Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-04 / 14-15. szám
Budapest, 1936. április 4. UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre .............................................. 30 pengő Fé l évre.......................................................... 1-5 pengő Egye* szám ára 60 fillér FELELŐS SZEEKESZTŐ : DOB Y ANDOR DK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas lvor-ulca 9. Telefon: 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Drágasági pótlékot a közalkalmazottaknak! Szabad-e az élelmiszer-export forszirozásával a belföldi piacon a drágaságot tudatosan és intézményesen fokozni? Uusuitt fatty Irta: SIPÖCZ JENŐ A harmadik nap reggelén a tanítványok a sírhoz siettek, de már az üres volt. A Mester feltámadt halottaiból, úgy, ahogy megmondotta annak idején. Nagy fényesség ömlött el a síron, csodálatos világosság fogadta a tanítványokat. Ez a fény, ez a világosság az idők végezetéig fog ragyogni a földön. A harmadik napon megnyílt sír világosságából tudtuk meg, hogy a halálon túl, mindenek végén örök fényesség várja a lelkeket. Ebbe a fényességbe, a húsvéti hajnal ragyogásába nézünk, valahányszor a lélek kérdéseire, az eszmék világára gondolunk. A feltámadt Istenember felé fordul tekintetünk, mikor a jót, a nemest, az eszmei szépet keressük a földön. Az eszmények világa, az isteni erők hatalma úgy fogja körül az emberi életet, mint a napból fakadó világosság az égi testeket. A keresztény világnézet ezt a mély látást, az isteni erők és az emberi célok összeegyeztetését, eszmei összhangját képviseli. Az emberi lelket arra az útra állítja, mely a földi tér eken, a múló gondok és megpróbáltatások között az örökkévalóság irányába halad. A keresztény világnézet lelki tájékozódásában felöleli a földi sors feltételeit és az eszményiség világát is. Az eget és földet olvasztja az örök gondolat egységébe. A keresztény nemzeti eszme azt jelenti, hogy a nemzeti életet a keresztény világnézet magasságából nézzük. A magyar történelem felemelő példája annak, hogy mit adhat a kereszténység a nemzeti léleknek. A magyar nép gondolkozásában összeolvadt a krisztusi gondolat a nemzeti érzéssel, a kettő mélységéből és erejéből fakadt annyi dicsőség és nagyság ß századok folyamán. A jövőt is csak erre a lélekre, a keresztény nemzeti gondolatra lehet építeni. A nemzeti föltámadást, a magyar megújhodást csak az ősi hittől, történelmi eszményiségtől várhatjuk. A magyar élet feltételei a keresztény világrend mélységében rejlenek. A magyar főváros életét is ezen az alapon nézzük és gondozzuk. Budapest csak úgy teljesítheti nagy hivatását, ha a nemzeti eszményeket tartja szem előtt; az anyagi fejlődés a lelki kultúrából kap szilárd alapot. A keresztény nemzeti szellem újította meg intézményeit és emelte fel közéletét arra a magaslatra, amelyen áll és ahonnan biztos tudattal nézhet a jövőbe. A feltámadás ünnepén a lélek húsvéti örömével állapíthatjuk meg, hogy a magyar főváros újjá született, megújhodolt attól a munkától, amit a keresztény nemzeti szedem végzett, másfél évtized alatt. Ezen az úton kell tovább menni, hogy elérjük a nagy nemzeti célokat. A magyar nemzeti eszmények kálváriákat jártak és azok örök húsvéti fényt jelentenek. — Az Uj Budapest tudósítójától. —' A múlt év nyarán felmerült hírekkel szemben, hogy a szanálást a máris agyonszanált közalkalmazotti státus újabb megterhelésével, kedvezményeinek elvonásával, az üzemi alkalmazottak fizetésének csökkentésével, másrészt viszont az üzemi tarifák burkolt, de határozott emelésével akarják végrehajtani, rámutatott az Uj Budapest hasábjain Petrovácz Gyula arra, hogy amikor amúgy is általános drágaság előtt állunk, nemcsak hogy nem szabad a fix fizetésű alkalmazottaktól újabb levonásokat és megvonásokat eszközölni, hanem egy drágasági pótlék, vagy legalábbis a családi pótlék száz százalékos emelése lenne indokolt. Ugyanezt a véleményt hangoztatta Petrovácz Gyula a főváros közigazgatási bizottságának múlt évi októberi ülésén is, amelyen a polgármester válaszában rámutatott arra, hogy megfelelő kormányintézkedések nélkül a főváros nincs abban a helyzetben, hogy az alkalmazottak jövedelmeit emelje. A bejósolt nagy drágaság tény le ge- i sen be is következett. Abból az alkalomból, hogy a drágaság állandóan növekszik, ezzel szemben a szanálás során bizonyos vonatkozásokban máris megindult a fővárosi alkalmazottak jövedelmeinek lefaragása, kérdést intéztünk a drágasági front által teremtett helyzetről, kapcsolatban a tisztviselői sérelmekkel, Petrovácz Gyulához. Kérdéseinkre Petrovácz Gyula a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Amennyire rohamosan tavaszodik a városban és amilyen rohamosan zöldülnek a ligetek és virágzanak a gyümölcsfák a kora tavaszi dátum dacára. ugyanolyan rohamosan emelkedik a drágasági index. Ezúttal nem a primőrökről van szé, nem a bárányról, vagy a húsvéti sonkáról, hanem a burgonyáról, a kenyérről, a tejről, az elemi élet- szükséglet fenntartásához a szokásos hús-szeletről és a zsírról. — Tavasz felé a készletek fogyásával arányiagosan mindig szokott némi drágulás jelentkezni. Az idén azonban a normális emelkedést messze túlhaladja a már bekövetkezett index- emelkedés és annak a réme, hogy a drágaság az új termésig még egyre fokozódni fog. Ha a fővárosban még nem, is jelentkeztek az Ínségnek azok a felháborító jelenségei, amelyek egyes vidékeken a mezőgazdasági népesség között akut módon jelentkeztek és amelyekkel szemben maga a belügyminiszter úr is kénytelen volt nyomor enyhítő akciót indítani és az egész ország társadalmának áldozat- készségéhez fordulni: de a drágaság Budapesten is elbirhatatlanná kezd lenni a háztartási cikkek frontján. — Kereskedelmi mérlegünk szempontjából — folytatta nyilatkozatát Petrovácz Gyula — előnyösnek látszik az, hogy ezidőszerint két országot látunk el elsőrendű élelmicikkekkel: Németországot és Olaszországot. Nekünk talán külön dicsekedésre is van okunk azért, hogy a Vatikán az olaszoszági nehéz gazdasági helyzet folytán Budapest Székesfőváros Élelmiszerüzemétől szerzi be a pápai állam élelmiszerszükségletét. Azonban a németek magyarországi bevásárlásai és az olaszoknak szállított rengeteg élelmiszer-vágón, nemcsak a belföldi árakat fokozzák, hanem egyidejűén a készleteket is jelentősen csökkentik. Vagyis az export a belföldi árakat illetően kétféle módon, kétszeres mértékben hat emelőleg. — Szerintem megengedhetetlen az. hogy a túlzott export gazdasági hasznát a belföldi fogyasztók fizessék meg. És nem igazságos, hogy Magyarországon koplaljanak, vagy éhezzenek nagyrészben azért, mert az export túlzott forszirozásával az itt szükséges készleteket idegen államok éhezőinek juttatják. A katasztrófa nem is a legszegényebb rétegeket érinti, mert hiszen ezekről a főváros inségakciója gondoskodik. Itt legfeljebb arról van szó, hogy az inségkonvhák fenntartása a városnak jelentős többköltséget, okoz, vagy - - amit semmi esetre sem lehet megengedni — az adagok leszállítását, esetleg a kenyéradag csökkentését fogja maga után vonni. Ez a kérdés már felmerült a szociálpolitikai bizottságban, de pállunk ottani exponenseinek ellenállásán meg is hiúsult, mert mi személyes tapasztalataink és a hozzánk beérkezett jelentések alapján tudva tudjuk, hogy egy adag ebéddel, nem egy, hanem két-három, sőt négy család is kénytelen megelégedni! — Egyetlen pillanatig sem kétséges, hogy a drágaság egész súlya a fixíizeté- ses és a fix-órabéres alkalmazottakra és munkásokra nehezedik. Ezek azok, akik a drágaság terheit nem képesek áthárítani, hanem kénytelenek az előbb vázolt és általam megengedhetetlennek tartott módon takarékoskodni, redukálni, lemondani eddigi életstandardjuk máris minimális nívójáról. — Az állam és vele együtt a főváros is mereven elzárkózik egy a drágulási százalékkal arányos drágasági pótlék kiutalása elől. A pénzügyminiszter az állam gazdasági helyzetének bástyája mögé bújik és innen jelenti ki lehetetlennek a közalkalmazottak helyzetének a legcsekélyebb módon való megjavítását is. A polgármester viszont természetszerűen kénytelen a kormány által jóvá- hagyott költségvetéshez) ragaszkodni, amelyben még, ha lett is volna előirányzat valami minimális drágasági segítségre, azt mint nem kívánatos precedenst amúgy is törölte volna a belügyminiszter kék ceruzája. — így a legnagyobb megpróbáltatá- sok és nehézségek elé kerül az az értékes társadalmi réteg, amelynek békebeli illetményeit és legális mellékjárandóságait már előzőleg a lehető legminimálisabbra faragták le. Nekem az a meggyőződésem, hogy kell jönnie valami segítségnek ezen a vonalon is. Ka a belügyminiszter a vidéki ínségeseket szükségesnek látta védelmébe venni, nem tagadhatja meg hozzájárulását akkor, amikor ennek szükségessége a fővárosi és a Q . o o cr t-rj cn ^ <2 W ftN íh ‘-á i-l o O ca " H* Ä) vg C<J H* f-*• Q (—i N <J p*r P' ^ 3 I O C w * 3 < ct
