Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-09 / 1. szám

19S7 január 9. 2 Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, tábla parkét, egyszerű és diszes kivitelben aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkétgyár és Gőzfűrész Részvénytársaság Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon: 1-212-44. Január hó 10-én, délután fél 3 órakor ügetűversanyek O a n y cl cj BUDAPESTI GÁZ ; TANNAK ESEMÉNYEK, amelyeket qfi újságírónak csak akkor szabad meg- Ihii, ha már az összes szereplők meg- pajták s Részben azért, mert van. bizo­nyos rfiagasabb rendű újságírói etika, ez kötelezi az újságírót, hogy szigorúan megrostálja, mit mondott valaki a nyil- f’ánosság számúra, és mi volt privát köz. le). Egy ilyen aktuális történet, amely i'tnmárpn senki érzékenységet nem sért- Hétit a’ következő: f Sipőbz Jenővel ülünk szemben a múlt esztendő szeptemberében a főpolgár- i;lestéti'dolgozó szobában. Egyre véko­nyodó alakja szinte elvész az öblös ka- f bsszékpen, a keze remeg már, amikor Aénk nyújtja. A hangja fátyolozott, tbc a; facies hippokralica, a fáradt sze­dek körül kékesszürke árnyék, a sápadt éjf kiasgott arcon a halál bélyege. A lA-zga szabatos tőmondataival Wolff hó.rollfal való utolsó beszélgetését vkondjá el S i p ő c z Jenő: I — A .szanálási bizottság utolsó ülé­sére csak az orvosom kíséretében jöhet­tem, el. Fölösleges elővigyázatnak tar- fótiam az orvos velem-létét, de a csalá- (Mm ragaszkodott hozzá: különben is ivgyoii fájt. a gyomrom. (Sipőcz Jenő tíindigf a gyomrára panaszkodott, erős ■pvhiáríyban szenvedett, nem is gondolt tára, Aogy nem a gyomra, hanem a sitivé, miatt fogy és hogy ugyanabban a betegségben fog elhalni, mint az édes­apja:,), njhKrmAWsr Asz árvasszéK dilemmája Nagyobb kamatozást nyújtó ingatlan-köles önök ben, vagy a kisebb föveáelmexőséget biztosító betétkönyvekben gyömölcsöxtesse-e az árvaszék váratlanul teláuzzaát készpénz-tőkéit ? — Az Vj Budapest tudósítójától — Az Vj Budapest karácsonyi számá­ban részletesen foglalkoztunk a bank­kapitalizmus és a szociális gondolat harcával az árvapénzek kihelyezésénél. Rámutattunk arra, hogy7 a gyámpénz­tár készpénz-állományának jelzálog­kölcsönbe való fektetése azzal az élőlé­nyéi jár, hogy az árváknak tőkéjük után állandóan mintegy körülbelül két százalékkal magasabb kamatot [tudott és tud fizeni az árvaszék, mint a pénz­intézetek. Az a több mint félmillió pengőre rúgó kamat-többlet, amelvet ily módon tudott a lecsökkenteti pénz- forgalom ellenére a legutolsó hat esz­tendőben az árvaszék az árváknak és gondnokoltaknak folyósítani, okvetle­nül megéri azt a kockázatot, hogy a2 árvapénzek egy résae ne takarék-betét­könyvekben, hanem budapesti ingatla­nokra első helyen adott kölcsönökben legyen elhelyezve. Az árvapénzek kihelyezésének mi­kénti formája a legutóbbi napokban újabb aktualitást kapott. Mióta Csorna Kálmán dr. az árvaszék elnöke, a fő­városi árvaszék új kölcsönt ingatlanok­ra egyáltalában nem folyósított. ;Az utóbbi esztendőkben ennek következté­ben az árvaszék készpénz-ál lománya jelentékenyen megnövekedett. A gyám- pénztár takarékbetétek formájában je­lenleg 1.600.000 pengőt kezel, ez az összeg rövidesen két millió ^pengőre fog rúgni, ha az elmúlt esztendei kama­tokat az alaptőkéhez csatolják. Mivel a törvény értelmében ekkora i készpénzvagyonnál újból megnyílik a gyámpénztári pénzek ingatlanfedezet mellett való kihelyezésének lehetősége, a fővárosi árvaszék a legközelebbi jö­vőben előterjesztést fog tenni a polgár­mesternek és a polgármester révén az önkormányzatnak is, intézkedést kérve a tekintetben, hogyr a gyámpénztári kölcsönök ingatlanfedezet ellenében újból kiadhatók legyenek. Az árvaszék­nek természetszerű kötelessége a gyám­pénztári pénzek mennél nagyobb mér- tékbeni való hasznosítása, mégpedig a törvényes fedezetek szem előtt tartásá­val. Az árva szék meg fogja kérdezni illetékes felsőbbségétől, hogy megelég­szenek-e az árvapénzek továbbra is ta­karékbetétekben való gyiimölcsözteté- sével, vagy a jelentékenyen nagyobb kamatozást biztosító közvetlen kihelye­zés lép-e előtérbe. Arról, hogy az árvapénzek kihelye­zése ingatlanfedezet ellenében a Köz­ségi Takarék útján történjen, nem le­het szó. Ha a Községi Takarék száz- százalékos garanciát vállal a kölcsönö­kért, amelyeket kiadna, akkor maga fö­lözné le a kihelyzés hasznát, és így az árvapénzek nagyobb jövedelmezősége biztosítva nem lenne. Ha pedig az ár­vaszék felelőssége mellett tjörténne a kihelyezés, akkor a polgármesternek kellene a kihelyezésekért azt a felelős­séget vállalnia, amelyet a polgármester a gyámpénztár helyett nem vállalhat. Várospolitikai és közgazdasági körök­ben nagy érdeklődéssel tekintenek az árvaszék dilemmájának megoldása elé. — Megható volt az a meleg baráti szeretet, amellyel, Wolff Károly cage- met ezen az illésen jogadott. Akkor már hosszabb ideje privatim nem is érint­keztünk egymással, Szerkesztő úrnak nem kell elmondanom, miért? Nos, az a Woljj Károly, aki maga volt a hideg előkelőség, amikor orvosom karján be­léptem a terembe, sietve elém jött, id­őiéit, majd a két kezével átfogta mind a két kezemet, minden jót kívülit nekem és biztosított, hogy meg fogok gyó­gyulni. Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy a régi Wolff Károllyal állok szem.- ben, az én régi hűséges barátommal és bajtársammal, akitől ideig-óráig elvá­laszthatott egy múló incidens-, de aki újra a régi, nincs közöttünk semmiféle ellentét! És most, hogy Wolff Károly meghalt, valahogy úgy érzem, hogy az­zal a meleg és baráti kézszorítással, amikor percekig szorongatta, a kezemet: 0 tulajdonképen búcsúzni akart tőlem,. Tudta Woljf Károly, hogy meg fog hal­ni, el akart köszönni tőlem, azon igye­kezett, hogy ne legyen közöttünk halála előtt semmi ellentét . . . . . . El érzékeny ülve fejezte be szavait Sipőcz Jenő. A szeme sarkából kicsor­dult egy áruló könnycsepp. Szegény Sipőcz Jenő! Szegény Woljj Károly! Mindketten a. másiktól akartak elbú­csúzni azon a szanálási bizottsági ülé­sen. Mindegyik tudta a másikról, hogy halálos beteg. Es íme: az egyik útig né­hány hónappal élte túl a másikat . . . ORVOSAI ELSŐSORBAN GYO- MORIDEGESSÉG és az ezzel kapcsola­tos savhiány miatt kezelték. Sokszor panaszkodott az elhunyt főpolgármester e sorok írójának, hogy minden ideges­ség a gyomrára megy, nincs étvágya, nem is tud enni. Különösen nem bírja azokat a mindenféle — ahogyan ö ne­vezte: — pempőket, amivel a diétás kúra során odahaza és a szanatórium­ban is traktálták. Történt egyszer az őszi hónapok ele­jén, hogy a méltóságos asszony valami apróbb bántalommnl néhány napra szanatóriumba vonult. Sipőcz egye­dül volt odahaza a személyzettel. Ter­mészetesen szigorúan meg volt hagyva a szakácsnőnek, hogy mit kap ebédre a főpolgármester úr és mit a közrendű nép. Vasárnap délben a gellérthegyi vil­lába váratlanul vendéget kapott Sipőcz Jenő. Egy urat, akinek kétségtelenül igen finom volt a szaglása. Mert ahogy belépett Sipőcz dolgozószobájába, rög­tön ezekkel a szavakkal fordult a fő- polgármesterehz: — Jenőkém, m i c s o d a felsé­ges töltött káposzta illat van nálatok? — Töltött káposzta? — hitetlenke­dett a főpolgármestr. — Nem tudok semmiről, de mindjárt megkérdem! Be is jön a szakácsnő, aki közli, hogy a méltóságos úrnak zöldbor só-páré és tejbegríz, a személyzetnek pedig való­ban töltött káposzta van ebédre. Bocsá­natai. is kért nagy szepegve, hogy a Zimankód téli időben fndep ottUona te&z, ha lakását kéíaknás Mávag —- folylonégő kályhával fogja fűteni 1 Több mint 2.0000 drb. használatban Olcsó, gazdaságos, tiszta! Magyar Királyi ALLAMI VASGYÁRAK Kereskedelmi Ké via siet e R.-T. Budapest, V., Vilmos császár át 28. Telefon: 1—273—20 Biehn János R. t. Budapest, V., Alkotmány-u. 21. Telefon: 1—153—50. 4sz!alíozás, szigetelés, iedéllemez - tetőfedés, molorbenzol, parafin. MBWMpw iiiini ■■ szag véletlenül behúzódott a lakásba. — Ez a mi szerencsénk! — kiáltott jel lelkesülten a látogató. — Jenőkém! Tan egy nagyszerű indítványom: itt maradok ebédre és eszünk együtt töl­tött káposztát, fejenként legalább há­rom töltelékkel és a hozzátartozó hirte­lensült karmo nudlival. Sipőcz Jenő nagyon félt az orvosok- t ól, de ia felesége sem volt odahaza, aki vigyázzon a. diétájára és így nem so­káig ellenkezett, Be is töltött káposz- táizott alaposan és — csodák csodája! — nem lett tőle semmi baja. Sem az­nap, sem másnap. A végén be is vallot­ta doktorainak a bűncselekményt a töl­tött káposztával, és a szigorú tanár urak ■■ mosolyogva engedték meg Sipőcz Je- 1 nőnek, hogy ne pempőket, hanem fű­szeresebb ételeket is fogyasszon. Ez a töltött káposzta-eset volt az oka annak, hogy a kora őszi hónapokban kissé feljavult. Sipőcz testi, kondíciója, mert többet és jobb étvággyal evett, mint annak előtte. A gyomoridegességi •tünetek azután lassan múlni is kezdtek, hogy — sajnos — helyet adjanak a sokkal, de sokkal súlyosabb betegség­nek. az angina pectoris-nak . . . A KARÁCSONYI VÁROSHÁZI NO­TESZBEN megemlékeztünk arról, hogy hála Szén d y polgármester valóban nagyszerű kollegiális érzéseinek: a se­gély az elmúlt karácsonykor a szokott­nál/. korábban érkezett el a tisztviselői, hajlékokba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom