Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-28 / 13. szám

2 TU BUDAPEST 1986 március 28. dók alá vezetné és a kocsiútat ugyan­ennyire kiszélesítené, akkor közlekedési szempontból is és városkép szempont­jából is megfelelő takarékos és egyszerű megoldása volna a kérdésnek, amely a torkolat külön archilektonikus megol­dását teljesen feleslegessé tenné. Szerintem: a fórum utópisztikus ter­veinek helyébe ennek a két problémá­nak egyszerű, de reális megoldása volna napirendre tűzendő és ezek megoldása minden egyéb álomképet feleslegessé tenne. LOPOS GYULA Budapest, 3iL Bécss-ut 85. sz Iskolapadok, tornaszerek, Játszótéri bérén-, dezések, teniszütők és hajlitoti sportcikkek TELEFONSZÁM: 62—5—05 COCl fiéíf szellőző- ^CwbhHb berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62—2—06. VÄROmill m'TESl CSÜTÖRTÖKÖN DÖNTÖTT A POL­GÁRMESTER. eszerint a városháza szokásos húsvéti szünete előtt még egy közgyűlést tart a főváros parlamentje. A csütörtöki tanácsnoki értekezleten a késő déli órákig a legrészletesebben megvitatták az urak a jövő szerdai köz­gyűlés napirendjére kerülő tárgyakat, amelyek a közgyűlés előtt természetsze­rűen még a pénzügyi bizottságot is fog­lalkoztatni fogják. A véletlen különös játéka, hogy épen április elsejére esik a szóban- forgó közgyűlés. Ez a nap tudvalévőén ősidők óta a tréfák és ugratások napja honunkban. A városházi tréfamesterek ( máris nagyban törik a fejüket azon: mivel lehetne alaposan próbára tenni a többé, vagy kevésbé népszerű bizott­sági tagok keresztényi, vagy nem-ke­resztényi türelmét. Az április elsejei meglepetések közé fog tartozni Gál Jenő volt képviselő és még városatya beszéde, amelyet ál­talános figyelemmel fognak fogadni a közgyűlés minden oldalán annál is in­kább, mert beszéde végén Gál Jenő az április elsejére való tekintettel tudni fogja, hogy miről volt szó a beszéde elején. Ez lesz különben az a beszéd, amelyet G i d r ó László egyetlen közbe­szólással sem fog megzavarni. Sőt L é v a y Sándor sem szól közbe, ö kü­lönben elhatározta, hogy felszólal ugyan az ügyrendhez, és azt a meglepetést tar­togatja bizottsági tagtársai számára, hogy beszéde félpercig sem fog tartani. A közgyűlési büffé azzal a meglepe­téssel szolgál április elsején a bizott­sági tag uraknak és úrnőknek, hogy végre jó kávét fognak felszolgálni a kivételesen kimosott és így tiszta fehér Jcabátban működő pincérfiuk. Farkas Ákost az a meglepetés Budapest Jövő Háborúja — a fjászvédelem! •waaoctas írta: nemes Nátly Ignác nyug. magy. kir. ezredes A városépítés nem nélkülözheti az előrelátó katonai szempontokat! idő­szerű megvilágítanunk az álcivilizáció és a kereskedelmi konkurencia okozta világháborúban alkalmazott légi táma­dások ellenszerét, a vegyi gyáriparból kifejlődött gázvédelmet, — legalábbis székesfővárosunkra vonatkozóan. Mérges és egyéb gázok nagy meny- nyiségben a levegő áramlásával, külön szerkezetekkel, gránátokkal, gyújtókkal és az eddigi lövegekkel, bombákkal egyetemben is, a kívánt helyre irányít­hatók. A mérges gázok megtámadják a lélegzési szerveket, a szem kötőhártyá­ját, sol a test bőrét. A köd- vagy felhő­képző gázok, kizárólag valamely tárgy — város, gyár, híd — vagy hadműve­let leplezésére szolgálnak és gyakran puszta megjelenésükkel nagy riadalmat okoznak. Nehezebb fajsúlyú gázok a föld lejtője és alja felé, a könnyebbek, valamint a melegek felfelé terjeszked­nek, — a szellő szétoszlatja, — a köd a víz magához vonzza azokat ! Szélcsen­des hely, pince, mély út, szűk, magas zártsorú utca vagy udvar — mérges gá­zok elárasztásával gázálarc nélkül — hetekig megközelítbetetlenné válhat. A budai hegylánc, a Duna és a nagy­részt északnyugati légáramlás némileg természetes védelmet nyújtanak a gá zokkal szemben. Budapest nagy kör- útainak, a Dunapartoknak. valamint a közvetlen hegyvidék úthálózatának gon­dos kiépítése a legjobb tényezők Buda­pest egész területének védelmében, mindenféle harci támadás tekintetében. A harci gázok nélkülözhetetlenné vál­tak, — azért ma már mindenkinek is­mernie kell, legalább az alapfogalma­kat. Egyébként a gázálarc-ipar — meg­felelő ruházat és vegyszer alkalmazá­sával — kellő védelmet nyújthat min­denféle gázmégezés ellen. Budapest a jövő háborúját tekintve — és az élet állandó háború — két részre osztható: az iparvárosra és a für­dővárosra. Tudnivaló, hogy Amerika már békében fejlett ipara döntötte el a nagy háború sorsát és megsarcolta vele a korhadt Európát, — a távol Keleten pedig vezet már a „felkelő nap igaza“ a sárga veszedelem. „Völker Europas wahret Eure heiligsten Güter!“ felszó­lítással, 40 év előtt jelent meg II. Vil­mos német császár híres képvázlata, Franciaország jelképét a megtisztelő legelső sorba állítva. A Császárfürdő szűk Zsigmond-utcá- jában lezsinegeli nemcsak Óbuda for­galmát, de háborúban egyúttal Buda­pest egyik főütőerét is. Másrészt a Csá­szárfürdő fürdővárosi jellegét, máské­ppen, mint a közúti forgalom teljes ki­fogja érni, hogy egyetlen alkalmazást sem fognak kérni a megfelelő speize- cetli átnyujtása kapcsán a bizottsági ta­gok. Általános meglepetést fog kelteni, az is, hogy a csupán tanácskozási, de nem szavazati joggal felruházott bizott­sági tagok Ferenczy főkapitány és Korányi professzor vezetésével tes­tületileg vonulnak fel az április else­jei közgyűlésre és minden ponthoz fel­szólalnak. A tanácsnoki padsorokban ez alkalommal csupán azért, hogy meg­lepetést keltsenek, nem foglalnak helyet a bizottsági tag urak és a sajtó pad­jában csupán azok ülnek, akik nem ál- hirlapirók, hanem a városházi újság­írók testületének igazolt tagjai. V e r o- n á c s mester a megszokott fehér he­lyett vörös nyakkendőt vesz fel erre az ünnepélyes alkalomra és sajátkezűiig fogja halkan, de nyomatékosan felkérni a közgyűlési teremből való távozásra azokat az urakat, akik már régen nem. bizottsági tagok, de annyira otthonosan mozognak még mindig a közgyűlési te­remben és a bü ff ében, mintha a múlt esztendők tavaszán nem is lett volna törvényhatósági bizottsági tagválasztás Budapesten. Ezek a meglepetések, melyeket az április elsejei közgyűlés alkalmából epedve vár a városházi notesz! •X* A JÖVÖ SZERDAI KÖZGYŰLÉS után különben hivatalosan is megkezdő­dik a városháza nagy hete: a hivatalos szünet. Az első szép tavaszi napokat mindenki igyekszik felhasználni arra, hogy egy kis napfényt szívjon magába a hosszét és nyomasztó téli szürkeség után. A városháza kulcsai L i b e r alpolgár­mesterre fognak maradni. (A gyengéb­bek kedvéért a polgármesterre szokta,k mondani, hogy ő őrzi a városháza kul­csait, vagyis ő vigyáz arra, hogy min­den rendben menjen a városházán. Ha a polgármester szabadságra megy, a mindenkori helyettes polgármester fe­lelős a városháza rendjéért: tehát ő- nála vannak — képletesen persze — a városháza kulcsai.) S z e n d y polgármester mindeneset­re elmegy legalább egy hétre: valószí­nűleg Ausztriába. Egyheti szabadságot vesz magának L a m o 11 e alpolgármes­ter is, aki a múlt év nyara óta egyetlen percig sem volt szabadságon és alapo­san kimerült a sok fárasztó elnöklés- ben. Lamotte valószínűleg leány falusi villájába vonul vissza, de az sincs ki­zárva. hogy ő is külföldre megy. Egy-két tanácsnok is — elsősorban a nőtlenek: K o v á c s h ázy és M o r- v a y — felhasznál fák a húsvéti szüne­tet, hogy egy hétre ők is elszökjenek jól megérdemelt pihenésre az Íróaszta­luk mellől. Csupán a helyettesek ma­radnak itt, mert a húsvét utáni kedden már annyira belemerül ismét munkájá­ba a városházának a szabadságról visz- szaérkezett vezetősége, mintha szabad- ságra-invitáló áprilisi szellő nem is lenne a világon . . . * SZINTE TRADÍCIÓ, hogy a főváros statisztikai hivatali igazgatója tagja le­gyen a Magyar Tudományos Akadémiá­nak. Körösy József, akit 1870-ben állítottak a főváros akkor alakított sta­tisztikai hivatalának élére, 1879-ben, harmincöt esztendős korában már leve­lező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Körösynek, a legnagyobb magyar tudósok egyikének utóda a fő­városi statisztikai hivatal főnökségében T hi r r in g Gusztáv 1902-ben, amikor még csak aligazgatója volt a statisztikai hivatalnak, lett akadémikus. A főváros statisztikai hivatalának je­lenlegi vezetője Illyefalvy Lajos dr. egyetemi magántanár, a hagyomá­nyos szokás szerint rövidesen szintén az zárásával a Zsigmond-utca szűk részé­ből nem lehet megoldani. Ennek ilyen értelmű átvezetése ellen az Ujlaki-rak partra, senkinek komoly ellenvetése nem lehet. Villamos átszállás a Margit- híd aluljárójánál. Mindenképen jobban eloszlik így a forgalom és megmarad a Török-utca fordulója. Mikor szűnnek meg a várfelépítés korából öröklött- szűk, zártsorú utcák és Budapest belte­rületén a hajmeresztőén üres, ember­öltők óta szomszéd nélkül maradó tűz­falak? És hol van az ellenséges repü­lőgépek kellő fogadására kész útháló­zat, meg a kellő vegyipar Budapesten? A Józsefhegyi-, a Pusztaszeri- és a Do- berdó-út védelmi vonalaiba — legrö­videbben, néhány pillanat alatt — ép­pen a Császárfürdő parkos hegyoldalán vezet fel az út. Gázvédelmi szempontokon kívül a vá­rosépítésnek figyelemmel kell lennie a lakosság elhelyezésének és a közúti­forgalom biztosítására a romboló bom­bákra vonatkozólag. Lakásokat illetően fokozódik háború esetén a régi bolto­zaté és főleg a többszörös boltozaté épületek értéke, — amilyen a központi városháza, a Szent Rókus-kórház stb. A közúti-forgalomra nézve úgy mint bé­kében az egyirányú közlekedésre szo­ruló utcák kiküszöbölése mérvadó. A klasszikus építészet alkalmazásával e célra némely ház, esetleg egész utcasor földszintje oszlopcsarnokká, árkádokká alakítható, — a Duna alatt okvetlenül megépítendő alagút és a földalatti vil­lamos pedig megkétszerezi a közlekedés valamint a kereskedelem lehetőségeit, egyaránt az egészséges fejlődést szol­gálva: akár béke, akár háború van! akadémia tagja lesz. Arról van szó, hogy a kitűnő tudóst az akadémia második osztálya: a jogtudományi, statisztikai és társadalomtudományi osztály hívja meg. Természetesen még rengeteg for­malitásra van szükség, amíg a már meg­történt ajánlás után a meghívás ténye valóra válik: igen szigorúak és ridegek az akadémiai szabályok, amelyek szerint az új tag megválasztásához a tagok két­harmadának szavazata szükséges. Ha a választás időben késni is fog, maga az a körülmény, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémia figyelme Illyefalvira terelődött, már jelentékeny és hízelgő elismerése az ő kiváló tudományos mun­kásságának. * LEGUTÓBBI SZÁMÁBAN MEGEM­LÉKEZETT a Városházi Notesz a Se­gítőalap kenesei üdülőtelepének igaz­gató-válságáról. Gyömölcsoltó boldog­asszony napján ülésre jött össze a Se­gítőalap kenesei bizottsága, még pedig épen Kenésén, hogy többek között hatá­rozzon ebben a nagy fontosságú kérdés­ben is. El is határozták az ülésen, hogy leg­közelebb határozni fognak arról, hogy egyáltalában mikor fognak határozni. Ez a nevezetes terminus április közepe körül lesz, annál is inkább, mert a hús­véti ünnepekre már most sincs szoba Kenésén, és így fontos, hogy addig míg a nagy megrohanás véget nem ér, ne történjen változás. Hogy ki lesz Kuszenda utóda? Bi­zonytalanabb, mint valaha. Egyelőre hadakoznak a protektorok, és ősi szo­kás szerint minden cigány a maga lo­vát dicséri. Hogy azután lesz-e a fővá­ros tisztviselőlársadalmának haszna a kenesei igazgató-változásból, azt még azok sem tudják, akik egyébként nem nagy hívei a régi közmondásnak, amely szerint is ' eben-gubát cserélni nem túl­ságosan érdemes!

Next

/
Oldalképek
Tartalom