Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-14 / 11. szám

1936 március 14. 7 wtmmAPEsr HÍREK Szendy előadása Budapest háztartásáról — Az Uj Budapest tudósítójától. Szendy Károly polgármester a közigazgatási továbbképző tanfolyamon a múlt hét szombatján előkelő hallgató­ság előtt nagyszabású előadást tartott Budapest háztartásáról. __ Budapest háztartásáról akarok Ön öknek beszélni — kezdte előadását a polgármester — arról a különben meglehetősen száraz témáról, amelyről éppen énnekem, Budapest polgármeste­rének, bajos színesen, különösen kriti­kai színekkel beszélni, mert hiszen a felelős tényező magam vagyok! A polgármester ezután ismertette a főváros egyesítéséről szóló 1872-es tör­vény alapján a székesfőváros kialakulá­sának történetét, az új és legújabb fő­városi törvényeket, majd részletesen be­szélt a főváros pénzügyi közigazgatásá­ról. Előadása ezen részét négy fejezetre osztotta a polgármester: foglalkozott a főváros és a kezelése alatt álló vagyonok nyilvántartására vonatkozó szabályok­kal, majd ismertette a háztartási ala­pok, úgyszintén az üzemek költségveté­seit és zárószámadásait. Ezután a hi­telműveletek és a beruházó programm taglalására került sor, majd előadása végén a fővárosi pénzügyi közigazga­tás ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tárgyalta a polgármester. A nagyszámú közönség, melynek so­raiban a belügyminisztérium vezető tisztviselői is helyet foglaltak, mindvé­gig élénk érdeklődéssel kísérte Szendy polgármester nagyszabású, az összes részletkérdésekre kiterjedő, •élvezetes modorú előadását. Bártélet Rákosvárosban. A Keresz­tény Magyar Asszonyok XIV. kér. rá­kosvárosi szervezete igen jól sikerült műsoros délutánt tartott az Angol-utcai Katolikus Kultúrház nagytermében. A több mint 300 főnyi hölgyközönséget Hahn Frigyesné elnöknö üdvözölte. Utána Petrovácz Gyula mondott hosszabb beszédet. Beszédében többek között foglalkozott Mussolininek és Hitlernek szinte egyidöben el­hangzott nagyjelentőségű kijelentéseivel, amelyek az európai politikai helyzetet nagy mértékben megváltoztatják. Csak természetes, hogy ránk nézve sem kö­zömbösek a most vajúdó események. Petrovácz beszédét nagy tapssal fogadták. Ezután Schaller Sándomé űr.-né emelkedett szellemű beszédben állította hallgatósága elé a női hivatás szépségét és nagyszerűségét. A nő a kö­telességek teljesítésében el tud menni a mártiromságig is. Szabó József bi­zottsági tag örömmel köszönti azt a di­cséretes harmóniát, amely Petrovácz kerületében a női és férfi pártszerve­zetek között fennáll. Kiemeli annak a ténynek nagy jelentőségét, hogy a nő is bevonulhatott a politikai életbe. A nő finomabb lelkülete fogja megtisztítani a politikát a durva és kíméletlen esz­közök alkalmazásától. Ezért védelmezi és értékeli oly nagyra a Keresztény (Wolff) Párt a nők választójogát. A be­szédek után Neproszel Kató magá­val ragadó szavalatokkal, Szvoboda Ödön dr. pedig énekszámokkal gyö­nyörködtette a hallgatóságot. ZomónctáblóK a legolcsóbban Beér Sándor V., Gróf Tisza István-u. 5. Tel. 82-4-29. "WWW c s^~ JS> Cjl JBÜf jS% SfUláfrus a A főváros közgyűlése kedden este megszavazta, végeredményben tehát ez a kérdés már tárgytalan is. Legfeljebb elméleti vita tárgya lehet! Szó nélkül azonban még sem lehet hagyni, a ház- tulajdonosok nem túlságosan logikus érvelését. Ez abban csúcsosodik ki, hogy a lift a lakók kényelmét szolgáló közle­kedési eszköz, tehát, aki használja: fi­zesse is meg! Ez az érvelés hamis, mert a lift nem kényelmi, hanem a ház értékét és jövedelmezőségét lényegesen emelő közlekedési eszköz. Elméleti vita helyett, gyakorlati pél­dával szolgálok! A Ferenc-, József- és a többi körutakon régebben épült há­romemeletes házak jelentékeny részében ma sincs lift. Mi ennek a következmé­nye? Egy és ugyanazon típusú lakás­unk az évi bére emeletenként hatalmas összegekkel csökken. A Ferenc-körúton egyik háromemeletes lift nélküli ház első emeletén 1600 pengő, a másodikon 1400 pengő, a harmadikon 1200 pengő ugyanazon lakás évi bére. A liftes há­zakban átlag 100 pengő az emeleten­kénti különbség, az egész újonnan épí­tett, modern házakban pedig jóformmn semmi. Ez már maga is bizonyítja, hogy az a 8—10.000 pengő, amennyibe egy jó lift került, lakbér alakjában busásan meghozza a maga amortizációját és jö­vedelem-többletét is. Még fontosabb azonban a lifttel kap­csolatban a házépítés általános költ­sége. A belső városrészekben, ahol a telek négyszögölének az ára 500—2500 pengő között váltakozik, lift nélkül nem is lehetne háromnál több emeletes épü­letet építeni, mert azt nem kell külön bi­zonyítani, hogy kevés olyan lakó akad, aki hajlandó naponként négy emeletet is többször megmászni. A telek-költség, alapozás és három emelet megépítése után, a negyedik és ötödik, esetleg hato­dik emelet megépítése aránylag cse­kély összegbe kerül, úgy hogy ezeknek a rentabilitása, a befektetett költség­többlet után, jóval nagyobb mint az al­sóbb emeleteké. A háztulajdonos tehát megtalálja számítását és jövedelemtöbb­letét, abban az egyszerű tényben, hogy házába liftet épít. Ezt nem is lehet kifogásolni. A be­fektetett tökének meg kell hoznia a jö­vedelmét. De úgy kalkulálni, hogy a lift építési tőkéje után járó hasznot a háztulajdonos először busásan belekal­kulálja a lakbérekbe, azután külön lift­pénzt is szed, ezt Angliában i l l-g a i- n e d profi t-nak nevezik, amelyre a magyar nyelvben nincs megfelelő kife­jezés, mert az a tisztességtelen haszon- szerzésnél enyhébb, a meg nem enge- dettnél azonban keményebb. (I. j.) dék főútvonalainak gondos rendezése, illetve kiegészítése a legfőbb tényezők a székesfőváros jövőjére s egyúttal a la­kosság egészségére nézve. A növekvő közúti forgalom gócpontjait tekintve, a helyiforgalom megakasztása, a közbiz­tonság és a közegészség veszélyeztetése nélkül, a földalatti közlekedés előnyei semmiképen sem pótolhatók. Punahid vagy alagút? ■a Irta: nemes Ignác nyug. m. kir. ezredes A motorizált háború korszakában Ó- buda hídja a Duna-Tisza-vonalon ma ugyanolyan jelentőséggel bírna, mint annakidején a Kassa-oderbergi straté­giai vasútvonal Nagymagyarországra nézve. Ha górcsövem alá helyezem Bu­dapest városrendezését — tekintve az Abesszíniában működő bombavető-re- pülőgépeket és Szovjetoroszország föld­alatti hangárjait Tótföldön — megálla­pítom, hogy Budapest és Pest közel százéves összekapcsolt forgalma háború esetén könnyen megszakadhat bomba­mentes Dunaiad vagy dunai alagút hí­ján! A Duna-Tisza-vonal legrövidebb or­szágút ja Vörösvár—Kerepes között a hiányzó Dunahidon át vezetne: ennek őse a történelmi Pest egyik átjárójánál Pannónia biztonságán őrködött. Ez az átjáró Aquincumból az óbuda-újlaki Császárfürdő közelében a Margitszige­ten keresztül vezetett, ahol az idők so­rán később a törökök is állandó kikö­tött tartottak. A bűbájos Margitszigettel megalkuvó álláspontra helyezkedem, egy időszakos duzzasztó gátba kapcsolt bombamentes hid létesítése érdekében, amelynek főpillére a Margitsziget — mólóval kellően meghosszabbított — csúcsán pihenne. Ilyen beállításban az óbudai hid túlnő a helyi érdekek szűk körén, — az őt megillető országos je­lentőségre bontakozik és az innen meg­indítható öntözőművek sikeres beveze­tése esetén, a Duna—Tiszaköz gazdasági életének fontos tényezőjévé válik (lásd Bogdánfy Ödön: A Duna és Tisza kö­zötti csatorna a Budapesti-Szemle 1907 március havi füzetében). A dunai alagútra vonatkozóan a fő­város hivatott szakértője — úgy a vá­rosrendezés mint a talajviszonyok szem­pontjából —- a legalkalmasabb helyet, valószínűleg a ühépvölgyi-út folytatásá­ban látná, a Városliget, illetve Kerepes felé. A talaj minősége és alakulása mérvadó, hogy az alagútat közvetlenül a Dunamederbe ágyazott vasbeton-lép- csözel alatt lehet-e, vagy milyen mély­ségben kellene azt kivájni és megala­pozni, vagy egyáltalán megépíthető-e és hol. Mindenféle harci támadás tekinteté­ben a Duna—Tisza megszakított védel­mivonalának legfőbb támasza a budai hegylánc. A Budapestet átszelő Duna pedig, állandó víz- és légáramlásával, nemcsak a harci gázok következtében, hanem a mindennapos polgári munka után oda menekülőket is — a pilisi he­gyek levegőjével — a leghatékonyabb védelemben részesíti. Ezért Budapest, valamint a Duna és a közvetlen hegyvi­Magyarország legrégibb és leg­nagyobb faiskolája Cegléd Budapesti iroda: IV., Veres Pálné- utca 8, félem. Telefon: 88-3-31. Kényelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárpitozva minden stylben. Kombinált és irodaberendezések nagy választékban. Magyar BőrszélcSparnál Budapest, V., Mérleg u. 4. Telefon : 81—0-56. — Javítást vállalunk (ML 'ti» 7 Bombamentesen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom