Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-08-05 / 15. szám
XIY-ik évfolyam. i898. 15. szám. Budapest, augusztus 5-én. „PITSCZÉREK LAPJA“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. »Az első magyar orsz. pinczemesterek és pmczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéház segéd-egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egytet“, a „Székesfejérvári pinczér- egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyzö-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök- és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-e^vlet “nek a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök- és kávésok-egyesü!eté“-nek, az „Újvidéki szállodások-, vendéglősök- és kávésok ipartársulatának“, a ^Miskolcai pinczér-egylet“-nek és a „Kassai vendéglősök-, kávésok-, kovcsmárosok- és pinczérek-egyleté“-nek HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik havonkint kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre .... 6.— ! Félévre ...........................3.— Háromneg yed évre . 4.50 Évnegyedre .... 1.50 Laptulajdvnos é felelős szerkesztő; IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 3-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Szakoktatás. Irta: Poós Gynla. A vendéglős iparnak, fájdalom, hazánkban nincsenek ipariskolái, a két njabb keletütől eltekintve. Hogy pedig milyen fontos tényező az elméleti szakoktatás, mutatja az, hogy minden nyugati államban egy rangban van az iparoktatás a népoktatással. A rendszeres szakipar elméleti oktatását Belgiumban kezdték, tettek legelőbb kisérletet derék iparosokat nevelni, gyakorlati és elméleti utón. Azután következett Németország és Ausztria s nem rég óta mi is ezen az állásponton vagyunk. Fontos ebben a dologban az a kérdés: legyen az ipariskola elméleti csak, vagy elméleti és gyakorlati is ? Szászország kivételével, mind az elméleti oktatás álláspontján állnak a többi országok, bár nem helyesen. Mert kivételt kell tenni az iparoknál, mivel vannak olyan iparok, a melyeket hiába tanitanáuak az iskolában gyakorlatilag; ellenben vannak olyan szakmák, a melyeknek égető szükség az iskolában a gyakorlati oktatás is, pl. a vendéglős iparnál is. Németország államaiban, legmagasabban áll az iparügyi művelődés Szászországban és Würtenbergben, legalacsonyabb Porosz- és Bajorországban. Más kérdés az, hogy ki tartja fenn a szakiskolákat? A művelt, külföld Anglia kivételével, mind az állam az első faktor az ipariskoláknál, tehát első részben az állam kötelessége a fennállására gondoskodni. Angliában máskép van. Angolország viszi az ipartéren a vezérszerepet, ott az iparoktatás rendszeres szervezése a legrégibb, ott az állam nem véli kötelességének a munkásképzést, hanem az érdekeltekre hárítja eme feladatot; ez Angliában nagyon természetes, mivel az ipar ottan legmagasabb fokon áll. Egy időben Franciaország is ezen rendszer hívének vallotta magát, de most már közelit départementei rendszerhez, a mi alatt azt érti, hogy elismeri a munkásképzést fontos állami felReichenstädter József. (Szövege a 2. oldalon,) adatnak, tehát az egyes départmenteok terhére tart fönn szakiskolákat. Ausztriában 135 iparszakiskola van, e között van 16 állami, ezenfelüli 4 ipari kísérleti iskola és 19 iparmuzeum. Az Ausztriai szakiskolák következő segélyt kaptak az államtól 1882-től 1894-ig, de megjegyzem itt, hogy a számos és nagy segélyek, amit egyesek, városok és érdekeltség hoz, nincs beleszámítva. 1882-ben fordított az állam ipariskolai czélokra 16.537 frtot; igy évről-évre fokozatosan emelkedett az összeg, úgy, hogy 1894. márcz. 2.500,000 frt, tehát 2Y2 milliót adott erra a czélra. Hazánkban a szakoktatás rendszeres behozatala eddig csak próbálgatás volt, vagyha tényleg behozatott, többnyire háziparra vonatkozott. Nem tagadható, hogy az utolsó években sokat fáradoztak három minisztériumban is, de nem vezetett czélra a fáradozásuk, mert egy bizonyos rendszeretlenségben mozgott működésük. Baross óta észlelhettünk többféle reformot ezen a téren, kiválóan felemlitésre méltó az országos iparoktatási tanács. Ez a tanács minden iparoktatási kérdésben véleményt mond. Áldásos működése igen is észlelhető, ámbár egyes szakkörökben azon panasz van rája, hogy nincsenek ottan abban a tanácsban oly tagok, kiknek ezen a téren vagyis egyes fontos szakmában kellő praxissal bírnának, s kik a viszonyokat ismernék. Összehasonlításul itt adom a magyar állam hozzájárulását a szakoktatás rendszeresítéshez. 1891-ben adtak 65.000 frtot; 1892-ben 80.000 frtot; 1893-ban roitfő ?ts U w cn TALISMAN TÖRLEY JÖXi. és TSA PROMONTOR. (Budapest.) GO K n DEPOSE. £ Mai számuuk 16 oldal.
