Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)
1896-07-05 / 4. szám
4 1896. julius 5. * A választmány a 57 frtnyi költségeket készséggel jóváhagyja s az elnök közlését tudomásul veszi. Bemutattatott a „Konstantinápoly Budapesten“ nevezetű részv. társaság bérlethirdetése a fenti czimü látványosságra. Tudomásul vétetvén, tekintettel a tár salatok javára felajánlott árkedvezményre, a bérlethirdetés a társulat Értesítőjében közhirré tétetni határoztatott. Pinczérek gyűlése. Junius 23-án a pinczérek a Damjanich- utczai nemzeti kertben nyilvános gyűlést tartottak, melynek tárgya volt a pinczérek helyzete és a tizenegyes bizottság kibővítése. Sokan szólották a tárgyhoz, meglehetős sötét szemekkel festve a pinczérek helyzetét. Braun Sándor, már megnyitó beszédében rámutat a szomorú valóra, hogy a pinczérek csapatosan sétálgatnak munka nélkül. Még télen se érte a pinczéreket ennyi nyomorúság, mint most a kiállítás tartama alatt, melyhez pedig annyi sokan szép reményeket fűztek. Grünfeld Mihály már erősebb húrokat penget. Szerinte ne tekintse magát a pinczér szolganépnek, hanem a munkások egy intelligens osztályának. Fizetésjavitást nem kérni, de követelni akar, sőt be is szünteti a munkát, a míg a viszonyok nem javulnak. Babos Gábor kifakad, hogy a főnökök nem igen respektálják a pinczéreiket. Matyerhoffen arról panaszkodik, hogy a pinczérek el vannak nyomva és hogy a főnökök a javadalmazást már egy a kiállítást megelőző gyűlésen előlegesen meghatározták. Csoknay Sándor kikel a kontárkodók ellen és szükséges dolognak tartaná, ha a főnökök szak- képzetség dolgában is megválogatnák az embereket. Wolf Lipót — németül beszélve — igyekszik a külföldi és hazai pinczérek helyzetét összehasonlítani, szintén sokalván a főpinczérek hatalmát. Azután Kozma ajánlatára a következő bizottságot választották meg: Babos Gábor, Kaner Gyula, Sümegi Géza. Molnár József. Janovitz Ede, Czeller József, Hercs József, Kirisics Árpád, Bús László, Farkas János, Farkas Gyula, Kiaszni Károly, Hittler Ferencz. A kávésok és vendéglősök ipartársulata elé kérelemmel járul a végrehajtó bizottság, melyben a beterjesztendő kimutatás tekintetbe vételével, a piczérek helyzetének javítását fogja kérni. Az előkészitö tizenegyes bizottság már akczióba lépett a pinczérnők ellen. Korbusz L. elnök ezután bezárta a gyűlést. és békés eloszlásra intette a jelen- voltakat Mármost vessünk erre az egész mozgalomra egy tiszta tekintetet. Mi, a kik tán lapunk minden sorával, minden betűjével a tulajdonosok és pinczérek közös érdekeiért harczolunk, komoly, mondhatni szomorú meglepetéssel nézzük ezt a káros diszkordiát, mely a tulajdonost és alkalmazottjai között létrejönni készül. Bizony szomorú világítás mellett mutatták be a pinczérek helyzetüket. De mi, — a kik a tulajdonosok oroszlán- részét nemes gondolkozásu, jóakaratu embereknek ismerjük, a kik alkalmazottjaik sorsát igazán szivükön hordozzák, őket megbecsülik, tudván, hogy a pinczérek rátermettsége és ügybuzgalma egyik fő tényezője az üzlet föllendülésének — nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy ez ügyet mindkét fél megelégedésére, békében és közakarattal lehet legbiztosabban lebonyolítani. Vendéglősök Lapja. Megbámult bor javítása. Ha valamely fehér bor megbámul, az az barna törésbe esik, akkor annak oka mindég vagy a helytelen szüretelési eljárásra vagy az elhanyagolt lefejtésre vezethető vissza ; de néha a tiszfcátlan edényekre is. Gyenge, csersavban szegény borok vagy tökéletesen ki nem erjedt borok, vagy oly borok, melyek soká feküdtek a seprőn, rendesen nagyon hajlandók levegő hozzájárulása mellett a megtörésre, sőt néha levegő hozzájárulása nélkül is megbámulnák. A megbámult bor javítására többféle mód van ajánlatba hozva, a szerint a mint a megbarnulás okai is különfélék. Ha gyenge a bor, ez esetben egy-két százalék tiszta szesz hozzáadása annyira megjavítja a bort, hogy ismét szép világos szint kap. Ha a csersav hiánya a baj okozója, akkor minden hektoliter borhoz 20—30 gramm csersav hozzáadása által javíthatunk a boron. A legtöbb esetben az segit, ha a megtört bort szüretkor friss, még ki nem sajtolt szőlőtörkölyre öntjük s rajta egy-két napig állni hagyjuk. Ez által a bornak alkalmat nyújtunk, hogy elég mennyiségű csersavat vehessen fel s miután kevés ezukrot is oldott fel. kisebb fokú erjedésbe jön, mi szintén jótékony hatással van rá. Néha a bor már fiatal korában törik meg és barnul meg. Ezen könnyen segíthetünk úgy, ha lefejtjük és hektoliterenként 3—4 kilogramm fehér ezukrot és egészséges erjanyagot adunk hozzá. Ha tökéletlen erjedés a bámulásnak az oka és még ezukor van a borban, akkor lefejtés által, érj anyag hozzáadása és a bornak meleg helyiségbe való hozatala által állíthatjuk azt helyre. A barna törésre hajlandó fiatal bort könnyebb megjavítani mint az ó bort. 0 boroknál néha a kénezés is segit olyképen, hogy a bort más, kénezett hordóba fejtjük. Néha a megbámult bor szűrés által is visszakaphatja előbbi színét. Yizhólyaggal való derítés ritka esetben vezet eredményre. A megbámult bor, ha megjavult is, még mindig sötétebb szinii marad, mint eredetileg volt. Ha azt akarjuk, hogy világosabb legyen, akkor vagy egészen világos szinti borral vegyitjük, vagy édes terderitést adunk neki. Maurer. Biíiiárd-verseny. Hazánk első két billiárd művészének legutóbb történt érdekes játszmáit mutatjuk be az érdekelt karambol játékosok kedvelőinek, mely Adorján Gyula és Sztanoj Miklós billiárd művész, mint az első karambol játék kézikönyve szerzője között játszódott le. A játszma Dr. Wáisz Gyula és Dr. Boros Jakab írnak ellenőrzése mellett folyt le. És megjegyzendő gátolva amennyiben nem a rendes, hanem a „keret“ játszmát játszották, tudniillik a billiárd- asztalt, mintegy 26 centimeten a keret élétől körül vonatoztak, úgy hogy az körül a billiárdon 8 szöget irt; Ez az úgy nevezett „metter szabály“, melynek értelmébe, a 9-ik középső szögön kívül egy karambolnál többet csinálni nem szabad, mert ha ketőtt csinálna anélkül, hogy a két idegen golyó egyikét a szögtől kinem kergetné a lökés I jogát elveszítette s csak az előbbi szabályosan csinált karambolok számíttatnak. A játszma annál is inkább nagy érdeklődést keltett, a nagy számban jelenvolt közönség között, mert Sztanoj hazánk első billiárd mestere nagy határozottsággal kijelentette, hogy daczára kevés gyakorlatának a játszmát föltétlenül meg fogja nyerni. Sztanoj nagymesterünk győzelmét a jelenvoltak nagy éljenzéssel vettek tudomásul. A játszma teljes lefolyását következőleg mutatjuk be. Keretjátszma 1395. augusztus 9. I. név II. név Adorján Gyula Sztanoj Mi kilós Lökés Seria Összesen Lökés Seria Összesen 1 1 1 1 48 47 o u 22 23 2 — —3 18 41 3 9 57 4 4 45 4 4 61 5 31 7 6 5 43 104 6 5 81 6 55 159 7 43 124 7 2 161 8 1 125 8 2 163 9 27 152 9 5 158 10 1 153 10 7 1 7 5 i 1 40 193 11 9 184 12 11 204 12 2 186 13 23 227 13 41 227 14 10 237 14 — — 15 13 250 15 24 251 16 15 265 16 2 253 17 21 286 17 20 273 18 2 289 18 9 272 19 45 333 , 19 14 296 20 — 20 5 301 21 20 353 21 86 387 22 29 382 22 — — 23 7 389 23 47 400 Borászati pavilion. Képünkhöz. Két pavillont foglalnak el, közel ahhoz, mely a mezőgazdaság termékeinek menedéket nyújt. Az egyik pavilion ormán gerezdkoszo- rus Szilén, a kupola alatt, a terem közepén óriás papír másé palack, mely a tetőzetig nyúlik. Kimért sorokban apróbb üvegek simulnak rá s hazánknak még mindig bámulatosan változatos borfajtáit mutatják be. Ott szerepel az erdélyi pince-egyesület gyűjteményes kiáilitása, a mely egyesületről többet hallottunk egykor mint ma; az egyes borvidékek termékei Soprontól Aradig s a Tokaj hegyaljáig. Szemben a bejárat üveggel fedve ezüstivókészlet ; egy megkezdett palack, egy üres pohár, melyből a megnyitáskor Andrássy Sándor grófné ajánlotta föl ő felségének Tokaj mélytüzű borát. Az oldalfalakon a budapesti vendéglősök és szállótulajdonosok gyűjteményes kiállítása, az orsz. mintapince borai, fölül az alapítónak, Kemény Gábor bárónak egy meglehetősen rósz mellszobra, Palu- gyay szépen rendezett borai a nyugati falhosszában vannak fölállítva, a mellék- fülkében Schutt Y. és társa Villányról, Andrényi Aradról, Ramazetter Y. utódai Sümegről, Szabó Gyula Miskolcról állították ki legjobb termékeiket. Földváry László kamarásnak csinos kosárban diszlő otteloja, fumintja a bejárók díszei. Klrül a teraszon czigányzene mellett vig társaságok ülnek az asztaloknál, dicsérve Bessenyey Géza fővárosi hírneves bufettjét.
