Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-28 / 13. szám
XIV. évfolyam 13. szám Budapest, 1936. március 28. UJ BUDAPEST Előfizetési árak : Egész évre.................................................. 30 pengő Fél évre.......................................................... 13 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : V AN1>ÖM DR Szerkesztőség és kladóhfvaíal: Budapest, IV-, Kaas Ivor-utca 9. Telefon: 82^8^23. Poslatakarékp. csekkszámla 30.913. Jl fórum dtlomteépe és Sxently reál A. legelemibb pénzügyi ismereieK nélUül szüleien meg a legújabb városrendezési fantazmagória: a bazilikától a $Cálvin~térig íerjeáö budapesti fórum A lélek A polgármester bölcs és megfontolt intézkedése szerint a jövő szerdai közgyűlés napirendjén ismét szerepel a herminamezei és a Szent Imre-herceg- úti római katolikus plébánia-templomok megépítésének megvalósítását célzó előterjesztés. Az előzetes pártközi tárgyalások után nem látszik kétségesnek, hogy végre valóra válnak Wälder és Petrovácz nagyszerű tervei, noha bizonyos liberális oldalról mindent elkövetnek, hogy az elgondolások az idő lomtárába kerüljenek. A két egyházközség áldozatkész elhatározása mellett csupán segítő támogatás a főváros által megszavazott hozzájárulás! Azokkal az ellenvetésekkel szemben, hogy a főváros népe és hatósága sokat költ a lelki kenyérre, amikor a testi kenyér sem elegendő: élénk választ ad Liber Endre alpolgármesternek az U j Budapest mai számában megkezdődő cikksorozata. Megállapítja a főváros tudós alpolgármestere, hogy már a török hódoltság megkezdése előtt is Európa-szerte ismerten a templomok városa volt Pest-Buda. De leszámítva az olasz városok közismert, történelmi hagyományokon alapuló templom-kultuszát, Budapest, a keresztény világvárosok között a templomok és a keresztény lakosság számát aránybahozva, még mindig nem foglalta el azt a pozíciót, amelyet lakóinak hitbeli buzgó- sága szerint el kell érnie. A keresztény Budapest legszebb feladata a keresztény templomok építése, de a keresztény Budapest a maga vallási tűr elméssé gében — mint azt Wolff Károly nemrégiben annyira frappánsul állapította meg a zsidók nála járt küldöttsége előtt — nem zárkózik el a zsidók templomépítési törekvése elől sem. Isten, akihez fohászkodunk, minden hitnek és vallásnak Legfőbb Lénye: ezért mindenkinek, aki nem érez lelki rokonságot a szovjet Islent-tagadó elveivel, a bőkezű adakozó lelki készségével kell támogatnia az új templomok megépítésére vonatkozó nemes törekvéseket! Megkapó és gyönyörű találkozása a véletleneknek, hogy épen arra a hétre esik a fővárosnak az új templomok megépítési készségét nyilvánító közgyűlése, amely hétnek végét a virágok és a pálmák vasárnapja koronázza be, hogy utána a nagyhét fenséges gyászpompája következzzen. Ennek a ragyogó husvétnak emlékét, melynek horizontját a római hármas egyezmény és a békét hirdető londoni konferencia sugározza be, fogja bearanyozni a budai és a pesti oldalon egy-egy új templom születésnapja. Isten nagyobb dicsőségére — de emlékezetes cselekedetéül azoknak a férfiaknak is, akik nem szé- gyelik nyíltan és mellékgondolat nélkül, sugárzó szemmel és még sugárzóbb lélekkel követni és valóra váltani a szívükben lakozó sugallatot. — Az Ej Budapest tudósítójától. — Az elmúlt hetekben az Uj Budapest több feltűnést keltő cikkben foglalt állást az elcsépelt városrendezési jelszavak ellen. Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt kitűnő közgazdasági és mérnöki szakértője tette szóvá ezekben a cikkekben a városszabályozási lúltengéseket: tiltakozva az ellen, hogy irreális elgondolások lépjenek előtérbe a normális városszabályozási célkitűzések helyett. Ezen cikkei során rámutatott Petrovácz Gyula többek között arra, hogy Óbudát és a Vízivárost akarják a nagy városépítő művészek évszázados jellegéből kivetkőztetni, viszont azt is kifejtette, hogy a Madách Imre-út gondolatának elejtése is valószínű, annál is inkább, mert épen Petrovácz indítványára vette le a Fővárosi Közmunkák Tanács legutóbbi ülésén ezt a kérdést a napirendről. A legutóbbi napokban egy újabb városrendezési csodabogár látott napvilágot: a budapesti fórum megépítésének terve. Erről az elgondolásról, — amely valóban nem alkalmas arra, hogy azt nagyobb pénzügyi megterhelés nélkül a normális városrendezések módjára végre lehessen hajtani, l*eírovác& Gyula a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A legújabb városrendezési jelszó: a fórum! Az új jelszó alatt azt értik, hogy a fővárosnak ki kell alakítania egy nagy központi teret, amely a város centrumát alkotná és amelyen az ösz- szes nagyobb középületek helyet foglalnának. Ezek között lenne az új városháza, a Nemzeti Színház, a kultuszminisztérium új épülete és hasonló középületek. Ezt a fórumot úgy képzelik egyes nagy fantáziával megáldott tervezők, hogy a Bazilikát egy nagy térrel összekötik a Kálvin-téri református templommal, ezen térben a Deák- téri evangélikus templom és a Dohány-utcai zsidó templom mint összekötők szerepelnek egy nagyvonalú perspektíva keretében. — Ebbe a fórumba torkolna be az Andrássy-út, melynek torkolati kérdését csak úgy lehet megoldani ezen elgondolás szerint, hogy a Bazilikától az evangélikus templomig minden házat lebontanak és az Erzsébet-tér területének növelésére parkterületül használnak fel. Ebbe a fórumba torkolna bele a Madách- Imre-út, amelynek tengelyében annak lezárásaként az új városháza kerülne, természetesen mai vonalánál lényegesen hátrább és előtte egy zöld parksávval. Ebbe a nagy térbe torkolna a Rákóczi-út is, esetleg egy nagy átíveléssel és áthidalással. Ide kell a Károlyikert vonalában levő Magyar-utcai és Múzeum-körúti házak lebontásával frontot kapnia a parknak, amely jelentősen megnagyobbodva kerülne kapcsolatba a térrel. Olyképen, hogy a Múzeumkerttel szemben is parksáv szaladjon a Kálvin-térig és a múzeummal szemben kerüljön felépítésre az új kultuszminisztérium épülete! — Hogy a Nemzeti Színházat hová építsék, még vita tárgya, de hogy ezen a fórumon kell annak is helyet találni, mai épületek lebontásával és egy park közepén, az természetes — mert hiszen a bécsi Ring-eu is a Ring parkjai és a Volksgarten fái között van a városháza, a parlament és a Burg-Theater. Ez a nagy gondolat tudniillik egyáltalában nem eredeti, hanem a bécsi Ring kópiája. — Ha a boldog Nagymagyarország pénzügyi arányai között élnénk, akkor is ezek a nagyarányú tervezgetések a mi viszonyainkhoz képest utópisztikusak volnának. De a mai viszonyok között ezekkel komolyan foglalkozni és más égető kérdéseket elodázni ezen tervez- getésekre való hivatkozással: megbo- csájthatatlan bűn, mert hiszen elemi pénzügyi ismeretek birtokában már képtelenség arra gondolni is, hogy az ilyen nagy tervnek egytizedrésze is megvalósuljon, akár ma, akár egy jobb jövőben ! — De én egyenesen veszedelmesnek tartanám, ha ezekről a tervekről komolyan kellene tárgyalni, mert ez halálát jelentené körúti kereskedelmünknek és iparunknak. Nálunk a belső körútak tipikusan kereskedelmi jelleggel épültek ki. Ez a jelleg nem tűri a parkokkal való megszakítást, sem a középületek lomha kolosszusait, amelyekben nem tud folytatást találni egy üzletsor. A mi körútain- kat tehát bécsi Ring-ekké alakítani a főváros közgazdasága elleni merénylet volna! — Én épen ezért üdvözlöm melegen a polgármester úrnak azt az elgondolását, hogy a városháza újjáépítendő Ká- roly-körúti részén a főváros üzemei részére akar iizletházat emelni. Szenűy a fővárosi nagyüzemeket ezen a könnyen hozzáférhető és a város közepén fekvő helyen a kommerciális forgalomba kapcsolja be és ezzel kifejezést ad annak a mindig- követett elvnek, hogy a fővárosi nagyüzemek kommerciális jellegének minél erősebben ki kell hangsúlyozódnia! Szerintem az új városházi rész felépítése az üzemek tartalékainak felhasználásával, az üzemek telkeinek értékesítésével és a régebbi elgondolás alapján üzemi központnak szánt Kis-Rókus telkének parcellázásával, a mai viszonyok között megvalósítható reális célt szolgáló, önmagát amortizáló olyan építkezés, amelynek alsó üzletsora nem szakítja meg a kereskedelmi forgalmat, hanem aban maga is elhelyezkedik. Felépítménye pedig nem annyira architektoni- kus és dekorativ szerepet játszik, mint inkább a mai szégyenteljes Káróly-kör- uti helyzetnek modern és egészséges megoldása! — Ez a terv beleillik a reálpolitikába! És egyáltalában nem utópia az erre. szükséges összegek előteremtése, viszont amennyiben lesz mégis Madách Im.re- útu-nk, az annak torkolatában tervezett üzletházak és toronyházak megfelelő vizavit találnak a körút túlsó oldalán is. — Ugyanilyen sürgős és megvalósítható kérdés az Andrássy-út betorkolá- sának olyan rendezése, amely közlekedési szempontból úgynevezett tiszta kereszteződéssé alakítja át a Vilmos császár-úti és Andrássy-úti közlekedést. Ez a halálsarok a maga görbületes megoldásával: ma közveszedelem! Ha ezzel kapcsolatosan a Gróf Tisza István-utcá- nak olyan kiszélesítése is lehetséges volna, amely az Erzsébet-térrel és a József - térrel megszakított déli oldalon a gyalogjárót meglevő épületek földszintjének árkádszerű kiképzésével ezen árká-
