Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-07-20 / 14. szám
2 Vendéglősök Lapja. L898. julius 20. alapszabályok 5. §-ára való hivatkozással tulajdonképen beismerés illetve önvádolás. Ugyanis az a bizonyos vidéki szaklap, az idén csak egyetlen egyszer jelent meg s abban az egyetlen egy számban szépen ki is szenvedett. Hová küldte tehát a két köteles másod példányt ? Talán csak nem mind a ketőt a Vendéglősnek, a mely hivatalos jellegénél fogva budapesti szaklap, az igazgatóság szó csöve, a mely előleges czenzurának van elávetve, véleményt nem fogadhat el nem is adhat, mert a megleczkéztetés másodszori dicsőségére aligha ispirál- A nagy közönség kiváncsi olykorolykor önálló birálatot is hallani- A Vendéglősök Lapjá-nak a regale ügyben az országgyűléshez beadott kérvényét több ezer vidéki vendéglős irta áld, ez által is azt bizonyítva, hogy törekvéseivel, czéljaival nemcsak rokonszenvez, hanem azokat magáénak vallja s értük sikra száll, s e szaközlönyt magáénak elismeri. S e közlöny még sem kap hivatalos értesítéseket! Az a szegény 5. §-talán csak nem foglalja magában azt a kategorikus kijelentést, hogy a másik lapnak vidéken kell szerkesztetnie és nyomtatnia ? Még ha igy is állana a dolog, még ez esetben is nyugodtan kiadhatja azt a második heverő példányt a jogtanácsos úr e közlönynek, a melynek révén bizonyára nem egy szaktárs lépett a nyugdij intézetbe. S igen való. szinü, hogy ,,a szakipar elite-jeléül minden foglalkozásnak diszére való férfiakból választott igazgatóság“ Dr. Sölti úrnak eme állítólag §-ba ütköző cselekedetét semmi esetre sem fogja crimen laesae maies- tatis-nak minősiteni Kisértse csak meg egyszer ! Doktor Védő. Szarka István. — Mai képünkhöz. — Egy derék, nagy képzettségű, nagy magyar, hazafias vendéglős, szállodásnak, a Dunántúli vidék szeretve tisztelt szülöttének, a trencséni „Bárány“ szálloda tulajdonosának : Szarka Istvánnak arczképét mutatjuk be szeretett olvasóinknak. Tősgyökeres magyar, ki él, hal a hazáért, fárad, küzd a nehéz, rögös vendéglősi pályán. Csekély a mi szavunk azon érdemekhez, melyek e kimagasló szaktársunkat kellőképen tükrözze vissza. Ámde nem hallgathatjuk el kedvelt, népszerű szaktársunk, édes, kedves, előzékeny, megnyerő modorú, szép feleségét sem, ki a szeretett férj oldala mellett igyekszik megosztani az üzleti fáradalmakat. Trencsén város igen megelégedett, boldog lehet, hogy ily érdemdús, igaz érzelmű lakóját falai között üdvözölheti. Térfoglalás, Stiriában, a gleichenbergi kies fürdőben, a hol a fürdővendégek felerésze magyar, végrevalahára egy magyar vendéglős is megtelepedett, Varga János a neve e derék úttörőnek, a mezőhegyesi vasúti vendéglőt bírta azelőtt, (tehát az alföldről jött) itt a volt „Stirling“-télé szállodát vette meg s azt a mai kornak megfelelőleg átalakítva, „Otthon“- névre keresztelte, valódi magyar konyhát vezet, magyar személyzetet alkalmaz, szóval a magyar fürdővendégnek otthont teremtett. A. vendéglők és kávéházak e labirintusában szinte jól esik az embernek, midőn a zamatos alföldi dialektust hallja, az étlap lapozgatásánál, a melyben az erdélyi fatányérost és a kolozsvári káposztát, stb. olvassuk, meglepetve néz az ember maga körül s szinte elfeledni látszik, hogy voltaképpen Stiriában vagyunk. S igy kellene ennek lenni a legtöbb ausztriai fürdőben is. Vegyük tekintetbe azt, hogy a legtöbb osztrák fürdőt, úgymint Gleichenberg, Merán, Arcó, Abbázia, Lunin, Piccolo, Karlsbad, Marienbad, stb. felerészben magyar vendégek látogatják, a mi a Curlistából is világosan megállapítható, (gyönge oldala lévén ugyanis a magyar embernek, hogy csupa nagyzási mániából a külföldi fürdőket keresi fel, odahaza pedig még azon fürdőket sem ismeri, a melyeket a csodás természet oly szeszélyesen áldott meg, hogy felülmúlják úgy szépség, mint levegő tekintetében az itt felsorolt fürdőket) bizony igen sok vendéglősnek nyílna itt tér a tisztességes vagyonszerzésre. Hány szállodás és vendéglősnek nyílna alkalma arra, hogy a hires magyar konyhát és annak specialis remekeit e helyeken ragyogtassa s ezáltal magának szép jövőt biztosítson. Mindössze két helyeu van az itt felsorolt fürdőkben valódi magyar konyha, úgymint Gleichenberg és Meránban, dicséretére legyen ez pedig a magyar fürdővendégeknek, mondva, ha a hazát nem is, de a fürdőhelyeken a magyar konyhát eléggé pártolják (valószínűleg csupán kényszerből, miután inyencz Ízlésük nem bir a német konyhával megbarátkozni). Hány kétes vállalatba fektetik kitűnő vendéglőseink vagyonukat a fővárosban, a hol a mai óriási konkurencia oly mérveket öltött már, hogy szinte leheteüen a tisztességes megélhetés, mennyivel előnyösebb, mennyivel több kilátás volna e helyeken a boldogulásra. S mégis elvétve akad csak egy-egy vállalkozóbb, bátrabb vendéglős a ki ezt megcselekszi, pedig jól tudják azt ők is, hogy az igazi jó magyar konyha fölötte áll, a világ bármely konyhájának. Vegyük példakép a bécsi konyhát, kevés várost talál az ember a külföldön, a hol a Wienerküche-vel ne találkozna, étlapjaikon a sok Ungarischer között ott Játjuk a lisztezett kalbspörköltet, a borsozott és vastagszószai készített ungarischer Golascht stb. minő csoda dolgok ezek a mi igazi pörkölt és gulyásunkhoz képest, még csak meg se közelitik azt. Mindezekből pedig az látható, hogy a magyar vendéglősök ama balhiedelemben vannak, hogy ők csakis a hazában boldogulhatnak, pedig a hires magyar konyhát és annak specziális remekeit a külföld is ismeri; sőt mi több, azt szintén előszeretettel keresik fel és ha már a magyar ember is, a ki csupa hiúságból a külföldi fürdőket látogatja, de ott mint előbb emlitém, a magyar konyhát eléggé pártolja, úgy nincs mit félni; menjenek vendéglőseink is oda, foglaljanak tért, elvégre is minden nemzetnek életczélja a terjeszkedés. Gleichenberg. Fekete Géza. Furcsa választás. Ismeretes már a mi olvasóink, de az összes vendéglősök előtt, hogy — bár tisztelet minden iparos foglalkozásnak — az érdemekben meg „nem“ őszült, volt czipész: Sverteczky Gáspár ur, a debreczeni vendéglősök országos kongressusa alkalmából zöld ágra vergődve száz ropogós forinttal igazgatósági tagá választatott. Mily horribilis összeg ez, hogy valaki bizalmat, szeretetet, hivatalt, népszerűséget szerezzen. Bizony nagyon kicsiny ez a dij azokért a sok érdemekért, melyeket Bokros és társai pajtáskodása révén a nyugdíjintézmény Sverteczky úrtól alamizsnakép kapott. SILLÁR-GYÁR részvénytársaság Budapest, TII. flka-utcza a Csömöri-uttól jobbra, a Stefánia-ut mögött. Közlekedés a zuglói lovasuttal. Az összes világitó rendszerek részére (úgymint: villany, gáz, acetylen benzin, borszesz és gazolin) csillárok szállítására ajánlkozik. Honi gyártmány. Stylszerü kidolgozás. Dús választék. Olcsó árak Teljes vendéglői, kávéházi és szállodai berendezésekre, eredeti Tervezetekkel és költség- vetésekkel díjmentesen szolgálunk. Régi csillárok aranyozása., tisztítása és átalakítása jutányosán eszközöltetik.
