Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-06-05 / 11. szám

2 Vendéglősök Lapja 1898. junius 5 hogy a természet áldásait, melyek­kel székesfővárosunkat oly pazarul elhalmozta, a modern emberre hoz­záférhetővé s kényelmesen élvez­hetővé tette. Adjon Isten a «zöld» vendég­lősöknek szerencsés ivadot, a ha­zának bő aratást, hogy tavasztól késő őszig igazán vidám legyen a nagy Pán uralkodása. Kongresszus után. i. Bokros Káioiy megnyitó beszéde és Nérey Dezső, a fenntartó bizottság elnöke, beszámolója után megalakult az első nyug- dij-közgyülés. Az országos nyugdijegye- siiletnek következő tisztikara lett megvá­lasztva : Igazgató elnök: Stadler Károly, alelnökök: Nérey Dezső és Bokros Károly. Igazgatósági tagokul: Glück Frigyes, Petá- novits József, Sverteczky Gáspár, Kom- mer Ferencz, Drechsler Béla (?) Prindl Nándor, Steuer Sándor, Sztanoj Miklós Lőrincz Elek, Gaál Andor és Mitrovátz Adolf. A felügyelő bizottság tagjai lettek: Francois Lajos, Harkai Mór, Lőwenstein Nándor, Hits József, Skoupil József, pót­tagok: Hanusz Béla, Paris Vilmos és Glaser Fülöp. A tisztikar megválasztása után Bokros Károly elnök (Stadler távol volt) felhivta az egyesületi megbízottakat, hogy jelentsék, mennyivel járulnak a nyug- dij-alap tőkéjéhez ? A közgyűlésen azonnal következő bejelentések tétetnek: Gundel János a vendéglős ipartársulat ne­vében ...........................................................5000 írt Mi trovátz Adolf, a budapesti pinezér egye­sület nevében.......................................... 5000 „ Mitrovátz Adolf, a budapesti pinezér egye­sület gyűjtése utján............................... 1500 „ Holländer Dezső, a budapesti kávéssegédek megbízásából......................................... 5000 „ Heg yháti Sándor, a szegedi egyesület meg­bízásából .............................................................250 A szabadkai egyesület megbízottja . . . 30Q0 „ Seress Márton, a kassai egyesület megbízottja 1 ISO „ Posch Gyula, a szombathelyi eg)esület meg­bízottja ...............................................................2500 Posch Gyula, a szombathelyi nyugdíj-gyűjtő társaság megbízottja............................388 Az aradi egyesület megbízottja .... 500 r A nagyváradi egyesület megbízottja . . . 952 A szatmári egyesület megbízottja .... 1080 A komáromi egyesület megbízottja . . . 100 26750 írt. A lapító tagoknak a következők léptek be az egyesületbe: Kőbányai első magyar serfőződe r. t. . . 1000 frt. Törley József. ?00 Stadler Károly................................ 200 Glüc k Frigyes . . Gundel János . . . Louis Francois . . Nagy Gábor . . . Kommer Ferencz. . Mattoni H ................... Jurá novics Ferencz . Hauer Bertalan . . Drechsler Béla . . Páris Vilmos . . . Sverteczky Gáspár . Felzmann Ferencz . Kammer Ernő . . Sperl Flóris . . . Dozsé Döme . . . őwenstein Nándor . Seress Márton . . Szállásy Lajos . . Fritsche Vilmos . . Bokross Károly . . Iíj. Saceeláry György Reiner Adolf . . . 200 „ 200 , 200 , 200 „ 100 , 200 „ 100 „ ICO „ 100 „ 100 „ 100 , 100 , 100 , 100 , 100 „ 100 „ 100 „ ..................... 100 , ................ . 100 „ .. .... íoo „ .......................... 10C , • 4400 frt. 26750 ,, Összesen . . 31150 frr. Ezen adományokkal együtt az orszá­gos központi takarékpénztárban 42 ezeren felül elhelyeztetett. Megemlítem még, hogy a fennt említett takarékpénztár a pénzke­zelést díjmentesen eszközli. Mint tehát kartársaim látják, a régen kívánt intézetünk megvalósult s rajta legyünk, hogy minél több tagot belépésre serkent­sünk. A rendes havi befizetések ez év július havában eszközöltetnek. A belépés megkönnyítése végett az igazgatóság vá­lasztmányi székhelyeket fog meghatározni, avval a feladattal, hogy az oly városokban kartársaink belépésre felszólítsák a kör­nyékbeli kartársakat stb. stb. Hogy evvel az intézménynyel társadalmi tekintélyünk is emelkedni fog, az tagadhatatlan. Igen szé­pen mondotta Nérey Dezső: „eddigi mun­kálkodásunk folytán azon meggyőződést nyertem, hogy ez ideig még iparunk kereté­ben nem alkottatott ily nemes és igazán bumánisztikus intézmény, mint a nyugdíj intézet, és merem állítani, hogy nem is fog a közel jövőben sem egy hozzá hasonló értékű alkottatni, amiért is a legmelegebben ajánlom szeretetükbe és kérem leghatható- sabb támogatásukat a jelen intézmény iránt. Kell-e vájjon ezt különösen is ajánlanom?“ Tehát csak kartársainkon múlik, hogy te­kintélyre szert tegyenek! Hogy el tudtuk érni ezt a napot, hálát adok még a nyug­díj ügy előharczosainak, kiket fáradozásuk­ért nem lehet máskép megjutalmazni, ezek pedig Tóth Kálmán, Tóth Endre, sok név­telen szabadkai, szatmári, és szegedi szak­társak. Első napon csak a nyugdíj intézet do­minált, és mi abban biztosak lehetünk, hogy Stadler Károly elnök urban oly egyénre találtunk, aki nemcsak olyan ujkoru ügy­barát, hanem ki már igen régen foglalkozott mindezekkel a kérdésekkel és intézmények­kel. az ő vezetése alatt a nyugdíj intéze­tünk csak virágozni fog! Megemlítem még, hogy van még sok oly egyesület, kik meg­ígérték, hogy vagyonukkal a nyugdíj alaphoz hozzájárulnak, de a kik az összeg magas­sága íölött még nem határoztak, minden esetre kívánatos volna, hogy ez mielőbb megtörténjék. II. A második nap legfontosabb pontja az országos magyar vendéglős szövetség meg­alakítása. Bokros Károly gyönyörű jelenté­sét terjesztő a kongr. elé. E jelentés min­den betűit, aláírjuk, eltekintve némely jóhiszemű tévedésétől. Enyhítő körülmény­nek vesszük Bokross urnák azt, hogy mint a központi végrehajtó bizottság egyik tagja, maga felett nem mondhat kritikát. Az ezred­éves kiállítás alkalom és indító ok is volt. 1888. márczius hóra összehívott kogresszu- son csak 149-en jelentkeztek, e végből lett elhalasztva — agyoncsapva. 1889-ben miért nem hívták egybe újra a magyar vendéglő­söket alakuló közgyűlésre? Ezt elmulasztot­ták tehát, a vidékiek 1896-ban forszírozták annak a kongresszusnak az összehívását. Arra sohasem lehet várni, hogy a vendéglős szö­vetség alakuló közgyűlésén az egész ország képviselve legyen. Csinálják meg a szövet­séget 40 tag jelenlétével, ha üdvös lesz, majd meglátjuk, mennyien fognak egyszerre belépni az egyesületbe. Azért nem kell nekünk sohasem arra várni, meddig nehány konservativ meggondolja magát, ha helyes­nek és jónak tartjuk a vendéglős szövetsé­get, csináljuk meg fél Magyarországgal, a sors majd kényszeríti belépésre. Különben Bokros urnák szakszerű előadásáról csak elismeréssel szólhatok. Itt adjuk jelentésé­nek befejező részét az inditványnyal együtt: Már most mi a feladatunk ezek után? Nem egyéb, mint az „Országos Magyar Vendéglősszövetség“ minél előbbi megala­kítása a Stadler Károly 1885-iki tervezete alapján. Indokolttá teszi ezt azon körülmény, hogy: 1. A regaleadók, a mint ezt tegnap is kifejtettem, még mindig súlyos teherként nehezednek vállainkra, már-már tökéletes végromlással fenyegetve bennünket; 2. hogy az italmérési jogokat a. m. kir pénzügyigazgatóságok rendszer nélkül osztogatják boldog-boldogtalannak, nagy ká­rára iparunknak, a melybe ily módon szédel­gők, csalók lopózkodnak üzleti nyereség- vágytól indíttatva; m MM8*^k»WameBBBBaBSBaaaaBBBW«*M«BM«aWWBBaHSB5aaBCBB85^WM8aBaBaB3Bae5ire83BaKaWKB8BCBBBBB6g>} TÖRLEY JÓX§. és T*A ’ “ PROMONTOR. (Budapest.) EEPOSÉ mmmmmmmmwmmmmmmmmmmmmm'mmmmmmmímgi. ALIS!! AM oo n

Next

/
Oldalképek
Tartalom