Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-08-13 / 31-32. szám
193«. augusztus 13. JUjBlWAPESr g^c' r1 inwnwnmn>ii Elkészült az uj Építésügyi Szabályzat Budapest nagyarányú fejlődését van hivatva elősegíteni az uj szabályzat — Az Uj Budapest tudósítójától. — Budapest jövő fejlődése szempontjából nagyhorderejű és fontosságú alkotás munkáját fejezte bei a közmunka- tanács, amely évekig tartó ankétozások és tárgyalások után tető alá hozta az új, változott viszonyokkal számoló Építésügyi .Szabályzat ot. A legutóbbi hónapokban már megfeszített erővel végezték az utolsó simításokat az új Építésügyi Szabályzaton, amelynek megalkotása során — hír szerint — figyelembe vették a gyakorlati szempontokat, a szakemberek megállapításait és tanácsait is. Végezetül az igazságügyminisztériumba is elkerült az új Építésügyi Szabályzat, amelynek jogi vonatkozású problémái szintén tisztázva vannak már, úgy, hogy az elmúlt héten nyomdába került az új és nagy érdeklődéssel várt Építésügyi Szabályzat, amelyet a napokban fognak kézbesíteni a Tanács tagjainak. A közmunkatanács tagjainak elegen dö idejük és módjuk lesz alaposan áttanulmányozni a Szabályzatot, amely a közmunkatanács egyik őszi teljes ülésén kerül végleges tárgyalás alá. Előreláthatóan a most elkészült Ép - tésügyi Szabályzat tervezetén már nem lesznek lényegesebb változtatások, mert annak végleges formába való öntése az összes ' kívánalmak figyelembevételével történt. A Szabályzat megalkotása ugyancsak a közmunkatanács részéről történt meg és így hátra van még a belügyminiszter jóváhagyása, de az előreláthatólag rövid időt vesz majd csak igénybe és az ősz folyamán meg érkezik majd a kormányhatósági megerősítés is, úgyhogy 1939. építkezéseit már az új Építésügyi Szabályzat kikötésednek figyelembevételével fogják majd végrehajtani. A vállalkozói és tervezői karnak régi kívánsága teljesül az Építésügyi Sza bályzat újjáalkotásával. Nemcsak az építöszakma, hanem az egész közvélemény is évek óta sürgeti már a Szabályzat reformját, de maguk a közüle- tek is károsan érezték mindazt a sok akadályt és nehézséget, amelyet a régi, elavult szabályzat gördített eléjük. A munka már évekkel ezelőtt megindult, de amikor Besse.nyey Zénó dr. elfoglalta a közmunkatanács elnöki székét, programjában bejelentette, hogy egyik legsürgősebb feladatának fogja tartani az új Építésügyi Szabályzat mielőbbi megalkotását. Most azután a szorgos és alapos előkészítő munka odáig jutott el, hogy végleges formába lehetett önten iaz új Szabályzatot. Az egész magyar vállalkozói kar és műszaki élet örömmel értesült erről a hírről, mert hiszen az új Építésügyi 'Szabályzat hatalmas lendülettel mozdíthatja elő Budapest fejlődését. Az építőművészet és építötechnika hatalmas lendülettel tartott lépést a megváltozott kor követelményeivel, új építőszerkezetek, anyagok és építési eljárások nyertek polgárjogot az építő- szakmában és így ezeknek a figyelem- bevétele teljes egészében kell, hogy átalakította iégyen a régi, ósdi Szabályzatot, amelynek helyébe most egy új korszerű Szabályzat fog kerülni. A szakemberek előtt nem kell külön hangsúlyoznunk azt, hogy Budapestnek, ennek a milliós fővárosnak fejlőI dését milyen hatalmas lendülettel mozdíthatja elő egy új korszerű Építésügyi Szabályzat. Az új Szabályzatban értesülésünk szerint, lényeges könnyítések vannak, de természetszerűleg szigorú megszorításokat is tartalmaz sok vo natkozásban. Mindezeknek a kikötéseknek megszövegezésénél azonban az a cél lebegett megalkotói előtt, hogy lényegében Budapest világvárosi fejlődését szolgálja a Szabályzat. A közmunkatanács vezetői tisztában voltak azzal, hogy milyen nagy és nehéz feladat vár reájuk nemcsak Budapestnek, hanem környékének fejlesztése, szabályozása terén is. A Közmunkatanács ugyanis, miután hatáskörébe most már Budapest területén kívül a pestkörnyéki városok is beletartoznak, gyors tempóban igyekszik előmozdítani ezeknek a városoknak fejlesztését is. Arra törekszik, hogy ne csak fekvésük szerint, hanem fejlettség, színvonal, korszerűség tekintetében is méltóak legyenek a pestkörnyéki városok Budapest elővárosi jellegéhez. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Király Kálmán tanácsnoknak sok éven át kifejtett eredményes közhivatali működése elismeréséül a kormányzó úr őfőméltósága a kormányfőtanácsosi címet adományozta.. A népszerű tanácsnok kitüntetésével érdemileg lapunk vezető helyén foglalkozunk. Ez alkalomból rengetegen fejezték ki részben siirgönyileg, részben levélben szerencsekívánataikat. Többek között: Karafiáth Jenő dr. m. kir. titkos tanácsos, főpolgármester, Szendy Károly polgármester, Schider Dezső dr. alpolgármester, Bornemisza Géza m. kir. titkos tanácsos, iparügyi miniszter, Csilléry András dr. v. miniszA közeljövőben kerülnek tárgyalásra a Közmunkatanácsnál a városok általános fejlesztési tervei, amelyek közül elsőként Budafok, majd K spest város szabályozási tervei kerülnek tárgyalás alá. De sorra kerülnek egymásután a többi városok is, amelyek a kö. munkatanács hatáskörének kiterjesztése foly tán remélhetőleg nívós fejlődéshez jutnak. Megszűnnek a pestkörnyéki üzletszerű, rendezetlen építkezések, amelyeknek árnyoldalait nemcsak az alapos felkészültségű és a városok modern fejlődésének szempontjait szem elölt tartó építészek, hanem az egész közösség is kártékonyán érezte. Mind ezek a nagy tervek és alkotások, amelyeknek megvalósítását sok tekintetben aka dályozta a régi, elavult szabályzat és a hatáskör hiánya, remélhetőleg már a legközelebbi jövőben közelebb jutnak a gyakorlati megvalósuláshoz, az új korszerű Építésügyi Szabályzat életbeléptetése után. ter, a Keresztény Községi Párt elnöke, Kornis Gyula dr. m. kir. titkos tanácsos, a képviselőház elnöke, bárcziházi Bárczy István m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár, Bes- senyey Zénó dr. m. kir. titkos tanácsos, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, Bangha Imre altábornagy, vitéz Petneházy Antal államtitkár, Janda Károly dr. min. osztályfőnök, Láner Károly, a MÁV igazgatóságának elnöke, Imrédy Kálmán MÁV elnökhelyettes, a törvényhatósági bizottság számos tagja, az ösz- szes fővárosi tanácsnokok, sok minisztériumi és fővárosi főtisztviselő és végül több egyházközség és egyesület. Király Kálmán 1882. március hó 22Király Kálmán kitüntetése Általános ünneplésben van része a legújabb városházi méltóságos urnák Zomanctáblákat cdak Beér Sándornál rendeljen. Budapest, V.. Ciróí Tisza István *■ 'l'elelou: 18-Z4-2Í1. , ------------- ---én Budapesten született. A belvárosi reáliskolát es a Jozsel iSádor Műegyetemet végezte s ott szerzett mérnöki oklevelet. A földművelésügyi minisztériumban szolgált előbb s 1905-beu lépett a főváros szolgálatába, ahol 30 éves korában főmérnök, 39 éves korában műszaki tanácsos lett, 1928-ban lotanácsossá nevezték ki, 1931-ben pedig tanácsnoki hatáskörrel az ütés csatornaóptíési ügyosztály vezetésére nyert megbízatást, amelynek ügykörébe tartozik a fővárosi kertészet is. Tanácsnokká 1933-ban választották meg. Nagy része van a fővárosi úthálózat modernizálásában. Legnagyobb érdeme pedig az, hogy a legutóbbi 5 év alatt nyert végleges burkolatot a főváros sok kiveze.ő főútvonala. Működésének köszönhető, hogy Budapest úthálózata a külföldi metropolisokkal való összehasonlításban is megállja, helyét, ami különösen az idegenforgalom szempontjából fontos. Nagy szaktudásának híre átment a fővaros, sőt az ország határain is. A városi utak rendezése tekintetében nemcsak Esztergom, Eger, Szolnok, Nagykanizsa, Kispest s az ország más városai fordultak hozzá szaktanácsért, hanem meghívta szakértőnek Jugoszlávia fővárosának polgármestere is. Belgrad új útjai az ő írásban lefektetett elgondolása szerint épültek meg. , E mellett gazdag munkásságot fejtett ki a szakirodalom terén is. Önállóan megjelent munkái: „Székesfővárosi útépítések műszaki utasításai“ (,1914.), „Városi utak tervezése, építése és fenntartása“ (1918.), „Modern utak építése“ (1928.). Ezenkívül sok szaktanulmányt irt, amelyek az „Építő Ipar“, az „Építő Művészet“, a „Magyar Mérnök és Építész Egylet az osztrák „Strassenwesen“ és a németországi „Zeitschrift für Strassen und Transportwesen“ című szemlékben és szaklapokban jelentek meg. Nagy sikere volt annak a két vastag füzetnek, amelyek a legközelebbi 6 évre terjedő út- és csatornaépítési programot térképek kapcsán ismertetik. Az előterjesztést az elismerésnek kifejezése mellett, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése egyhangúan elfogadta. A Városi Mérnökök Országos Szövetsége alelnöke, az Országos Iparügyi Tanács építési szakosztályának alelnöke, az Országos Közlekedési Bizottság és az Országos Közlekedés- rendészeti Bizottság tagja, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének igazgatósági tagja, a Herininame- zei róm. katolikus egyházközség tanácstagja. Ezenkívül választmányi taggá választotta a Magyar Mérnök és Építész Egylet, a Budapesti Mérnöki Kamara, stb. A székesfővárost számos külföldi nemzetközi útügyi, anyag- vizsgálati és kertészeti kongresszuson képviselte. Kiváló érdemeit legfelsőbb helyen több ízben elismerték. A világháború alatt megkapta a polgári hadiérmet, a múlt évben a Signum Laudist, most pedig a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet. * Király Kálmán tanácsnok a kővetkezőkben mondja el élettörténetét György Endre „Amíg városatya lettem“ című könyvében:
