Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-07-30 / 29-30. szám
urmntAPEsr 1938. július 30. mu win I Az üzemi probléma és a Községi in. A legcsekélyebb egészségi rendellenesség észleleténél is azonnali gyógykezelésre utaljuk ezen alkalmazottakat, vagy orvosi-vélemény szerinti könnyebb eseteknél — más fővárosi üzemnél helyezzük el, ahol ezek élelmiszergyártással nem találkoznak és igy tevékenységük közvetlen veszélyt nem jelent embertársaikra. Hygiénikusan tisztántartott munkatermeinkbe a munkások utcai ruhákban nem léphetnek be, hanem a korszerűen felszerelt fürdőhelyiség előzetes használata után, a rendelkezésükre bocsátott tiszta, fehér vászon munltaruhában folytathatják csak tevékenységüket. Az Élelmiszerüzem előbb ismertetett üzletpolitikája, dicsekvés nélkül szólva, elismerésre talált a székesfőváros milliós fogyasztóközönsége előtt is. Előszeretettel és bizalommal keresi fel vásárlás céljából a közönség üzleteinket és fiókjaink, ma már mindennapos életéhez tartoznak. Bizonyság erre az Élelmiszerüzem növekvő áruforgalma, amely az 1937. gazdasági évben összesen 164.963 métermázsa volt, 15,848.513 pengő értékben, szemben a 14.600 métermázsával 1911. évben. Mindez hangzatos reklámakció, kiárusitási alkalmak, hitelnyújtás, vagy könyvre való vásárlás nélkül történik. A közkórházi szállítások ügye ugyancsak a Kereskedelmi Kamara és egyéb magánérdekeltségek támadásai következtében, 1935. január hó 1-töl kezdő-, dőleg, a 79.484—1923. V. számú belügyminiszteri rendelet végrehajtásaként olyképen változtathatott meg, hogy ez időtől kezdve csupán a romlandó élelmiszereket szállíth a t - ja az Élelmiszer tizem megbízatás alapján, míg a nem romlandó élelmiszerek szállítása, 1—1 évi időtartamra, nyilvános versenytárgyalás utján biztosíttatik. A nyilvános versenytárgyalást a Polgármester ur írja ki és hirdeti azt meg a törvényes módon. A versenytárgyalás a vm, IX. és X. ügyosztályok delegált fötisztviselöi közreműködésével bo- nyolittatik le, mig az odaítélést az ügy- osztályközi Közszállítási Bizottság javaslata alapján a Polgármester ur eszközli. Ha már most a továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a pártokon és bármily érdeken felül álló városi fötisztviselők irányítása és ellenőrzése mellett lefolytatott nyilvános versenytárgyalásokon a szállításokat úgyszólván teljes egészében az Élimiszerüzem nyeri el, úgy e tény, az Élelmiszerüzem legnagyobb dicsérete. Magyarázata ennek, hogy a versenytárgyalásokon árai a legolcsóbbak, árui minősége pedig a legjobbnak bizonyult valamennyi pályázó között, A magánkereskedelem érdekeltségei most azon mesterkednek, hogy ezen nyilvános versenytárgyalásból, melyet évek hosszú során folytatott küzdelem után éppen ők erőszakoltak ki, a Községi Élelmiszerüzem zárassák ki egészen. A közkórházi élelmezés kérdésénél az üzleti rész mellett legalább oly fontossággal bir a szállított áruk standard minőségi kérdése. A rendszeres, feltétlen pontos időre való szállítás, de bármely rendkívüli igény kielégítése — a Irta: Baitz József múlt tapasztalatai alapján csak az Élelmiszerüzem utján volt mardéktalanul biztosítható. Az Élelmiszerüzem megbízatásával teljességgel biztosíttatott a legtökélete- tesebb minőségi és mennyiségi átvétel, tekintettel az üzem évtizedes gyakorlatára, áru és szakismeretére, nemkülönben különleges struktúrájú adottságára. Jelen szállítási módozat mellett nem kell tartani a szomorú emlékű klinikai panamák megismétlődésétől. Rendkívül fontos tényező a szállítások kérdésénél az üzem teljes érdektelensége. Azi Élelmiszerüzem alkalmazottainak soha sem lehet érdeke, vagy célja kevesebb meny- nyiségü, vagy silányabb árú szállítása és ezért bármely visszaélés lehetősége is eleve ki van zárva. 1932. évben az üzemet ért magánképviseleti támadások tisztázása céljából a főváros Polgármestere, az Élelmiszerüzem közkórházi szállításainak minden részletre kiterjedő szakértői vizsgálatával dr. Soós Aladár egyetemi magántanárt, a Diétikai intézet közismert ;szaiktekintélyü -igazgatóját bízta meg. E kimerítő alaposságú és nagy felkészültségű szakvélemény a legapróbb részletessséggel foglalkozik az Élelmiszerüzem közkórházi szállításának kérdésével. A beszerzéstől a kiszállításig végig kisérve az árut, figyelemmel a minőségre, árkalkulációra, adminisztrációra, stb.-re, őszinte megelégedésének és legnagyobb elismerésének is kifejezést adott. Ezekben voltam bátor az Élelmiszerüzem létének fontosságát és prosperitását ismertetni. Végezetül beszélnem kell egy eddig' még nem érintett, de fontosságában igen nagy jelentőségű szempontról is, — a közélelmezés kérdéséről, egy netáni újabb világháború esetén. Közel és távol, keleten és nyugaton fegyverkezések zajától visszhangzik a világ. A világsajtóban napról-napra megjelenő általános háborús készülődésekről szóló híradásokat nevezhetjük jelszavak harcának, a nyomor civódásá- nak, az erősek és gyengék párviadalának, vagy bárminek, végeredményben mégis csak elöcsatározásai egy újabb világháborúnak, amely elháríthatatlan végzetszerüséggel bekövetkezik akár ma, vagy holnap, vagy évek múlva, hacsak a megbomlott erők egyensúlyba, nem kerülnek. Ez nem akar jóslat lenni, csupán a tényekkel való leszámolás, amit a ma rideg perspektívája vetít elénk. A jövő háborúja nemcsak a drótakadályok előtt, a lövészárokban fog lezajlani, hanem a stratégiai, az ipari, a közélelmezési és közlekedési gócpontokra, a nagy városokra fog koncentrálódni. A milliós fővárosnak erre az eshetőségre is készen kell állnia. Kell, hogy egy teljesen kiépített, arányaiban máról holnapra tágítható, már meglévő tökéletes szervezet álljon rendelkezésére, amelynek kezében és irányítása mellett a közélelmezés kérdése megnyugtató módon biztosítva legyen. A múlt tapasztalatai teljes bizonyosságot szó gáltattak az aggodalom alaposságára. Érthető okoból, háborús veszély esetén a magánkereskedelem és ipar legalább 80%-ban megbénul, ületve bevonul és a hatóságokra háramlik a közélelmezés kérdésének minden terhe. Sajnálatos, de megdönthetetlen valóság, hogy ameny- nyire szükség van prevencióra légitámadás esetén, ugyanolyan fontosságú kérdés háborús veszély esetén a köz- élelmezés biztosítása, amikor a távoli decentralizált tárolású vidéki készletek összegyűjtésével egy centrális elosztó szerv gondoskodik a tervszerű szétosztásról. Erre az eshetőségre a székesfővárosnak az Élelmiszerüzemmel már van egy elég nehéz próbát kiállott, megfelelő apparátusa, melynek korszerű fejlesztése képezi a jelen és nem a jövő feladatát. Az Élelmiszerüzem legújabb feladatául az illetékesek utján az tűzetett ki, hogy üzemét racionalizálja s a mellett, hogy a Székesfőváros Közönségének a régi jutányos árakon szolgáltassa korlátlan mennyiségben jól bevált áruit, igyekezzen a községi háztartáshoz minél nagyobb összegekkel hozzájárulni, továbbá tartalékokat gyűjtve megerősödni, hogy szükség esetén a köznek minél nagyobb súllyal tudjon rendelkezésére állni. Ezen munkának befejezését látja az olvasó most. Az anyagi kívánságnak is sikerült teljes mértékben megfelelni, mert várakozáson felüli ösz- 3zegeket juttatunk már a kezdetben is törvényhatóságunknak, teljesen rendbehoztuk nyugdíj tartalékunkat, ami Pengő: 442.398.41-t tesz ki, valamint alkalmazottaink öregségi tartalékját 100%-ban Pengő 502.087.29-re sikerült felemelni. Most a szervezés további intékedései következnek, melyek a vállalat teljesen korszerűvé tételét fogják eredményezni. Az alábbiakban be fogjuk mutatni az üzem egyes osztályait, melyek a következők: Husosatály, mely áll a zsirolvasztóból, bus- illetve kolbászárú- gyárból; Baromfi-, tejtermék-, tojásosztály; Füszerosztály; a Nagyvásárte- lepen elhelyezett Gyümölcs- és zöldség- osztály; saját 100.000 kalória óránkénti termelésű hideg előállító gépberendezésünk most készült el, a telep gőzellátását végző uj kazánberendezésünk most van felállítás alatt és! kb. 6 hét múlva teljesen készen fog rendelkezésünkre állni. Amidőn még megjegyzem, hogy az egész átalakítási, racionalizálási és karbantartási költségeket mint folyó kiadásokat számoltuk el az általunk megkeresett összegekből, anélkül, hogy azokhoz hiteleket vettünk volna igénybe, azt hiszem, indokolt az optimizmusom, hogy a jövőben úgy anyagi, mint egyéb kötelezettségeinknek, melynek teljesítését tőlünk elvárják, minden tekintetben meg fogunk tudni felelni. (Vége.) Uj alkalmazások a nagyüzemeknél * Julius hó I5.*i hatállyal megjelentek a kinevezések — Az V] Budapest tudósítójától. — A polgármester július hó 15-i érvénnyel ideiglenes havidíjasokká kinevezte az Elektromos Művekhez: Andrási Lajost, Bäcker Zoltán Tamást, Csekme Endrét, Fellner Józsefet, Kristóf Károlyt, Lakatos Aladárt, Lissák Tivadart, vitéz benedekfaivi Luby Pált, Molnos K. Lajost, Oláh Tibort, Schindler Lászlót, Stitniczky Jánost, Werlin Lajos oki. gépészmérnököket, Baráth Károly dr. közgazd. tudort, Borostyánkői Béla dr. jog és államtudort., vitéz Csermői Gyula oki. közgazdát, Domby László dr. jog- és államtudort, Fülep Benő dr. jogtudort, Gőz József dr. állam tudort, Kálix Aladár dr. közgazd. tudort, Kelemen Béla dr. ügyvédet, Kövér Péter dr. államtudort, Klim László dr. jogtudort, Morandini Géza dr. jogtudort, Oláh László dr. államtudort, Selmeczi Tibor dr. államtudort, Szentjóbi Staub Olivér végz. katonai akadémikust, Szedmáky József dr. jogtudort, Tichy Gyula dr. jogtudort, Végszendrői Ferenc dr. 'jogtudort, Vincze Sándor dr. államtudbrt, Albitz Jánost, Badits Sándort, Bansváry Györgyöt, Gutt- mayer Józsefet, Hampel Oszkárt, In- tődi Tibort, Kómann Ödönt, Kubista Lajost, Nisznyánszky Frigyest, ősi Gyulát, Zana Károlyt felsőipari végzettséggel, Dávid Jánost, Gichner Jánost, Gireth Lászlót, Győri Endrét, Hetesi Antalt, Hományi Kálmánt, Jó- kúthy Dénest, Lengyel Zotánt, Mann Edét, Mosánszky Emilt, Németh II. Lászlót, Orczifalvi Istvánt, Petrás Gézát, G. Tóth Pétert, Tunyogi Istvánt, Winkler Lajost, Dudás Ilonát, Görk Máriát, özv. Koór Jánosnét középiskolai végzettséggel. a Gázmüvekhez: Winiss Emil dr. jogtudort, Bojár Endrét, vitéz Jánossá Ferencet, Kő- liázy Endrét, Lipovecz Aurélt, Pap Jánost, Vida Kálmánt középiskolai végzettséggel és a Vízművekhez: Lovas József, Nagy Gyula, Techel Róbert oki. mérnököket, Jeney Béla dr. jog- és államtudort, Kiss Ferenc dr. állam tudort, Pásztor Tamás dr. államtudort, Tihanyi Ferenc dr. közgazd. tudort, Vízvári Gábor dr. jogtudort, Zilahy Tamás dr. jogtudort, Zobor József dr. közgazd. tudort, Pál- falvi Györgyöt, Somfai Gézát, Szánkó Gábort, Szatmári Zoltánt, Szőke Mihályt, Trojkó Györgyöt, Fischer Idát középiskolai végzettséggel. Hetidijas Írnokká kinevezte az Elektromos Művekhez: báró Gudenus Hugót, Korompay Józsefet, Nagy Győzőt, Schmidt Gézát, Streliczky Bélát, Somogyi Gyulát, Tallér Istvánt, Vágó Ervint, Vetési Gyulát, Volonts Aadárt a Gázmüvekhez: Almássy Dezsőt, Aradszky Emilt, Csapody Istvánt, Domby Edét, Fehér Kálmánt, Folkner Bélát, Füzes Jánost, Gluth Ferencet, Gróf Istvánt, Drei- acker Józsefet, Hegyi Emánuelt, Heller Jánost, Hideg Vincét, Jávori Dezsőt, Kalló Aurélt, Kővári Bélát, Krause Gusztávot, Luib Ákost, Madarász Gábort, Markóczi Imrét, Muzslay Jánost, Perényi Bélát, Pogány Józsefet, Sándor Andort, Varga Henriket, Vig Jánost, Viasz Károlyt, Zsizsmann Bélát és a Vízművekhez: Dobák Györgyöt, Dziálla Gézát, Fáy Istvánt, Miklós Endrét, Puskás Vidort, Rápolti Istvánt.
