Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-08-31 / 33-34. szám
4 njBUDAPJisr 1938. augusztus 31. —w ■■■ ma\ m —k ■■ ■■ Gátat kell vetni Budapest külterjes fejlődésének 560 paragrafusból áll az uj Építésügyi Szabályzat, amelyhez a főváros előzetes hozzájárulását adta — A környék fejlesz* tése a Közmunkatanács programjában — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mint arról már beszámoltunk, az összes érdékeltek meghallgatása után elkészítette az új Építésügyi Szabályzat nyers előadói tervezetét, melyet már kézhez is kaptak a közmunkatanácsi tagok. A nagyközönség érthető érdeklődéssel várja az új Építésügyi (Szabályzat tervezetének, részleteinek nyilvánosságra hozását, amelyek döntően szabják majd meg a jövő építésének irányát. Bár nem publikálták még az új Építésügyi Szabályzatot, amelyet részletesen csak akkor ismertetnek, ha a közmunkatanács plenáris ülése letárgyalta minden részletét, mégis kiszivárogtak hírek arról, hogy mit is fog tartalmazni majd az új szabályrendelet. Harrer Ferenc dr. felsőházi tag, volt alpolgármester, részletesen nyilatkozott az új szabályzatról, melynek előadói tervezetébe alkalma volt betekinteni. Harrer Ferenc dr., aki a korszerű városépítésnek egyik legalaposabb szakértője, nyilatkozatában kijelentette, hogy az óriási anyag áttanulmányozása után meggyőződött arról: illetékes tényezők valóban nagyon érdemleges és minden dicséretet megérdemlő munkát végeztek, amikor elkészítették az új, modern építésügyi szabályzatot, amely teljesen át fogja alakítani Budapest képét. Az új Építésügyi Szabályzat imponálóan hatalmas munka, vaskos kötet, amely félezernél több paragrafust tartalmaz és megoldja mindazokat a város- rendezési és építőproblémákat, amelyek az utóbbi időben felmerültek. A szabályzat, amely rendszerbe foglalja a várostelepítési problémákat, tekintettel van a második fontos kérdésre, a lakóházak jövő építési rendszerének kialakítására is. Talán éppen a modern városrendezési kívánalmak figyelembevételének köszönhető, hogy mintaszerű szabályrendelet tervét dolgozta ki a közmunkatanács, amely előtt két cél lebegett: racionális telepítés és gazdaságos építkezés bevezetése. Megállapította a tanács az építési övezeteket és azt, hogy ezeken belül hogyan lehet, illetve hogyan kell építeni. Döntöttek úgy az újonnan építendő házak magasságáról, mint a telkek beépítési módozatairól. A szabályzat uralkodó szempontja az, hogy a telkek ne legyenek oly zsúfoltan beépítve, mint a mostani rendszer mellett és a házak magasságát is megfelelően korlátozzák a városkép jövő kialakulásának figyelembevételével. Egészségesebb építési viszonyokat remél a közmunkatanács akkor, ha gátat vetnek Budapest további külterjes fejlődésének. Remélik, hogy az új Irendszier természetes következ- ményeképen sokkal gyorsabb tempóban fognak átépülni a város belső területei, mint ahogy az a mostani rendszer mellett volna lehetséges. Az új szabályzat a ,,magas-ház“ elnevezést használja azokra az építkezésekre, amelyeket köznyelven felhőkarcolóknak szoktak hívni. A szabályzat lehetővé teszi ezeknek a magasházaknak építését, de csak ott, ahol ez megfelel a városfejlődésnek. Nem jelöl meg tehát bizonyos övezeteket, ahol felhőkarcolók keletkezhetnek, de ha a városrész kialakulásánál felmerül a szüksége, úgy a közmunkatanács saját hatáskörében is dönthet a felhőkarcolók építéséről, megadja tehát az építésüknek elvi lehetőségét. Bizonyosnak látszik, hogy az Építésügyi Szabályzat életbeléptetése után a telekárak csökkenni fognak. Az új Építésügyi Szabályzat ugyanis meghagyja a körutakon és a nagy átvonuló utakon a magasházak építésének lehetőségét, a belső területeken azonban legfeljebb csak háromemeletes házak épülhetnek. A telektulajdonosok tehát természetszerűleg nem kérhetnek majd annyit a telekért, mint eddig, hiszen az alacsonyan épített házak telkei redukáltabb hozamuk miatt nem egyezhetnek a magas házak telekáraival. Azok, akik alaposan áttanulmányozták az új építési szabályzatot, meg vannak győződve arról, hogy az nagyon előnyösen fogja befolyásolni a városkép kialakulását. Az új Építésügyi Szabályzat a Közmunkák Tanácsának szeptember első napjaiban tartandó plenáris ülése elé fog kerülni és a beavatottak b?- zonyosra veszik, hogy a tervezetet simán elfogadja majd az ülés, hiszen a felmerülő szempontokat igen alaposan megvitatták és letárgyalták az eddigi tárgyalások során, úgy, hogy a közmunkatanács végül is minden határozatát egyhangúlag hozta meg. A törvény értelmében ahhoz, hogy törvényerőre emelkedhessék a Szabályzat, a polgármesternek is hozzájárulását kell adnia, ez azonban most csak formalitás lesz, mert hiszen a tanács az illetékes városházi köröket már az előkészítő munkálatokba bevonta és a döntések a velük való részletes megbeszélések és tárgyalások alapján jöttek létre. Ezek szerint legfeljebb stiláris változtatások lehetnek az Építésügyi ’Szabályzat 560 paragrafusán, amelyeket magáévá fog tenni minden illetékes fórum. Beavatottak valószínűnek tartják, hogy novemberben végleges formájában megjelenhet az új Építésügyi (Szabályzat, így tehát 1939-ben már annak előírásai alapján történnek majd a fővárosban az új építkezések. Az új Építésügyi Szabályzat elkészítésével egyidejűleg még egy hatalmas munkához fogtak hozzá a Közmunkák Tanácsánál: megkezdték Budapest környéke rendezésének előkészítő munkálatait. Néhány hónappal ezelőtt tudvalévőén a Közmunkák Tanácsa hatáskörét kiter jesztették a főváros környékére is, ahol szabályozási szempontból teljesen rendezetlen állapotok uralkodtak. Pestkörnyék rendezésének előkészítését a nyári hónapokban már meg is kezdte a közmunkatanács, ahol három kiváló szakember, Kaffka Péter miniszteri műszaki tanácsos, toyábbá Lázár Jenő és Machula Zoltán osztálytanácsosok foglalkoznak e régóta húzódó nagy probléma megoldásával. A közmunkatanács mindenekelőtt elkészítteti Budapest környékének egységes léptékű térképét, mert a főváros környékének még olyan térképe sincs, amelyet használni lehetne városrendezési szempontból. A térkép valószínűleg már szeptemberre elkészül és akkor hozzákezdhetnek a voltaképeni rendező munkálatokhoz. Nehéz és Nagy-Budapest kialakítása szempontjából rendkívül fontos feladatot vállalt ezzel magára a közmunka- tanács, hiszen a főváros környékén lévő városok természetes fejlődése, éppen a megfelelő rendező tervek hiányában, erősen visszamaradt. A tervek szerint Budapest közvetlen környékének délkeleti részén gyári munkások letelepítését teszik lehetővé, míg az északkeleti részen inkább kereskedelmi jellegű telepítések támogatAz amerikai fiimekről jól ismert és világhírű teljes kubai társulatával lép fel augusztus 1-től Ciro Rimac 14 tagú énekes táncos rumbazenekara és a csodálatosan szép A Fényes Nagycirkusz parádés műsorában, amelynek fő attrakciói még 5 amerikai táncosnő és légtornásznő, a világ- Fnnifnp NsflvrirlflIC? hirü törpe zsonglőr és a világ legjobb artistái. I ellj Kő ilflyjfllilllÜL ^Naponta 2 előadás, 4 és 8 órakor hétköznap d. u. fél helyárak. Jegyrendelés. T.: 113-374 és 113-364. A b-ZHtyáti tiepx.s.ek nak, ugyanekkor figyelembe veszik majd azt is, hogy Budapest északkeleti irányú környéke továbbra is alkalmas legyen üdülés és kirándulás céljaira. A délnyugati rész gazdasági terményekkel látja el a főváros közönségét, ezen a vidéken tehát lehetőleg kisebb gazdaságok alakulását és mezőgazdasági foglalkozást űzők települését mozdítják elő. Nagy és tág perspektívája van a közmunkatanács eme programjának. Könnyen lehetséges, hogy rövidesen a Duna mindkét partja, egészen fel Viseg- rádig, továbbá a csepeli dunaág mindkét partja a közmunkatanács hatáskörébe fog tartozni. Ezek a községek ugyanis több ízben kifejezésre juttatták ama kívánságukat, hogy szívesen látnák, ha bevonnák őket a Közmunkák Tanácsának hatáskörébe, ami minden- képen csak előnyére szolgálna ezeknek a községeknek. A közmunkatanácsnak az az osztálya, amely Pestkörnyék szabályozási tervének előkészítését végzi, jórészt már megejtette az előtanulmányokat, amelyek után sor kerül a nagyszabású tervek végső formába való öntésére. Ha őszre elkészül már az egységes léptékű térkép, úgy meg fogja állapítani a tanács a környék úthálózati terveit, amelyeket összhangba hoznak a főváros útépítési programjával. Annyi bizonyos, hogy a főváros környékének fejlődése szempontjából korszakalkotó jelentőségű a Közmunkák Tanácsa által végzett hatalmas munka, amely teljesen át fogja alakítani a fővárosnak és környékének képét. Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, tábla parkét, egyszerű és díszes kivitelben aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkétgyár és Gőzfűrész Részvénytársaság Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon; 1—212—44. A HŰVÖSVÖLGYI AUGUSZT PAVILION c uKrúsxsla-élterein MEGNYÍLT Zene. Fedett helyiségek 83-as villamos, 5-ös autóbusz. Asztalrendelés 164—002. Just Kornél Ä1S V., Arany János-utca 24. mester. Telefon: 1-283-68 özv. UJAGH ARPADnt BUDAPEST, II., B1MBÓ-UT 17. TELEFON: 1-544-26. Acélpíctnnbék mindenféle célra nagyságban és színben. Szalagplombák Szövetplombák. Ládaplombák. Hordólemezek. Plombázófogók acél- és ólom- plombákhoz. Jegylyukasztó- (katauz- és ellenőri) fogók. Konzervbontó kések. Biehn János R. i. Budapest, V., Alkotmány-u. 21.1 Telefon: 1—153—50. 4(»ztaUozás, szigetelés., fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, parafln.
