt javaslatot nem terjesztettek be, csupán hangsúlyozzák, hogy az utasítási tervezet akként modósittasék, hogy mind a behozott, mind a kihozott sörre nézve legalább is egyöntetű eljárás alkalmaztassák. Mozgalom a borhamisítók ellen. A közelmúlt idők eseményei arra indították Sopron-vármegye közönségét, hogy a borhamisító kereskedők ellen lelkes és alapos tanulmányra való feliratot intézzen a képviselőházhoz. A megye a feliratot hozzájárulás és hasonló mozgalom megindi tása czéljából az összes magyar törvény hatóságoknak megküidötte. A magyar adóprés. A jelesen é ■ független szellemben szerkesztett ,,Adóügyi .Szál lap“ Írja a következőket : Ha nem lettünk voln szemtanúi annak, hogy egy állami alkalmazott* a végrehajtó közegek el akarták vinni bútorai azért., mert egy még jogerőssé nem vált hadmeu tessegi díjtartozást idő előtt kiegyenlíteni vona kodutt, nem lőttük volna, hogy ilyesmi tényle, lehetséges. A szorongatott ember csak úgy tudói szabadulni a végrehajtó közegek zaklatásától hogy a mindennapi kenyérre félretett fillérei fizette le hadmenteségi díj gyanánt, fenmaradvá az a vigasztalása, hogy annak visszautalványozásá Írásban kérheti. Ezt a kérvényt aztán a buda pesti adófelügyelő rövid egy-két esztendő alat majd csak elintézi valahogy; az illetéktelent! követelt pénzt visszafizetik, azután panaszkodjál még valaki sérelemről! És itt eszünkbe jutt eg Amerikából visszakerült sárosmegyei ..sodronyo szlávnak“, — miként a nyelvújítók a drótostóto nevezik — egy találó nyilatkozata. Megkérdez tetvén, hogy miért hagyta a faképnél a szépsége szép Magyarországot, a következő ellégé jellemz- feleletet adta : ..Magyarországon — úgymond — az ember soha sincs az adóvégrehajtótól bizton Ságban, pedig az a, foiint, melyet akkor kívánnál a midőn nincsen, sokkal terhesebb, mint az ; száz forint, melyet akkor kérnek, a mikor van Amerikában ezt másként csinálják, ott nine folytonos zaklatásnak kitéve az adózó polgár csak akkor kérik adóját, mikor azt meg is fizet heti.“ Bizony ettől a sodronyos szlávtól a maga pénzügyminisztériumban sokan tanulhatnának pénz ügyi politikát. A kőbányái polgári serfó/.c v.-társ 1899. szept. 30-iki mérlege a kö vetkező r Mérlegszámla. Vagyon : Gyártelel és gyárépítés 1.117,939. Gép- és berendezé: 496459. Hordó-számla 413,867. Nyersanyag és termények 433,194. Városi telek 95,408 Városi és vidéki raktárak 42,294. Felszere lések és szerelvények 32 665. Iparvágány 32990. Fogatok 23540- Jég 106. Előre tize tett kamatok 2.091., Pénztári számla 16.02: Biztosíték 9,439. Értékpapír 7,734. Köve telés bankoknál 139,001. Adósok 724.9dS Biztosítási dijak 10,224 fit. — Teher Részvénytőke 2000.000. Elfogadványol 468.600. Hitelezők 131.365. M. kir. kincstá 476,310. Értékleirá-i számla 330.711. Tar talék jövedelmi adóra 10,000- Kétes követe lések tartalék-számlája 50.000 Tartalékalap 17,395. Fel nem vett osztalék 872. Nyere- ség 112,728- Összesen 3-597,978 frt. Nye reség- és veszteség számla, Tartozik : Alta Iá,nos költség 229,074. Anyag 70.670. Jég 1.828. Szekerészei 33,559- Fogyasztási ad< 822,586. Kamat 27,726. Biztosítás 2,680 Adók 22,584. Kétes követelések 46,249 Felszerelések és szelvények leírásáért 9,24( Fogatok leírásáért 5,885. Ertékleirás 60,45( Nyereség 112.728 frt. — Követel: Nyereség áthozat 2,734 Aiuszámla 1.442,498. Össze sen 1.445,233 frt. Az első magyar részvcuyseríoződe közgyűlésén előterjesztett igazgató sági jelentés szerint az 1898. okt. 1-től 1899 szept. 30-ig terjedő időszak alatt is rendes üzemben volt a serfőző. A vidéki üzlet érdé kében Temesvárott. Kecskeméten, Gyulafehér várott és Nagyváradon raktárakat építettek melyeknek építési költségei 107,856 frto' tettek ki. A gép-számlán is mutatkozik 62,76- frt többlet, mely újabb beruházásból származik. A törlesztési alap számlán 101,501 frtot Írtak le. A tavalyi nyereség-maradványnyal 284,812 frt tiszta nyereség állott í közgyűlés rendelkezésére ; ebből osztaléka 70 frtjával 210,000 frtot fizetnek ki, a jutalékok levonása után fenmaradó 32,901 frtol uj számlára Írják.
