Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-09 / 1. szám

nt XV. évfolyam 1. szám Budapest, 1937. január 9, UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI KOZÚAZDASAGI FELELŐS SZERKESZTŐ : Előfizetési árak: || Egész évre....................... 30 pengő J | Fél évre .......................... 13 pengő 1| D O B Y ANDOR DK Eg yes szám éra 60 fillér i§ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kacs Ivor-ulra O. Telefon: 1^828^Z3. Poslatakarékp. csekkszámla 30.913. 3 3) A BAZILIKA NE3IESVONALU KUPOLÁI .italt, a szín­pompás temetési szertartás nehéz és ünnepélyes csendjében, a a tetején Krisztus Keresztjét viselő, a milliós Budapestnek any- nyira mindent magában rejtő érckoporsó mellett messzehangzó és maradandó hatású gyászbeszédében azt mondotta TJzdóozy- Zadraveez püspök: Sipőcz Jenő volt a keresztény Budapest első polgármestere. Ez a klasszikus tömörségű m ghatározás, — annyira távol a városházi vonatkozásoktól — állapítja meg a legmaradandóbban a nagy Elköltözött értékét és helyét a íöt- ténelemben. LEGNEHEZEBB FELADAT: TÖRTÉNÉL]»:* perspek­tívába állítani azt a férfiút, akivel tegnap még beszéltünk, hív- ságos és mindennapi dolgokról, megszorítottuk a kezét, amikor ezt a kézfogást ő is és mi is az utolsónak éreztük és tudtuk a földi életben. Bajos elvonatkoztatni a néhány nappal ezelőtt el­hunyt Sipöez Jenő személyétől a szuggesztivitást, azzal a tár­gyilagossággal nézni életét és működését, amely tárgyilagosság a historikusokra mindenek felett kötelező. E sorok írójának, kezdve a kis ügyészségi szobától, ott az ügyészi folyosó legmélyén, keresztül a kormánybiztosi, majd a olgármesteri hivatalon át újra a főpolgármesterségig: szám­talan esetben volt módja és szerencséje intim beszélgetést foly­tatni Sipöez Jenővel. Ezek a beszélgetések a maguk őszintesé­gében messze túlmentek a vezető főtisztviselő és a hozzá közel­álló újságíró konvencionális jóviszonyán. Egy ilyen alkalommal azt kérdezte a főpolgármester az . újságírótól — mert a legtöbb esetben nem a meginterjúvolt, hanem az interjúvoló szolgál információkkal —: mit tart az újságíró a. tizennégyesztendős polgármesterség legfontosabb kritériumának? Az újságíró azt felelte: — Ennek a tizennégy esztendőnek nem az a legfontosabb eredménye, hogy Sipó'cz Jenő Wolff Károllyal karöltve megte­remtette a keresztény Budapestet! A keresztény Bndapest fel­építése akkor is megtörtént volna, talán több, talán kevesebb eredménnyel, ha nem Wolff Károly szolgáltatja az eszméket és Sipőcz Jenő az akaratok energikus keresztülvitelét. Adottságok voltak, világáramlat, amelynek a tényleges helyzetre való apli- kálása történelmi szükségszerűség volt végeredményben. — Sipöez Jenőnek történelmi jelentősége abban rejlik, hogy ő alkotta meg az önálló Magyarország önálló fővárosát. A kettős monarchia második számú, de nem vezető nagyvárosából egy önálló ország fővárosává avanzsált Budapest politikai, város- politikai és nem utolsó sorban közgazdasági felépítése olyan teremtő munka volt, amelyhez a Sipőcz Jenő alkotó zsenije, erős urbánus gondolkodása, éles jogi judíciuma és diplomáciai mű­vészete kellett. Sipőcz Jenő legnagyobb érdeme a történelem számára az, hogy zökkenők nélkül történt meg a nagy meta­morfózis: a megcsonkított, de önálló állami létét visszanyert Magyarország minden külső behatástól és beavatkozástól füg­getlen fővárosának kialakulása! MÉG NAGYON FRISS A SEB és élesebb még a fájdalom, semhogy Sipőcz Jenő nagy emberi értékeiről részletesen Írjunk. A tökéletes gentleman volt ö, a szónak valódi angol értelmében. Férfiú volt ő, korrekt a végtelenségig és a legapróbb momentu­mokig, bűvös, tiszta, tartózkodó és előkelő: megtestesítője a horatiusi Integer vitae-nek. Rezerváltságának páncélját csak ritkán törték át nagyobb indulatok, azok is inkább privát beszél­getés kex-etében és nem a nagy nyilvánosság előtt. Egyetlen érzés volt, amelynek mindenkor és mindenütt ma­radék nélkül hangot adott: buzgó hazafiassága! Nála nem kon­venció volt, hanem lelki szükségesség, hogy minden beszédében reményét fejezze ki, hogy elvesztett határainkat vissza fogjük szerezni. A közgyűlés elnöki székében és ünnepi lakomákon mottója volt beszédének: a trianoni gátak letörése és régi batá- rat&ntk visszaállítása. Fanatikus hevességgel csapott fel hangja, ha erről beszélt. Amit pedig nem tudott megérni és talán a« ő generációja már nem is fogja negérni... HA HÚSZ ESZTENDŐ TÁVLATÁBÓL visszanézünk az egyszerű szobára, ahová Sipőcz Jenő tiszti ügyész naponta gyalog jött be Boráros-téri lakásáról, hogy mint a város ügy­védje komoly és értékes magánjogi stúdiumokat folytasson; ha a patriarkális korban legkedvesebbik fiát sirató özvegyasszonyra gondolunk, aki ötven esztendőn keresztül nem tudott lefeküdni addig, amíg Jenőkéje esténként haza nem érkezett; ha nézzük a legutóbbi két esztendő szenvedéseit, amikor előttünk zsugoro­dott a nagybeteg, akinek arca magán viselte a halál bélyegét; — arra kell gondolnunk: szükség volt-e minderre? Nem jobb lett volna-e Sipőcz Jenő számára, ha ügyész, esetleg később tiszti főügyész marad: éli a város jogászainak csöndes és ese­ménytelen életét, ahelyett, hogy az életét megrövidítő izgatott és zaklatott pozíciókba került volna? A hátramaradottak számára mindenesetre ez lett volna a jobbik megoldás, mert hiszen ha tiszti ügyész maradt volna, Sipőcz Jenő ma is élne, mint ahogyan édesapja, aki ugyanabban a betegségben halt el, mint a fia, jóval magasabb életkort ért el. Vannak azonban életek, amelyeknél a családi vonatkozások nem számítanak, mert ezek az életek életben és halálban a köz javára vannak stigmatizálva. Egy ilyen, fővárosa és hazája javára, és családja számára eljegyzett élet volt a Sipőcz Jenőé. Sipőcz Jenő húszesztendős munkássága Budapest javára fontosabb és értéke­sebb, mint száz és ezer magánember magánélete! * SIPŐCZ JENŐ MUNKÁS ESZTENDEIT Budapest vezeté­sében Sipőcz Jenő évtizedeinek fogja nevezni a várostörténet. Szobrot kap, utcákat és tereket, kórházakat és csecsemőotthono­kat fognak elnevezni róla, de ez már nem érdekli a halottat. Eltűnő árnya éltető eszmévé finomul: ahogyan a költő a legna­gyobb magyarról megírta. És amiképen Széchényi István a leg­nagyobb magyar volt, a Budapesten született, Budapesten élt, Budapesten meghalt Sipőcz Jenő: a legnagyobb pesti polgár, Budapest legnagyobb fia! Mind az idők végezetéig! SIPŐCZ JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom