Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-02-05 / 5. szám

JCVI. évfolyam 5. szám \ t i ^5 Budapest, 1938. febr UJ BUDAPEST Előfizetési érők: Egész évre.................................. 30 pengő Fél évre ....................................... 15 pengő Ég ve* szénre éra OO fillér FELELŐS SZERKESZTŐ s DOBY ANDOR DE SB Szerkesztőség és klaúohivcucii: Budapest, ÍV., Kaas Ivor-utca 9. Telefon: 1^828^23. Postafakarékp. csekkszámla 30.013. WBMWOffnrTnniiiiniTrr—m KaccrfiátU dsa éve. Tiszíuliabb légkör 1 a városházán Peírovácz Gyula a főváros roppant Je~ lentőség ti feladatairól — Ázz, átdolgozott költségvetési a polgármester felterjesz­tette a belügyminisztériumba Hétfőn első évfordulója lesz, hogy Karafiáth Jenő dr. elfoglalta Buda­pest főpolgármesteri székét. Egy esz­tendő nem jubileum: hogy mégis ha­tárkőnek tekintjük Karafiáth Jenő el­ső főpolgármesteri évét, annak oka, hogy ez a tizenkét hónap események­ben dús és tettekben gazdag volt, oly eseményekben és tettekben, amelyek Karafiáth Jenő értékes és robusztus egyéniségéhez fűződnek. Egy évvel ezelőtt egészen szokatlan, «uspiciumok közepette jött az uj fő­polgármester a városházára. Az or­szággyűlési képviselőséget cserélte fel a főpolgármesteri székkel, minisz­terséget viselt politikus, magyar kirá­lyi titkos tanácsos. Nem a főváros bá­róiból nőtt fel a főpolgármesteri szék­be, mint Sipőcz, Borvendég és Ripka. Az uj fővárosi törvény értelmében nem is az önkormányzat választotta: « kormányzó nevezte ki. Az országos politika tágasabb és levegősebb me­zőit hagyta ott a várospolitika min­deneseire szűkebb területeiért. Ha meg akarjuk alkotni a letelt egy esztendőnek szaldóját, utalnunk kell Karafiáth installációs beszédjére. — Uindent mindenkor és csakis a közért: •z az én fehéren ragyogó vezércsilla- fom! — mondotta beiktató beszédé­ben az uj főpolgármester, aki azt is kijelentette, hogy békességet, megér­tést és megbecsülést hirdet, továbbá, hogy a nemzeti hagyományok és a ke­resztény erkölcsi elvek jegyében kí­vánja betölteni magas közjogi méltó­ságéit. Állapítsuk meg, hogy Karafiáth Jenő hűségesen és becsületesen betar­totta ígéretét. Az élet főpolgármesterének nyilat­koztatta ki magát egy évvel Kara­fiáth Jenő, aki itt született Budapes­ten, itt. volt ügyvéd, itt volt öt eszten­dő)i át városatya, ehez a városhoz kö­ti őt munkás és komoly életének min­den szála! Az élet, a magyar élet, a budapesti élet főpolgármestere lett valóban Karafiáth Jenő. Ha az egy esztendő alatt nem tudott teljesen ösz- szeforrni az önkormányzattal, azt hi­bául ne rójjuk fel neki, mert arról ő nem tehet. Az uj fővárosi törvény az •ka, hogy a kinevezett főpolgármes­tert nem tartja, nem is tarthatja tel­jesen az önkormányzatban gyökere­zettnek az a választott törvény ható­sági bizottság, amely a dolgok termé­szetes rendjénél fogva a kormány vá­rosházi képviselőjében jóindulatú ellenfelet, de mégis csak ellenfelet kell, hogy lásson. Az első esztendő legnagyobb érde­meként jegyezzük fel, hogy a letelt idő alatt Karafiáth épen ezeket a kor­mány és főváros közötti ellentéteket igyekezett eliminalni. A siker minden biztosítékával, a jövendő minden jó ' jgyénységével! — Az Uj Budapest, tudósitójától. — Az állam és a főváros megértésének és kölcsönös bizalmának jegyében folyt le a hétfői rendkívüli közgyűlés. A Keresztény Községi Part részéről Fel- rovácz Gyula, a Nemzeti Egység Párt­ja részéről Zsitvay Tibor fogadták el a költségvetés átdolgozására vonatko­zó polgármesteri előterjesztést azzal az óhajjal, hogy a kölcsönös bizalom légköre állandósuljon a kormányzat és a főváros között. A belügyminiszteri rendelet értel­mében átdolgozott költségvetést a pénzügyi ügyosztály már fel is ter­jesztette a belügyminisztériumhoz és a jövő héten megindulnak a tárgyalások a belügyi és a pénzügyi kormány­zatok között az autonómia által defi­citmentessé átmunkált költségelő­irányzatot illetően. A nyugvópontra jutott politikai helyzetről és a fővá­ros legközelebbi pénzügyi feladatairól Peírovácz Gyula országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi Párt elnökségének vezető tagja, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Ismétléssel kezdem nyilatkozato­mat: ismételten rá akarok mutatni a költségvetéssel kapcsolatban leérke­zett belügyminiszteri leiratnak eddig szokatlan, korrekt hangiára. A kék ceruza helyett az a leirat, amely szerint „a főváros törvényha­tósági bizottsága hivatott a pénz­ügyi gazdálkodásának kereteit és programját maga megszabni“ a jö­vőt illetően is nagyfokú bizalommal tölt el engemet. A belügyminiszternek ez a nobilis gesztusa, amely szerint a fővárosi ön- kormányzat, amely tudatában van a maga terveinek, szándékainak, céljai­nak, pénzügyi lehetőségeinek, sokkal megnyugtatóbb módon tud megfelelő eredményt elérni, mint azzal a mód­szerrel, amellyel eddig dolgoztak. —- A költségvetésből a beruházás jellegű kiadási tételeknek kihúzása és ezeknek a beruházásoknak egy kölcsön felvétele kapcsán való végrehajtása előttem szimpatikus. Wolff Károly ebben az irányban már egyszer precedenst alkotott: 1934-ben. A fővárosnak akkor volt egy beruhá­zó kölcsöne alakulóban és ezzel kap­csolatban Wolff Károly proponálta azt, hogy a főváros költségvetésében azokat a beruházási-jellegű közmun­kákat, amelyeket nem indokolt egyet­len generáció vállára helyezni, állit- *-,k külön-külön, fedezzük ezeket köl­csönből és csak ennek a kölcsönnek az annuitásaival terheljük meg a költ­ségvetést, mert ez felel meg a beruhá- zás-jellegű közmunkák fedezésé teljes szellemének. Én ahoz, hogy ezek a beruházási-jellegű közmun­kák a jövőben beruházó kölcsön formájában találják meg a maguk fedezetét: elvileg készséggel hozzá­járulok és azt hiszem, hogy a közel jövő feladatai közé fog tartozni en­nek az uj beruházó kölcsönnek fel­vétele és hovaforditásának megtár­gyalása. — A hétfői rendkívüli közgyűlés kapcsán rá kell még mutatnunk arra, hogy a Keresztény Községi Párt sem a takarékossági bizottságban, sem a pénzügyi bizottságban, sem a fővá­ros közgyűlésén semmi néven neve­zendő restrinkciót az alkalmazottak illetményei tekintetében nem enge­dett alkalmazni. Igenis ellenálltunk annak a polgári ellenzéki oldalról felmerült kívánság­nak, hogy többféle személyi kiadást redukáljunk, többféle mellékjárandó­ság csökkentésével igyekezzünk fede­zetet keresni. Állandóan vallottuk és a jövőben is valljuk azt, hogy az ed­digi fizetéscsökkentések visszavonásá­nak első lépését követnie kell a kö­vetkező lépéseknek is. Ha Fabinyi Ti­hamér a múlt esztendőben egy fizetés- csökkentő rendelkezést, visszavont, ebben az évben egy másodikat kell visszavonnia! Elég volt már a főváros alkalmazottainak és általában a köz- alkalmazottak fizetésének megnyirbá­lásából, mellékjövedelmük elvonásá­ból. Semmi szín alatt nem mehetünk többé bele semmiféle elvonásba, sőt programú akku! tűztük ki azt, hogy az úgynevezett szanálás által igaz- ságíalanul élvont jövedelmeknek egy részét vissza kívánják szolgál­tatni nemcsak a tisztviselőknek és alkalmazottaknak, de még a mun­kásságnak is! — Azzal kezdtem nyilatkozatomat, hogy a jövőt illetően tisztultább lég­kört látok a főváros és a kormány egymás közötti viszonyában. A kölcsö­nös bizalomra és megértésre annál na­gyobb szükség van, mert óriási pro­blémák állanak előttünk. A főváros fejlődése roppant jelen­tőségű technikai és közlekedési pro­blémákkal van telítve. Sok mindent kell létesítenünk, hogy világvárosi nívónkat fenttarthassuk, bogy a főváros közlekedési politikája' ban rendet teremthessünk. Mindez pénzbe, pénzbe és pénzbe kerül, tízek­nek a pénzeknek az előteremtésére ma már költségvetésünk nem alkalma« azért, mert már nem rugalmas. Költségvetésünk már elvesztette ru­galmasságának utolsó mértékét is, egészen kis jelentőségű kiadások felmerülése felborithajja költségve­tésünket. — Melyek ezek a problémák? A legfontosabbak közé tartozik a duma­parti gyorsvasúti és autóközlekedésre szolgáló nagy-út kérdése, Óbudának óriási szabályozási terve, a halálso­rompók ügye. De itt vannak előttünk a pénzügyi problémák is, amelyek mind dörömbölnek az ajtón és nem tűrnek halasztást. Mindezeknek a pro- 1 lémáknak pénzügyi fedezetésről való gondoskodás beruházási kölcsön vagy egyéb formában itt áll előttünk. An­nuitásaiban már ebben a költségvetés­be bekellett volna, kerülniük. Ebből a szempontból, a. nagy problémák pénzügyi fedeze­tének szempontjából különlegesen szükség van a kormányzat és a fő­város mellékgondolat nélküli össz­hangjára, hogy Zsitvay Tibornak a közgyűlésem elhangzott kijelentésével éljek: a köt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom