Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-07 / 10. szám
2 mmuMBEsr 1938 március 7. Affnéf föj»f» (figaetlpn keresztény fpftrqsf! Wolff Károly nagy beszéde a Ferencvárosi Keresztény Községi l>ári Közgyűlésén —- Az Uj Budapest tudósítójától. — A Ferencvárosi Keresztény Községi Párt most tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen megjelenő Wolff Károlyt a kerületi párt elnöke, Vere- bély Jenő dr. üdvözölte. Üdvözlő beszé»- dében rámutatott arra, hogy ebben a pártban nincsen különbség szegény és gazdag között, mindenki egyforma jogokkal foglal helyet a párt életében. A párt úgy a női táborral, mint az ifjúsággal a legharmónikusabb egységben dolgozik. Büszke a párt arra, hogy olyan vezére van, mint Wolfj Károly, kinek szeretete ad erőt a nagy harchoz, ki reményt önt belénk és kinek neve összeforrott a kereszténység történelmével ! Annak, hogy a szegedi keresztmozgalom győzedelmesen végződött, abban nagy része van W'olff Károlynak, kit is a párt arra kér, hogy folytassa ezt a harcot, hogy minden iskola falán ott legyen az egyetemleges kereszténység szimbóluma: a kereszt. Wolff Károly azt mondja, hogy lelkeket keres. Itt a Ferencvárosban megtalálja azokat, kik minden egyéni érdektől mentesen szolgálni kívánják azt a nagy és fenkölí Eszmét, melyet Wolff Károly hirdet. Beszédét Nagy Frigyes szavaival zárja: Gránitba harap, ki ellened van és Beléd harap. A közgyűlésen résztvevő tömeg frenetikus tapsvihara közepette állott fel szólásra W'olff Károly. — Itt engem virágokkal vártak -—1 mondotta — és én ezeket a virágokat átadom az én barátomnak és hűséges fegyvertársamnak Verebély Jenőnek, ki az én bizalmamból ennek a pártszervezetnek az elnöke és ki ezt a munkát a legnagyobb megelégedésemre végzi el. Ismételten kijelentem, hogy hű embereimet sohasem hagyom el! Ennek a hűségnek sziklaszilárd elvhűségnek kell lennie. Annak, aki a közéletben való szereplésre vállalkozik, jellemének kell lennie! Nem szeretem a nyugalmat, mert a nyugalom nem élet, az élet a harc olyan eszmék szolgálatában, melyeket Krisztus oltott belénk! Az én pártom a Krisztus szeretete jegyében van együtt és ez adja meg az erkölcsi tartalmat és erőt ahoz a küzdelemhez, amelyet lankadatlanul folytatunk. Sajnálom a szociáldemokrácia karjaiban vergődő munkásokat, kiknek szívében ott honol a Krisztus iránti imádat és a Haza sze- retete. de kénytelenek idegen fajnak szolgálatában az igát viselni. Nem a marxizmus fogja megváltani ezt a keresztre feszített országot, hanem az istenbe vetett hit, nem az osztályharc, hanem a krisztusi egyenlőség. — Megkövetelem — folytatta Wolff — hogy ebben az országban minden felelős tényező viselje szívében a keresztet és ez irányítsa őt tetteiben. Lehetetlen állapot az. hogy ebben az országban, hol mi vagyunk többségben, a fiatalságnak csak szellemi szükségmunkát adhatunk és néhányat dijnoknak sikerül behozni s a földi javakban azok dúskálnak. kik ezt a keresztény többséget félre akarják állítani. Örömünnep volt részemre a szegedi keresztmozgalom győzelme és le fogok menni Szegedre, hogy az ottaniakat ebben a harcukban elősegítsem. Én a kereszténység küzdelmét és győzelmét gazdasági térre is át akarom vinni. Hiába támadnak engem a karácsonyi kis plakátom miatt. Ezekre a támadásokra büszke vagyok és látom, hogy a dolgot jó helyen fogtam meg. legjobbjai elvileg megerősítettek, hogy: rendezni kell a Beszkárt tarifáját úgy, hogy 10 filléres szakaszjegy, a város közepéig 20 filléres átszállójegy, a városban, keresztül a város közepén 30 filléres átszálló jegy és azután a távolságnak megfelelően 30 és 40 filléres távolsági átszállójegy adandó ki. E mellett a tarifa mellett megengedhető bizonyos helyeken az autóbuszra és a földalattira, valamint a Hév. belső vonalaira vaó átszállás is. A Hév. vidéki tarifája a távolságnak megfelelően és a Hév.- költségek figyelembe vételével úgy állapítandó meg, hogy a bevételek fedezzék a Hév. kiadásait, a vidékieknek érdemes legyen azon a fővárosba utazni, de viszont ne legyen érdemes minden budapesti közalkalmazottnak, vagy Budapesten dolgozó magánalkalmazottnak a környékre kimenni lakni. A Beszkártnak, mint közüzemnek ugyanis egyrészt be kell hoznia a kiadásokat, és a befektetett tőkét amortizálnia kell, másrészt azonban a jó, gyors és olcsó közlekedés köz- kívánalmainak is meg kell felelnie. Minél nagyobb a közlekedés, annál több a bevétel. De ez csak akkor előnyös az üzemre, ha a tarifa nem ráfizetéses. Veszteséges tarifánál minél nagyobb a forgalom, annál nagyobb a ráfizetés. A jövedelmező villamosjáratok fenn- tartandók. Uj járatok protekciómentesen csak ott építendők, ahol a fejlődés azt megkívánja. Az autóbusz-forgalom fejlesztése a gazdaságosság elvei szerint történhet, de semmiesetre sem a villamosüzem tönkretételével. Az üzem házi kezelésben tartandó és takarékosan vezetendő a jó családapa gondosságával. A polgármester látja, hogy ezeket az üzem vezetősége képes-e keresztülvinni. A kezében vannak az adatok, ezekből ítél. Feltétlenül áll az, hogy a sok vizsgálat zavarja a munkát és annak véget kell vetni. Jöjjön a szanálás, vagy jöjjenek a reformok. Bárhogy nevezzük is: jöjjön a gyakorlati alkotó munka, amely az üzem kettős célját jól szolgálja. VÁROSHÁZ! NOTES! HORATIUS HIRES TANÁCSA a kezdő költők számára jutott eszünkbe a törvényhatósági bizottság szerdai rendkívüli közgyűlésén. Azt mondja a kétezer esztendős De arte poetica: No- numque prematur in annum, vagyis kilenc esztendeig kell tökéletesíteni, eltenni az asztal fiókjába, azután újra meg újra elővenni a költői munkát, amíg az átadható a nyilvánosság, sőt az örökkévalóság számára. Horatius szabályát valóban betartotta a főváros vezetősége, legalábbis az új lakbérleti szabályrendeletet illetően. Kerek kilenc esztendeig — 1927- től 1936-ig — tartott, amíg a nagy mű úgyannyira elkészült, hogy most már végleges formájában a főváros parlamentje elé volt hozható. A kilenc esztendő alatt a csiszolások egész tömegén ment keresztül a szabályrendelet, megjárta, nem is egyszer, az önkormányzati fórumok különböző bizottságait, elküldték a belügyminisztériumba, elex- pediálták az igazságügybe, volt a pénzügyminisztériumban, a különféle érdek- képviseletek legkülönbözőbb üléseiről nem is beszélve. Annyira átcsiszolódott és átformálódott a szabályrendelet, hogy a saját szülöapjai: F e r t s e k tiszti ügyész és vitéz H o r v áth tanács jegyző urak sem ismertek rá a legvégén . . . * ANNYIRA UNTA MINDENKI A TÉMÁT, hogy S i p ő c z főpolgármester, aki betegségéből felgyógyulva az új esztendőben első alkalommal elnökölt szerdán a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésén, közölte a mélyen tisztelt bizottsági tag urakkal, hogy a szabályrendelet-tervezetet olyan régen ismerik már a törvényhatósági bizottság tagjai, hogy nem tartja szükségesnek külön ismertetni. Amibe mindenki helyeslőén beleegyezett. Még a karzat is, ahol változatosság okából — épen nem pótolva a legutóbbi közgyűlésen ott helyet foglaló bájos diáklányokat — ez alkalommal morc házfelügyelők és a szabályrendelet által magukat saját személyükben sértveérző kültelki háztulajdonosnők jelentek meg. * A TELJES RÉSZVÉTLENSÉG JEGYÉBEN kezdődött meg és unalomba fultan folydogált délután öttől késő éjszakáig úgy szerdán, mint pénteken a nagy vita. A lakók szónokai megállapították, hogy minden bajnak a háziurak az okai, a háztulajdonosok viszont elsírván bajaikat, előadták, hogy ők szegény, nyomorult teremtések, akik a tisztelt Közgyűlés pártfogására és védelmére a legnagyobb mértékben rászorulnak. Hogy sem a lakók nem hitték ezt a háziuraknak, de viszont szintén nem. az ezek ütőn egyáltalában nem kétséges . . . * AKINEK KEDVE TARTJA, OLVASSA el majd a Fővárosi Közlönyből Baján mester nagyszerű feldolgozásában ct közgyűlésről szóló gyorsírói feljegyzéseket és aszerint döntse el magában, hogy kinek van igaza: háziúrnak, vagy lakónak? Mi csak azt jegyezzük ide, hogy este 11 óra felé egy alkalommal az is előfordult, hogy az elnökön, a szónokon és a halhatatlanság számúira dolgozó gyorsírón kívül, senki de senki sem volt a közgyűlési teremben. A polgármester sem sokat tartózkodott az elnöki emelvényen: az ülés megnyitása után lesietett a közgyűlési padok közé, előbb egy kormánypárti városatyával beszélgetett vagy egy negyedórát, azután T hordái vízivárosi elöljáróval tanácskozott a másik paciban, végül pedig a keresztény párti oldalon több bizottsági taggal folytatott megbeszélést. Annyi dolga volt szerdán a polgármesternek, hogy még amikor késő este hazament, az autójába is jutott egy-két referens, sőt az egyik szakhivatal vezetőjével meg épen csak már a lakásán jutott ideje késő éjszaka tanácskozni . . . * SZENDY POLGÁRMESTER KÖZÖLTE az Orsz ágos Magyar Kereskedelmi Egyesülés vezetőségével. hogy résztvesz a bécsi áru minta vásárra vasárnap reggel induló társasutazáson, annál is inkább, mert újabban a Budapesti Nemzetközi Vásár elnöke. Egyéb elfoglaltsága miatt a polgármester nem tudja ezen ígéretét betartani, és ezért a — Én elsősorban a keresztény ifjúságért harcolok. Nemcsak a politikai életben kell kivenni részüket, hanem a gazdasági élet minden ágában is. Ha a zsidóknak szabad mindent elkövetni, hogy fajukat megvédjék, akkor engem sem lehet eltiltani attól, hogy magyar fajom érdekében a legkeményebb harcot is megvívjam. Inkább vagyok a keresztény Eszme apostola, mint olyan kormányzati tényező, kiknek a kezére bilincseket rak a mai liberális befolyás. A pártnak mindent el kell követnie, hogy ebben az országban minél több független keresztény iparos legyen, mert ezek az ország megdönthetetlen pillérei. Érzem, hogy ebből a kerületből is magammal viszem a lelkeket, melyek erőt, bizalmat adnak nekem ahhoz a harchoz, melyet minden támadás dacára is győzelemre fogok vinni. W'olff Károly beszédét a termeket zsúfolásig megtöltő hallgatóság percekig tartó éljenzéssel és tapssal köszönte meg. A közgyűlés további során az alanti tisztikart választották meg: Elnök: Ve- rebélj Jenő dr. Társelnökök: Áichner Albert dr.. Battlay Imre dr., Csorna Z-igmond, Gregersen Lujza. Hcdry Aladár dr., Szakái Géza és Vass Béla. Ügyvezető alelnök: IIéger Artúr. Pártigazgató: Bárdy Lajos. Alelnökök: Csorna Zsigmodnné, vitéz Hárs Károly, Mitter- mann Béla, Pálos Ödön, Szaucsek István és Varga Viktor. Főtitkár: Varga Sándor. Titkár: Gyékiss Emil. | HOFBJMÍrIÍ PlflZZfl ÉPÍTŐMESTEREK TELEFON: 18-8-59. ] Telep: VI., Béke-tér 5. Iroda: VI.,Szondy-u. 34 Walter Vimos 1 iv főfelügye- ! 15 bizalmi csoportok volt vezetőjének sikereiről ismert magánkutatója legmodernebb magányomozási technikával diszkréten nyomoz, megfigyeli IV. Váci u 41/a. Telefon: 88-5-49. * * kereskedők küldöttsége élén Liber al polgár mester, vagy Bú barczy tanácsnok fog a bécsi vására a főváros vezetőségének képviseletében elutazni. * EGY NAGY BETEG TÉRT VISSZA a hét elején teljesen egészségesen a városházára: Szenlmiklósi József dr. tanácsi főjegyző, a közüzemi és köz- világítási ügyosztály általános szimpátiának örvendő vezető-helyettese. Szenlmiklósi hosszú hónapokat töltött a betegágyban, súlyos izületi gyulladással feküdt, részben odahaza, részben az Uj Szent János-kórházban. A kórházban S z e n dy polgármester is meglátogatta beteg főjegyzőjét. Szentmiklósi már át is vette hivatalát, az ő tetterős energiája jelentős mértékben fogja a folyó ügyektől mentesíteni M o r v ay tanácsnokot, akire a nagy üzempolitikai feladatok egész sorának megoldása vár. Szentmiklósi főjegyző különben az adminisztratív ügyek intézésén felül M ár t o n f f y üzemigazgató és R e m i n i c z k y tanács jegyző társaságában nagy fontosságú üzemi előterjesztések előkészítését is végzi, * A SZÁMVEVŐSÉGI KAR REPREZENTÁNS egyénisége: Klázer Kármán helyettes főszámvevő ment az elmúlt napokban nyugalomba. Több. mint negyven esztendeje: 1894 óta állt Klázer a főváros szolgálatában, amelynek ő mindig hűséges és szorgalmas tisztviselője volt. A pályatársai között
