Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-08-05 / 15. szám

2 1898. augusztus 5. Vendéglősök Lapja. 184000 frtot; 1894-ben 280.000 frtot; 1895-ben 290.000 frtot. Persze az érdekelt­ség és városok valamint magányosok hozzá­járulásai is sokkal kevesebb, mint Ausztri­ában. Mint már felemlítettem szomszédaink összesen 158 iparművelödési intézetre 2ll% milliót áldozott, addig nálunk 345 úgyne­vezett ipariskola és tanfolyra 29.000 frtot adtak csak; ha ezen szám csoportból kö­vetkeztetünk, akkor nagyon érthető, hogy tengődő állapotban van. Hibázik itt minde­nek előtt a pénz, hol pedig ez nincs, ott hiába az akarat. A mai kor színvonalán álló iparoktatáshoz három dolog kell, mint a háborúhoz s. p. pénz, pénz és ismét pénz. (Vége következik.) Reichenstädter József. (Mai képünkhöz.) Trencsén-Teplitzen. Ennek a természet által bőven megáldott fürdőnek, melyet ország-világ ismer hatásos kúrájáról, van egy igen szeretetre méltó kedvelt előkelő modorú vendéglőse: Reichenstädter József ur, ki egész odaadással, hivatásszerűen tölti be nehéz feladatát. Akik vendéglői üzletébe mennek, bő tapasztalokkal édes emlékkel gondolnak vissza e világfürdő érdemekben gazdag pinczéjéről és konyhájáról kedvelt vendéglősre, kinek mi is szivünkből kívánnunk szerencsét. Reichenstädter szaktársunk Tren- csén-Teplicz egyik legkedveltebb vendéglőse, szakismereteit az ország legelőkelőbb ven­déglőiben szerezte. Ifjú éveitől fogva mun­kálja iparunkat, megnyerő modora és elő­zékenysége által pedig a vendégközönség szeretetét és ragaszkodását vívta ki magá­nak. Isten éltesse soká! Országos magyar vendéglős és pinczérszövelség. i. Nagy szerepet látszik játszani a ven­déglősök és az azokkal oly szoros össze­köttetésben álló pinczérek s különösen azok testületeik, egyleteik és asztaltársaságaik közt az úgynevezett országos szövetség eszméje és azért czélszerünek találjuk e részben részint az eszme szellőztetése­ként, részint pedig mellette és ellene ne­talán íenforó tények felszínre hozatala czéljából is szavunkat emelni. Nem lévén egészen uj eszme az orszá­gos szövetség, igen] természetes, hogy egy kis története is van, melylyel vendéglősö­ket illetőleg, csak annyiban czélszerü fog­lalkozni, a mennyiben a nem tudni még mikor tartandó nagyváradi országos érte­kezleten már talán mint érett gyümölcs fogja magát bemutathatni és azért bizonyos előkészületek, illetve okoskodások Írásban, vagy egyes kisebb értekezleteken nem árta­nak, mert az eszmének testet adni alkal­matosak. E tekintetben ugyanis igaz, hogy már igen sok történt és azért a vendéglősök országos szövetségének már eddig is igen szép története van, mert már a papíron minden meg volt, a mi szükségeltetett, ki­véve a megfelelő pártolást és természetesen megfelelő anyagi helyzet, mely természete­sen megfelelő érdeklődéssel karöltve jár. De mindezt mi nem tekintjük másnak, mint oly kiindulási pontnak, most a midőn tény­leg komolyan tűzetett ki napirendre az orsz. szövetség életrehozása, mely alkal. matos lesz czélszerü felelevenítése által a közkívánatnak megfelelő stádiumba, állásba, hozni az ügyet. Mondjuk, hogy már volt az orsz szövetségnek egy pár száz jelentkező tagja, annyian minden perczben jelentkez­hetnek és jelentkezni fognak mihelyest arra alkalom adatik és mi azt gondoljuk, hogy már a vendéglősök debreczeni kongresszusá­nak végrehajtó bizottsága felhívást intéz­hetne az ország vendéglőseihez az elnök­ségénél (Gundel János budapesti szállodásnál) leendő jelentkezés végett azon főczélból, hogy már a nagyváradi kongresszuson elő­terjeszthető legyen a tényleges eszmepárto­lás előleges eredménye, fenhagyatván úgy az egyeseknek, mint különösen az ország­ban létező italmérési, bármily czimet viselő, társulatoknak vagy egyleteknek a maguk részéről a kongresszus megtartásáig ajánla­tokat tehetni az iránt, hogy minő összeggel hajlandók a szövetség igazgatására, általá­ban belügyei vezetési költségekhez hozzá­járulni. Természetes, hogy ezen szövetség és annak igazgató központja és — mint már inditványoztatott — m.'* e. ötven-hatvan tag­ból álló választmánya és megfelelő anyagi erő életbeléptetése esetén oly indítványok, minő p. o. a vendéglősök Kamarájának fel­állítására vonatkozik, maguktól tárgytalanná válnak, mert a szövetség kormánya minden vendéglős, szállodás, korcsmáros és általában italmérőket érdeklő ügyeket felkarolni, azokra nézve szervezendő szakosztályai segédségé- vel beható intézkedéseit megtenni hivatva lesz. A jelenleg már fennálló pinczér-szak- iskola- országos nyugdijegyesület és egyes ipartestületek közügyeik, a mennyiben ezek fennállása ezután is okvetlen szükségesnek mutatkozik, valószínűleg ezen országos szö­vetségben találnak igazgató főközpontot, a mi már is azt a reményt táplálni engédi, miként rövid idő alatt minden nagyobb nehézség nélkül az ige testté válhatik. Különös figyelmet érdemel az országos pinczérszövetségre vonatkozó mozgalom, me­lyet a szegedi pinczér lap oly erélyesen támogat és melyre vonatkozó eszme úgy látszik az orsz. pinczér nyugdíj egy letrőli eszmével egyidejűleg szülemlett meg és épen azért, ha az utóbbi egylet szakosztá­lyát fogná képezni az országos szövetség­nek, igen szépen hagyná magát ugyan abba bele ékelni az orsz, pinczérszövetség, mely egyúttal mindazok támogatására számíthatna, kik magát a nyugdíjintézményt dicséretes sikerrel támogatni szívesek voltak és lesznek. Egyúttal a legközvetlenebbül, de egészen önállóan, befolyhatna közügyei vezetésébe, kívánván belőle teljes eredménynyel a maga részét, beválasztván önállóan az öt érdeklő szakosztályokba a maga bizalomra méltó és érdemeket szerzett férfiat tagokul, esetleg tisztviseJőkül. Itt őszintén megjegyezzük, hogy valamint igen dicső az illető tisztelt kezdeményező pinczérek saját érdekeik fel­virágoztatására irányult önálló intézkedé­seket tekintve; épp úgy számíthatni, fel jogositvák magasztalásra mindazon pinczérek és segédek, kik belátván a „Viribus unitis“ nagy horderejű eszme azonnali életbelépte­tésének szükségét, vendéglősök és testüle- teikke, szövetkezve, a kérdéses országos nyugdíj egyletet megalkották. Támogatja ezen érvelésünket az, mi­szerint pinczér- vagy segédi állásban nem óhajtván örökké maradni, önálló kíván lenni és családot alkotni mindenki, hogy azután sokkal hosszabb ideig lehessen hasznos polgárává hazájának és közvetlenül befolyhasson mint választó a törvény alko­tására vonatkozó mozgalmakba, családjának élhessen és nevelje buzgó honfi- és hon­leányokat, ez által is halhatatlan névre szert tevén. Szoros, igen szoros kapocs köti a vendéglősök és kávésok segédszemélyzetét főnökeikhez, úgy, hogy csaknem azonosoknak mondhatni érdekeiket és azért megszívle­lendő minden mozzanat, mely a minél jobb egyetértést e részben támogatni és elömoz- ditni képes. Az említett kávéházi segéd- személyzet és főnökeiről is kénytelenek lévén a közös nyugdíjintézet alkalmából valamit mondani, szabadjon azt legközelebbi czikkünknek fentartanunk. Boór József. SILLÁR-GYÁR részvénytársaság Budapest, VII. flka-utcza a Csömöri-uttól jobbra, a Stefánia-ut mögött. Közlekedés a zuglói lovasuttal. Az összes világitó rendszerek részére (úgymint: villany, gáz, acetylen benzin, borszesz és gazolin) csillárok szállítására ajánlkozik. Honi gyártmány. Stylszerü kidolgozás. Dús választék. Olcsó árak Teljes vendéglői, kávéházi és szállodai berendezésekre, eredeti Tervezetekkel és költség­vetésekkel díjmentesen szolgálunk. Régi csillárok aranyozása, tisztítása és átalakítása jutányosán eszközöltetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom