Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-07-05 / 4. szám

1896. július 5. Vendéglősök Lapja. 5. Mindnyájan egyért! Egy mindnyájunkért! Mindnyájan egyért! Egy mindnyájun­kért! Ezzel a lelkes felhívással szól a pin- czérek 500-as sztrájk-bizottsága a szaktár­sakhoz. Szól pedig a felhívás a legelkesere- dettebb hangon a vendéglősök és kávésok ellen, a kik a legutóbbi pinczérgyülésen ki­mondott határozatokra még csak nem is válaszoltak. A múlt hó 23-án tartották ezt a pinczérgyülést és kimondották, hogy az esetre, ha a főnökökkel megegyezésre jutni nem tudnak, sztrájkolni fognak. Az elkeseredésre több sérelem szolgál­tatott okot pinczéreinknek. Első sorban a pinczérnők ellen foglalnak állást és követe­lik, hogy azokat különösen a kiállitás és Ős-Budavár területéről bocsássák el gazdáik. Egyéb kívánalmaik a pinczéreknek a fizetésemelés, a Í2 órai munkaidőt és a köz­vetítő irodák igénybevételét czélozzák. Mint­hogy pedig a főnökök még mindig nem akar­nak segíteni a pinczérek bajain, most fel­hívást tett közzé a sztrájk-bizottság, mely­ben a sztrájk haladéktalan megkezdésére buzdítja a szaktársakat. „Budapest pinczérei! — szól a fel­hívás — ébredjetek öntudatra és ne várjátok mig főnökeitek megtöltik pénzes zsák­jaikat és kidobnak az utczára, mint a kifacsart czitromot /“ Ha tehát a vendég­lősök és kávésok még most sem teljesítik a pinczérek kívánalmait, akkor csakhamar tele lesznek a főváros utczái és terei faczér pinczérekkel, a kiket a szép leányok fosz­tottak meg a kenyértől. Az éttermek és a kávéházak pedig kiürülnek és a vendégek maguk lesznek kénytelenek a konyha előtt várni, mig az ételekhez és italokhoz jut­hatnak. Remélhető azonban, hogy ilyen sötét- képű eredménye nem lesz a sztrájknak, hanem a gazdák maguk is igyekezni fognak, hogy segítsenek a pinczérek helyzetén, a kiknek kívánalmaiban, ha sok túlzás is, de igen sok méltányos óhaj van. És remélhető, hogy ilyen módon maguk a pinczérek is oda fognak hatni, hogy szaktársaik közül azok, a kik ellen az utóbbi napokban úgy a gaz­dák, mint a közönség részéről, különösen modor tekintetében, sok panasz hangzott, egy kis leczkében részesülnek. Folyó hó 27-én ismét gyűlést tartottak a sztrájk kimondása tárgyában. Délelőtt 10 órakor gyűltek egybe vagy nyolezszázan a Damjanich-utczában levő nemzeti kertben. A gyűlés megnyitásakor indítvány nyújtottak be, hogy a budapesti pinczérek mondják ki a sztrájkot. Nagy lármával déli 1 óráig még mindig azon vitatkoztak, hogy kimondják-e a sztrájkot vagy nem, s aztán kimenjenek az uj-pesti pékszigetre. A sztrájkról azon­ban nem beszélhettek, mert a gyűlésre ki­küldött Naszády Béla fogalmazó ezt nem engedte tárgyalni. Erre azután kiegészítet­ték a tizenegyes bizottságot, és a gyűlés véget ért. BAYER és BAUERNEBL KASSAI SÖRGYÁROSOK. (Mai képeinkhez.) Mai számunkban Bayer Leó és Bauer- nebl Szilárd kassai sörgyárosok jól sikerült arcz- képeit mutatjuk b# t. olvasóinknak. Hírneves sörgyárosaink gyártmányai a fel­vidéken, nagy kelendőségnek örvendenek s jelen­leg pedig a kiállításon is nagy tért hóditottak, amenyiben söreiknek jósága és versenyképessége a nagy közönség előtt élénkken bebizonyult. A kiállítási sörkóstoló csarnokban mindenki meg­győződhetik a jeles czég kitűnő sörei felöl. Bayer Leó Kassa város bizottsági tagja a közügyek szolgálatában élénk részt vett ; a sör­gyártás terén pedig mint kiváló szakember nagy érdemeket szerzett. Bauernebl Szilárd régi kassai poleár, vá­rosi képviselő a czég társfőnöke 1874-től fogva van társviszonyban Bayer Leóval. Sörgyáruk 1857-ben alapitatott s a legnagyobb rend és tisztaság teszik azt nevezetessé. Előkelő modorú művelt ember, kinek fia : ifj. Bauernebl Szilárd vezeti a sör technikai dolgait., ifj. Bauernebl Szi­lárd alapos képzettsége is nagyban hozzájárul a gyár folytonos emelkedéséhez. Vendéglői üzleteink vannak az ország külömböző városaiban, u. m. Eperjesen, Debreczenben Csermelypatakon stb. A kiállításon pedig mint már említettük a buda­pesti piaczot is meghódította. KÜLÖNFÉLÉK. Mai számunkhoz mellékelve postai utalványokat küldünk t. olvasóinkhoz, tisz- tísztelettel kérve lapunk barátait, hogy elő­fizetéseiket mielőbb beküldeni szívesked­jenek. Az orsz. kongresszusra lapunk szerkesztőségénél eddig a következő szak- tátsak jelentkeztek: Bokros Károly szállodás (Esztergom). Lieger Gyula szállodás (Révfülöp). Károlyi Nándor szállodás (Gödöllő). Mikosy Imre szállodás (Zombor). yendéglő átvétel. Budapesten a Kerepesi-ut 36 sz. alatt levő Szalontay-féle vendéglőt Walter Károly, a kolozsvári „Hun­gária“ szálló volt bérlője megvette. A fővárosi szaktársak hasznos kollegát nyernek Walter Károlyban, ki mint a kolozsvári vendéglősök és pinczérek egyletének elnöke, mindig élénk részt vett az iparunkat érintő ügyek meg­vitatásában. Sok szerencsét! — Megvalósított eszme. A „Fél­szüzek“ esete mutatja, hogy még egy jó czim is elégséges arra, hogy a nagy közön­ség a könyvet megvegye, bármilyen gyönge legyen is a tartalom. Zilahy Ágnes ennél a franczia urnái még különb dolgot eszelt ki, amikor kiadta „Zilahy Ágnes Álmoskönyve“ czimmel azt a nem mindennapi irodalmi kü­lönlegességet, amely a maga nemében való­színűleg egyedül áll. Egy álmoskönyv az, amely csupa szépirodalmi közleményekből áll. Csak az a kár, hogy benne van Pósának egy rossz verse. De ezt bőven pótolja Becsky Laczinak a „Beteljesült rémlátás“ czimü amerikai története, meg a Benedek Elek „Almos vezérről“ szóló legendája. Ára 35 kr. és minden budapesti nagy könyvárus­nál kapható. — Vendéglő átvétel. Budapesten a IX. kér. soroksári-utcza 30. sz. a. levő díszes vendéglő helyiséget „ Kecskemét vá­rosához“ czimezve Szeifty Károly szaktár­sunk, Komárom megyei földbirtokos, volt nussdorfi vendéglős vette át. Kezelése alatt a barátságos összejövetelekre szolgáló ven­déglő napról-napra virágzik és gyarapszik, úgy, hogy a fővárosi polgárság százával és ezrével tódul a magyarok eme gyülhelyéhez. — Az olasz borok terjedése Magyarországon. A múltkoriban meg­emlékeztünk arról, hogy az olasz bor hoza­talát az idei jó bortermés — csökkenteni fogja. Most, hogy az olaszok meggyőződtek arról, hogy a bortermés kilátások Magyar- országon kedvezőbbek, mint voltak a lefolyt évtizedben: kétszeres apparátussal láttak hozzá, hogy piaczainkat ellássák borral. Az ügynökök, a merre csak eljuthatnak, min­denütt nagy akcziót fejtenek ki az olasz bor elhelyezése érdekében. Ez okozza azután azt, hogy Fiume és Trieszt felől ezer és ezer hektoliter számra érkezik Olaszországból fehér, siller és vörös bor piaczainl ra. Ez év junius hónapjában már közel 100.000 hektoliter bort vittek ki Olaszországból Magyarországba. Ha ehhez a mennyiséghez hozzáadjuk a január—májusi olasz bor im­portot is, úgy körülbelül már az idén fél millió hektoliter olasz bort helyeztek el Magyarországon. A székesfőváros szálloda-, ven­déglő- és kávéház látogató közönségéhez! Van szerencsénk értesíteni, hogy a pinczér- sztrájk megszűnt és mindazon feltételek, melyekhez ragaszkodtunk, a főnökök által méltányoltattak, a mi által tisztességes meg­élhetésünk biztosítva van; tehát ezennel tudomására hozzuk a nagyérdenii közönség­nek, hogy az ezutánni borravaló- (alamizsna-) adás megszűnt s mi azt ezután visszauta­sítjuk, miután méltóságunkon alólinak tart­juk; az ezutánni tisztességet megkívánjuk, hogy minden pinczérrel szemben emberhez illő módon viselkedjék s tartózkodjék minden arrogancziától, mindezt azért teszszük, mi­után társadalmi tekintélyünket vissza akar­juk szerezni, a mennyiben a borravaló-adás ezután nem képezi kenyerünket; mert az főnökeink által biztosítva van. Maradunk tisztelettel Budapesten, 1896. július hó 3-án A budapesti pinczérek. (Beküldetett.) — Vendéglősök, kávésok és pin­czérek nyugdij-társasága. Saját érde­künkben van. hogy még az idén megalakuljon az „Országos nyugdíj-intézet.“ Csak néhány ezer forint hiányzik még s ha az meglesz — a mit bizton reményiünk — még az idén létesül­het ej ótékonyczélu intézmény. Adakozzon min­denki, amennyi módjában van! buzdítsuk egymást! a siker nem maradhat el. Minden adakozást mely hozzánk beküldve lesz, hir- lapilag nyugtázunk! Czim: Vendéglősök, kávésok és pinczérek nyngdij-alap gyűjtő társasága. Szombathely. — Szennyes asztalnemű a ven­déglőkben. Az „Egészség“ czimü folyó­iratban olvassuk a következő okos felszóla­lást: Most, midőn a millenniumra ország­világ felzarándokol fővárosunkba, kettős ér­dekű, hogy a mi czifra és drága vendég­lőink javarészében szennyes szalvétákat találnak a jámbor vendég elébe. Ha tisztán szép iránti érzékünket sértené, hagyján! bár azt se tűrjük szívesen, de ismeretes, hogy különféle betegséget lehet épp a közösen használt szalvéta által szerezni; ismeretesek főleg azok a fekélyek, melyeket oly módon szerez a vendég, hogy ajkának fölrepedt nyálkahártyájában azok a láthatatlan apró szervezetek bevándorolnak, melyek a szalvé­tába, más beteg szájáról vagy ajkáról kerül­tek. A szakái, bajusz stb. szintén tartal­mazhat káros anyagokat, melyek szalvétába való törlés alkalmával ott tapadnak. A ven_ déglősök a megnedvesitett, piszkos, zsirfoltog szalvétát vízzel megfecskendezi és prés al^

Next

/
Oldalképek
Tartalom