Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-01-15 / 2. szám

4 1938. január 15. mtJtlZDAPJEST Mit kívánnak a kerületek? Ä Keresztény Községi Pért kerületi elnökei nyilatkoznak kívánságaikról és reményeikrői — Az Uj Budapest tudósítójától — Múlt esztendei utolsó számában cikksorozatot kezdett közölni az Uj Budapest a fővárosi közigazgatási ke­rületek célkitűzéseiről a Keresztény Községi Párt kerületi elnökeinek meg­világításában. Jelen alkalommal foly­tatjuk cikksorozatunkat, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a körkérdésünkre adott válaszokat a beérkezés sorrend­jében tesszük közzé. Rákosváros Irta: Drégely Dezső A feladott kérdésre adandó válaszo­mat egy kis statisztika előrebocsátásával világítom meg. Kerületünk 1935-ben létesült, tehát a legfiatalabb kerülete a fővárosnak. A balparti Idlenc kerület között (az alakulóban levő XIII. kerü­letet is számítva) 1874 hektár terüle­tével a második, 67.000 lakosával az ötödik, utcák, terek számával (159) az első, az épületek számával (5291) pedig az egész főváros kerületei között messze kimagaslóan a legelső helyen áll. (L. Budapest székesfőváros Statisztitikai Hivatala 1936. évi kimu­tatását.) Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy ez a kerület sík, tehát nyílt fek­vésénél fogva a legnagyobb fejlődési és terjeszkedési lehetőségekkel rendel­kezik. Különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy az Andrássy út meghosz. szabbítása, a Herminamezői új templom körüli Kassai tér rendezésével, valamint a Rákospatak mentének megtörtént parcellázása és a legfontosabb közmü­vekkel való fokozatos ellátása folytán egészen új, hatalmas városrész van ki­fejlődőben. Néhány év múlva ez a ke­rület teljesen összeépül Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom községekkel, melyek a jövő Nagy Bu­dapestjének legelső csatlakozó részei lesznek. Sajnos azonban a város belső terüle­tével csupán a Kerepesi út, Thököly út és Erzsébet királyné útján van részben csonka összeköttetése. Ennek folytonos­ságát is azonban mindenütt a — kerü­letet derékben átszelő ceglédi vasút ú. n. halálsorompói zavarják. Ke­resztirányban pedig a belső határt al­kotó Aréna út az egyetlen kiépített köz­lekedési vonal. A kerület egészséges fejlődésének legfontosabb feltétele tehát a halálsorompók eltávolítása, a radikális irányú közlekedés fejlesztése, a 7-es autóbusz vonalának meghosszabbítása, a tranzverzális utak kiépítése. Utóbbiak közül a Hungária körút és Nagy Lajos király útja mérhetetlen jelentőségét az óbudai híd adja meg, mert ezzel Óbuda, Külső Szent István-város, Angyalföld, Újpest egyenes, közvetlen összekötte­tésbe kerül Kőbányával és a Ferenc­várossal és ezek gyáraival, tehermente­sítve a belső forgalmas útvonalakat. Alig halaszható a 68-as villamosvo­nal Rákosfalváig, -—■ esetleg elágazás­sal Rákosszentmihályig való meghosz. saabbítása, hogy a kerület központjától távol levő Rákosfalva és Törökőr lakói az elöljáróságot és kerületi kapitány­ságot könnyebben megközelíthessék. A kerületi tűzoltóság létesítése úgy tudjuk rövid idő kérdése, de a halálso­rompók miatt égetően sürgős — élet- és vagyonbiztonsági — kíván­ságunk. A lelki és szellemi igények kielégíté­se sem maradhat el a rohamosan fej­lődő kerületben. A zuglói római kato­likus egyház templomának fel­építése halaszthatatlan, mert a kö­zel 15.000 lelket számláló egyházközség­nek csupán alig 500 lélek befogadására alkalmas ideiglenes jellegű kápolnája van, ellentétben a sokkal később kelet­kezett és kisebb lélekszámú, belső, te­hát kedvezőbb fekvésű egyházközségek­kel. De múlhatatlanul sürgős egy gim­názium létesítése is az erre a célra már régen kijelölt telken. Itt internátussal kapcsolatos épület volna emelhető. Ezt a kitűnő hírnevű tanítószerzetesrend­jeink különös figyelmébe ajánljuk. Bízunk abban, hogy nagy alkotó- készségű, városfejlesztő és templomépí- tö polgármesterünk méltányolja kerü­letünk jogos kívánságait. De rendíthe­tetlen a bizalmunk a kerület atyai jó­akarójának, a törvényhatósági bizott­ság örökös tagjának: Petrovácz Gyula országgyűlési képviselőnek hat­hatós pártfogásában is. Tudjuk, hogy — miként a múltban minden elért ered­mény egyedül az ő nagy tekin­télyének és politikai súlyának kö­szönhető, -— kerülete és annak minden polgára iránt érzett nagy szeretete megszerzi kerületünk számára minden itt felsorolt jogos igényének fokozatos kielégítését. , A Hegyvidék Irta ; Cselényi Pál dr. WIHÁRT FERENC építész — építőmester XIV., Columbus utca 33. Telefon: 2—969—08 A XIII. kerület legaktuálisabb prob­lémája ezidöszerint természetesen az, hogy jogi különállása lehetőleg minél előbb valósággá érjen, s a XIII. kerület a maga önálló életét megkezdhesse. Éhez az szükséges, hogy az elöljáró, ság épülete az arra kiszemelt gyönyörű helyen: a Fery Oszkár utca és a Bö­szörményi út sarkán, felépüljön. M'n- den reményünk megvan ahoz, hogy ez irányban az első kapavágás a kora tavasszal megtörténik. Szorosan összefügg a kerület önálló közigazgatási életének a megkezdésével a kerület határának kügazítása is. Kép­telenség ugyanis, hogy az úgynevezett Németvölgyi-árok déli oldalán s a Né­metvölgyi útnak a Farkasréti temetővel szemben fekvő részén levő házak és villák lakói a Verpeléti úton levő XI. kerületi elöljárósághoz tartózzanak ak­kor, amikor ablakukból rá fognak látni az új XII. kerületi elöljáróság épületé­re. A legnagyobb mértékben mdokolt tehát a kerület polgárságának az a kívánsága, hogy a kerület határát a Sas-hegy északi lejtőjéig kitolják. A főváros gyöngye, a szép budai hegyvidék d legfejlődöbb városrészek közé tartozik és így természetes, hogy útépítési, városrendési, közlekedési stb. tekintetben sokkal égetőbb és fontosabb igényei vannak, mint más városrészek­nek, ahol a fejlődés többé-kevésbé meg­állt és igy legfeljebb utánpótlási szük­ségletek merülnek fel. így idegenfor­galmi szempontból is rendkívül indokolt volna, hogy a sokszor emlegetett hegy­vidéki körút kiépüljön, hogy az Ince út teljes és végleges kiépítése elő,l a Németvölgyi-úti jelentőség nélküli Rokkant-otthon kitelepítésével az aka­dályokat elhárítsák s a végleges burko­lattal el nem látott utakat sorjában ki­építsék. i., A 19-es és a csak a napokban meg­indult 28-as autóbuszjáratokkal sem le­het még a Hegyvidék közlekedését meg­oldottnak tekinteni. M'nden körülmé­nyek között meg kell oldani a Sváb­Zománctáblákat csak Beér Sándornál rendeljen. Budapest. V., Gróf Tisza István n. 5. Telefon: 18-24-29. GÖTZ ALADÁR parkett-asztalos mester és padlózási vállalkozó. Hadirokkant kisiparos. ♦ Költségvetés díjtalan. Budapest, I., Bors*utca 24. sz.- Telefon : 1—507—34. ­hegy-tetőre felvivö autóbusz ügyét. SzüÍnséges ez annál inkább is, mert a Svábhegy és a Jánoshegy forgalmát a Fogaskerekű egymagában távolról sem tudja ellátni. Még sürgősebb kérdés a Kis-Svábhegyre — a Hyeronimi úton át — vezető autóbuszreláció kérdése. De nem engedjük levenni a napirend­ről, helyesebben a napirendre kívánjuk tűzetni a Zúg liget —^Jánoshe­gyi füg gövas út kérdését is, ez a Hegyvidék kultúrájához, tartoznék: akár a Beszkárt.nak akár magántőké­nek elöbb-utóbb meg kell csinálnia! Említésre méltó a Hegyvidék fejlő­dése szempontjából az a mozgalom is, amelyet részvételem mellett az Orbán- hegyi Egyesület indított el, s amely egy budai hegyvidéki strandfürdővel kap­csolatos fedett sportuszoda létesítésére vonatkozik. Az uszodát a Csörsz utca mentén, a Németvölgyi temetőn túl szeretnök felépíteni annál is inkább, mert a polgármester úr az itt levő s gyönyörű hegy koszorúval övezett fővá­rosi terület ingyenes átengedését a jel­zett célra már kilátásba helyezte. Fő­városunknak olyan kevés sportuszodája van, s ami van az is olyan távol van, hogy a hegyvidéki sportuszoda valóban közérdekű célt szolgálna. A Józsefváros Irta : Baján Ferenc dr. Kerületünk érdekében a következő terveknek megvalósítását tartom szük­ségesnek: Mindenekelőtt kerületünk hitélet szempontjából rendkívül nagy jelentő­ségűnek tartom a szentró kusi egyházközség új templomá­nak mielőbbi felépítését. Köztudomású, hogy ezen egyházköz­ségnek több mint 12,000 lelket megha­ladó híve van .akiknek lelkületében a világháború és annak áldatlan követ­kezményei és különösen a gazdasági válság észrevehetöleg kiváltotta a val­lás iránti hajlandóságot, aminek foly­tán különösen vasár, és ünnepnapokon nagyob számban látogatnák az Isten házát, sajnos azonban régi templomunk olyan kicsi, hogy a hívők legnagyobb része kiszorul a templomból és ekként nem tud eleget tenni vallási kötelessé­gének illetve kénytelen más egyházköz­ség templomába merni. Ilyen körülmé­nyek között a székesfővárosnak, mint kegyúmak, elsőrendű kötelessége, hogy ebben az irányban is megfelelően intéz­kedjék. Szendy Károly polgármester az egyháziközség vezetőségének kérésére már tett is erre vonatkozólag ígéretet. Mi azonban és az egyházközség veze­tősége állandóan ébren tartjuk ezt a tervet és minden törekvésünk odairá­nyul, hogy ez a kérdés a Rákóczi-út városrendezési ügyével kapcsolatban minél előbb megfelelő megoldást nyer­jen. Egy további szükséglete kerületünk­nek egy megfelelő olcsó modern népfürdő létesítése, ami egészség­védelmi, továbbá szociális és kulturális szempontból bír nagy jelentőséggel, mert a Józsefvárosnak semmiféle nyil­vános fürdője nincsen. A Szent Gellért-gyógyfürdö a XI. kerületben van, a Széchenyi gyógy­fürdő a VI. kerületben van, a Rudas gyógyfürdő az I. kerületben van és ugyanott van a Szent Imre-gyógy. fürdő is, a többi fürdők szintén más kerületekben vannak, márpedig a Jó­zsefváros lakosságának száma és a la­kosság társadalmi rétegeződése is tel­jesen indokolja egy ilyen népfürdő lé­tesítését. Végül az építkezés erőteljesebb meg. indítása s az ezzel kapcsolatos munka- alkalmak létesítése érdekében rendkívül nagy jelentőséggel bírna az iparosság és a munkásság' szempontjából is, ha a székesfőváros törvényhatóságának elő­terjesztésére a pénzügyminiszter város - rendezési szempontból a Józsefvá­ros területére 30 évig tér. jedhetö rendkívüli ideigle­nes házadómentességet enge­délyezne. Ezen tervek megvalósítása érdekében szükséges elöterjesztéslcet kellő időben fogjuk megtenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom