Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-08-31 / 33-34. szám

TU BUDAPEST 1988. angusatus 31. im Rákosváros és a halálsorompó * Irta: Sehoditsch Lajos Rákosváros fejlődésének nagy aka­dálya a „falálsorompó“. Évtizetdest panasza ez a lakosság­nak. Iparkodnak 5—10 esztendőnként megnyugtató nyilatkozatot adni; de sajnos a rendezés tekintetében nem történik semmi. Már évtizedekkel ezelőtt szóbakcrült a sorompó meg­szüntetése azáltal, hogy a ceglédi vá­gányt áthelyezik a köpvasutra. Ezzel szemben akkor is és ma is az az ag­gály merült fel, s ma is fenntartja magát,, hogy annak megépítése igen sokba kerül s az utasok 8—10 perc­cel később érkeznének Budapestre, amellett a. több km. miatt az utazási költség is nagyobb lenne, mert a Máv-nak rezsiköltsége emelkednék. Ezekből az indokokból az első, hogy a megépítés] költség igen nagy, elfogadható, de az, hogy az utazással 8—10' perccel tovább kell lenni a vona­ton s így az utazási idő hosszabb, nem igen vehető figyelembe; mert ha más akadály miatt a vonat nem 8— 10 percet, hanem 40—60 percet, sőt többet is késik, az utas abba kényte­len belenyugodni, itt pedig ezt, eleve tudja. Ami az utazási költségtöbbletet illeti, azt némileg el leheti fogadni; de az utazó közönség ezt is be tudja magának osztani, amint azt azoknál a vonatoknál látjuk, amelyek a budai oldalon jönnek, ahol az utasok egy része költségmegtakarítás miatt már Kelenföldön száll le, mert a villamos­sal olcsóbban jön be, mintha bejönne á Keleti pályaudvarra. Itt is lenne majd egy-két olyan állomás a sze­gély- és helyi vonatoknál Kőbányán, Rákosszentmihályon, ahol leszállná- nalc azok, akiknek ez olcsóbb lenne. De ez a költségdifferencia ezen hosz- szabb útnál sem lehet oly nagy, hogy ha figyelembe vesszük azt, hogy a vasút is szokta a díjakat néha emelni. Van egy egyszerűbb megoldás is a sorompókihelyezésre, ha Budapest— Szentlőrinc felől jövő ceglédi vágányt a Ferencvárosi pályaudvarról jövő pályával kötnék össze a Kőbányai gi tag úr mert árt az egészségének! A hanyag városatyákkal majd leszámo­lunk a legközelebbi választások alkal­mával. Családi öröm a városházán? — Szendy Károly — nagyapa lett! Megszületett Szendy Károly elsőszü­lött fia: legifjabb Szendy Károly, Bu­dapest legboldogabb polgárává tévén Budapestnek amúgyis első polgárát. — Minden gratulációnk a boldog nagyszülőké! Egyéb újság? — Kuzsinszky Bálint haláláról em­lékezem meg néhány sorban. Aquin­cum régi kincseinek feltárása fűződik az ő nevéhez, értékes, nagyszerű em­ber volt. — Kekem is van egy kedves törté­netem az öreg tudósról! Tudni kell, hogy a városházi sajtóirodában az újonnan jött kollégákat ugratni szok­ták az idősebbek. Ehhez, pelig nagyon alkalmas volt Kuzsinpzky személye, kapcsolatban azzal, hogy az új hírlap­író kolléga boldog természetszerűen, ha valami nagyszerű városházi újdon­ságról számolhat be a lapjának, lehe­tőleg olyanról, amiről a többiek „le­maradnak“. Ha új kolléga érkezett a sajtóirodába negyedóra múlva meg­régi sertéshizlalda vágányok pályája irányában, mint magasvasutat, kezd­ve a pályát a Határ-út — Kada-utca — Alkér-utea és Alsóvaspálya-utca keresztezésénél. Ez nem volna oly nagyon költséges építkezés, mint a ceglédi vágánynak a szolnoki vá­gánnyal való összeköttetése. Ezzel az út is rövidebb lenne, a költség is ke­vesebb s a Cegléd felől jövő vonatok mind befuthatnának a Keleti pálya­udvarra, a helyi járatok pedig a Jó- zesfvárosi pályaudvarra. Az, hogy a Keleti expressznek a szobi vágányra való átvezetése a Ke­letiről több időt vesz igénybe, mint a Nyugati pályaudvarról, tényleg fenn­áll, de ez könnyen behozható azáltal, hogy ez a. vonat, egy pár perccel ke­vesebb időt tölt Budapesten s a Ke­leti pályaudvarra rövidebb úton ér­kezik, mint a Nyugatira. A Keleti pályaudvar túlterhelésé­ről még nem igen lehet szó, de ha ez is bekövetkeznék, ezen is lehet köny- nyen segíteni, mert a Hatvan felől jövő vonatokat, esetleg csak a sze­mélyvonatokat a Nyugati pálya­udvarra lehetne átterelni Rákos állo­másról a Körvasuton. Egy másik megoldási tervezet volt évekkel ezelőtt, a ceglédi vágánynak földfeltöltéses pályán való vezetése az útkeresztezéseknél átjárókkal, alul­járókkal való megoldással!. Ezt a megoldást városfejlesztés, de főleg városszépészeti szempontból , nem le­hetett elfogadni, mert valóságos kí­nai fala lenne Rákosvárosnak és Kő­bányának. Nemrég egy harmadik megoldásról beszéltek, hogy vfls-, vagy vasbeton­szerkezetű magasvasút lesz a ceglédi vonal. Ez az egyedüli és helyes meg­oldás, mert esztétikailag szépen le­hetne megoldani és higiénikus szem­pontból is a legjobb megoldás. Esztétikailag azért; mert nincs kí­nai fal. Átlátszó az egész pálya, be­futtatható virágzó növényzettel s a mai nívóban park létesíthető. Az ut­szólalt a telefon, és — mondjuk — a Pesti Magyar Újság munkatársát hív­ták a telefonhoz: itt Kuzsinszky egye­temi tanár az aquincumi múzeum igaz­gatója beszél! Kérem szerkesztő úr az ön, de csakis az ön számára van egy kiváló hírem! Fölfedeztük a milói Vé­nusz eredetijét, ásatásaink során! A hírlapíró boldogan trombitálta le lap­jának a szenzációt, nyugtázta a szer­kesztői vállver égetést, hogy már az első nap ilyen érdekes hírt tudott ki­horgászni. Be negyedóra múlva újból megszólalt a telefon és ismét az újdon­sült városházi rovatvezetőt kérték a telefonhoz. Ismét Kuzsinszky jelent­kezett, sajnálattal közölvén, hogy az imént talált milói Vénusz nem lehet az eredeti, mert a hátára az van vésve, hogy: Made in Germany! Mondanom sem kell, hogy a másik telefonfülké­ből történt a beugratás, az öreg Ku­zsinszky talánt sohasem tudta meg, micsoda leletek kerültek felszínre őreá való hivatkozással Aquincumban. — Egyébként: Isten önnel, kedves bizott­sági tag úr. — A viszontlátásra, szerkesztő ba­rátom! cák és kereszteződések jobb- és bal­oldalán mindkét, oldalt két-két, avagy három-három üzletet lehet csinálni a pálya alatt, amit architektonikusan igen szépen lehet kiképezni; s mint­hogy a pálya egy nagy része az épí­tésügyi szabályzat szerint a villaöve­zetet is érinti, nem is árt ha. az utca keresztezéseknél 8—12 üzlet van, amit a villákban és családi lakóházak­ban nem igen lehet jól elhelyezni, de amely üzletekre szükség van. Ez a Máv-nak jövedelmet hozna, amit az építési költségek kisebb mérvű tör­lesztésére lehetne fordítani. Legújabban egy városrendezési, de főleg esztétikai és higiénikus szem­pontból elfogadhatatlan eszme merült fel. A ceglédi vágányt lesüllyeszteni egy nyitott árokba. hogy a városi utak és utcák a mai szintben mennének át, Ez sok akadályba ütköznék az ut­cák kereszteződésénél, ahol víz-, gáz, villany-, telefonvezetékek van­nak. Ezek áthelyezése rengeteg pénzbe és technikai akadályba üt­köznék. A mélyített pálya nagy eső­zéseknél, havazásoknál vízzel telnék meg, ennek elvezetése megint csak nagy pénzáldozatot igényelne. Ha pe­dig az egészet befödnék, akkor az eg'ész pályát, villamos berendezésre kellene készíteni, ami igen költséges lenne és a mai gazdasági viszonyok mellett aligha volna megoldható. A felső villanyvezetéket 'a magasvasút- nál könnyebben és olcsóbban lehet később elkészíteni, amit később fel­tétlenül szintén meg kell tenni, mert a füstös mozdonyok a magasvasuton járva az útmenti lakásokat még min­dig fertőzik, de nem annyira, mintha a vonatok árokban mennének. A sorompókérdést végre meg kell oldani s ezzel a város tovább nem várhat, mert Rákosváros és Kőbánya közönségének idegei ezt a mai álla­potot már nem bírják. A mai állapo­tok tarthatatlanok. Naponként el­megy 70—80 menetrend szerinti sze­mély- és gyorsvonat, hála a gazdasági fellendülésnek, 25—30 tehervonat, néha 60—80 vagonnal, különösen amióta a harmadik sínpárt és kitérő vágányt az eucharisztikus kongresz- szusra a Thököly-út. és Erzsébet ki- rályné-út között megépítették. A legérdekesebb újabb közekedési aka­dály a közönség legnagyobb bosszan- kodására a naponkénti több egyes mozdony, vagy egy-egy teherkocsi, személykocsi, avagy étkező -és háló­kocsi vontatása, amiért természetesen le kell ereszteni a sorompót, ép úgy a Thököly-út melletti fatelepek árui­nak tolatásakor, úgy hogy naponként legalább 130—150 sorompó is van néha sorozatosan, különösen a reg­geli, déli és esti órákban, amikor a közönség leginkább használja a zug­lói villamosokat, avagy az átjárókat. Hónapokkal ezelőtt tűzoltókocsi ment neki a sorompónak, az Uzsoki- utcába siető mentőautók sokszor ott vesztegelnek és a műtétre szoruló szerencsétlenek néha emiatt az 5—10 perces késés miatt pusztulhatnak el. Újabban, igen helyesen, a Máv a pályát bekerítette s így az átjárások a vasúti sineken, különösen a keresz­tező utcáknál, lehetetlenek. Átjáró 3 h gAzhOtöszékrény gAziAngu MINDIG SEGÍTSÉGÉRE VAN "a gAzhOtöszékrény gAziAngta MINDIG SEGÍTSÉGÉRE VAN íkuxa h GÁZHÖTÓSZEKRÉNY GÁZLÁNGJA MINDIG SEGÍTSÉGÉRE VAN HA SZOMJAS A GYEREK .—rf]HA sokat vásárol egyszerre |HA VÁRATLAN VENDÉG JÓN Iha CSECSEMŐJE van I H A MELEGE VAN 5 ha beteg Van a háznál A GAZ van az Erzsébet királyné-útnál, a következő 800 méter távolságban a Thököly-útnál, majd újabb 800 mé­ter távolságban az Egressy-útnál, így a közönségnek, főleg az iskolás gyer­mekeknek igen sokat kell kerülniük, ha az iskolába mennek s amellett so­kat várnak a távollevő sorompók keze­lésére. Addig is, míg a ceglédi vágány valamelyes megoldása elkészül, ami több évig fog tartani, az előzmények ismerete után, feltétlenül kell gondos­kodni ideiglenes átjárási lehetőségről, legalább az Ajtósi Dürer-sor és a Ko­rong-utca között, valamint a Semsev Andor-utcánál, akár egy újabb so­rompóval, avagy könnyű szerkezetű átjáró hídról; mert a közönség türel­me már fogytán van. Ezt hallani a sorompóknál való várakozásnál. Rákosváros és Kőbánya kínai falat minél előbb el kell távolítani, de ad­dig is a kínai falat, át kell törni s átmeneti megoldási lehetőséget bizto­sítani; Rákosváros közönségének egyedüi reménysége, hogy megértő polgármestere, — kinek ezen kérdés megoldása szívén fekszik, ki azt most kezébe vette —, remélhetőleg meg is fogja oldani. Zománctáblákaf csak Beér Sándornál rendeljen. Budapest. V.« Gróf Tisia István n. f>. Telefon: 18-34-29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom