Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-15 / 7. szám

XIV. évfolyam 7. szám Budapest, 1936. február I5. ZU BUDAPEST varospolitikai ElőSlzeiésl árak: Egész évre.................................................. 30 pengő | Fél évre.......................................................... IS pengő | Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kass Ivor-utca 9. Telefon: 82^8^23. Poslalakarékp. csekkszámla 30.913. mm Uj támadás az autonómia ellen A főváros pénzén akarják a vidéki tűzoltóságot államosítani — A tüzoltó^tisztikar kinevezési jogát is elkonfiskáíja az uj törvényjavaslat — Tagja legyembe a tüzolíó^főparancsnok a főváros közgyűlésének? A fi faicá A jó bíró nem akarja azt, hogy a vi­lág pusztulásának árán is győzzön a törvény. A jó biró tudja, hogy a törvény teljessége gyakran a legnagyobb igaz­ságtalanságot rejti magában. A jó bíró vigyáz arra, hogy betartsa az anyagi jog szabályait, de nem mellőzi teljesen a formalizmust sem. A jó biró mögött Justitia istenasszony szobrán a szemet elkötő kendő csak az objektivitást, az egymással szembenálló felek hatalmá­nak és tekintélyének semmibevevését jelzi, a jó biró egyébként nyitott szem­mel nézi az embereket és eseményeket, kezét a gyakorlati élet ütőerén tartja, így hozza meg bölcs és méltányos ítéle­tét. Közel húsz esztendeje, mióta Sipőcz Jenő a magasabbrendü városigazgatás ormait járja, mi őt a jó biró inkarná- ciójának tartottuk és valóban: az volt Sipőcz Jenő mindig, a bölcs, a nyu­godt, az igazságos biró. És az is maradt most is, a szanáló főpolgármester fele- löséggel-teljes pozíciójában. Ha vala­hol, hát itt van szükség az ő pompás jogászi judiciumára, verőfényes életböl­csességére, egyszerű de éppen azért any- nyira frappáns logikájára. A főváros racionalizálásának, vagy ha úgy tetszik: szanálásának gordiusi csomóját is ime, épen a legfontosabb vonatkozásokban egyetlen kardcsapással vágta szét mint legfőbb semmisítőszék, mint királyi Kú­ria: Sipőcz Jenő bírói zsenije. Azt mondja az ellenzék: nincs szük­ség a villamos-viteldíj és a víz árának felemelésére! Azt mondja viszont a kor­mány, de a főváros vezetősége is, hogy üzem nem lehet deficites, tehát emelni kell az árakat. A nagyközönség aggódva várja az ítéletmondást, amelyet a fő­város minden lakása a saját bőrén fog érzékelni. Mit tegyen a jó biró? Hogy a maga hűvös objektivitásával megálla­pítsa a mindenkit kielégítő igazságot: rendbejöjjenek az üzemek, viszont a kö­zönség se panaszkodhasson, hogy okta­lanul raktak a vállára új terheket? A jó biró ilyen esetekben felfüggeszti a tárgyalást és szakértők meghallgatását rendeli el. Ez történt a Beszkárt eseté­ben a szerdai napon. Jöjjön a kormány szakértője: a Közérdekeltségek Felü­gyelő Hatósága. De jöjjön az önkor­mányzat szakértője is: az üzempolitikai bizottság. És majd akkor a szanálás leg­főbb ítélő székének: a tizen hetes bizott­ságnak meghallgatása után ki fogja mon­dani a főpolgármester az ítéletet, amely a szakértői vélemények bölcs egybeve­tése kapcsán talán senkit sem fog száz­százalékosan kielégíteni, de mindenkit ki fog elégíteni és ami a legfontosabb: a főváros feje felől elvonul a szanálás jégesője, a rosszindulatú viharfelhő, mi­után a maga rövid és jótékony záporá­val végigpásztázta a várospolitika me­zőit és berkeit. Es nagy munkája befe­jezése után békésen és boldogan fog mo­solyogni Sipőcz Jenő, a jó biró! — Az Uj Budapest tudósítójától — A tűzrendészet fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amely a képviselő­ház előtt fekszik, élénk aggodalommal figyelik a városházán. Az a közgyűlési pártok általános véleménye, hogy a tűz­rendészet fejlesztéséről szóló törvényja­vaslat erőteljesen belemarkol a főváros jogaiba, önkormányzatába és pénzügyei­be. csorbítja a főváros autonom jogait és csökkenti bevételeit. A főváros tör­vényhatósága egyelőre még nem foglalt állást a tűzrendészet fejlesztéséről szóló törvényjavaslat ügyében. Kétségtelen azonban, hogy a legközelebbi közgyű­lésen, amelyet február 26-ára hív ösz- sze a főpolgármester — éles formában fogják szóvátenni a törvényjavaslatot, és az is kétségtelen, hogy a képviselő­háznak már a bizottságaiban is a fő­városi országgyűlési képviselők szóvá- teszik a javaslat autonómiáéi lenes in­tézkedéseit. Erről a nagy fontosságú ügyről Pefrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, a következő­ket mondotta az Uj Budapest munka­társának : — A képviselőház plenáris vitájában okvetlenül felszólalok a tűzrendészet fejlesztéséről szóló törvényjavaslat el­-— Az Uj Budapest, tudósítójától — Lapunknak a magasépítési ügyosz­tály közmunka-problémáival foglalkozó cikkei általános feltűnést keltettek úgy a városházán, mint szakmai körökben. Különleges érdeklődést váltott ki Petro- vácz Gyulának az Uj Budapest legutób­bi számában megjelent statisztikai ki­mutatása, amely hallatlan gonddal és szorgalommal összeszedett, minden vo­natkozásban hiteles statisztikai tabellák alapján mutatja ki, hogy az elmúlt esz­tendőben a magasépítési ügyosztály keretében kiadott közmunkák 81.3%-át, az értéket illetően pedig 64.3%-át kis­iparosok kapták. len. Szükségesnek tartom azonban azt is, hogy felszólalásomat, amelyhez két­ségtelenül csatlakozni fog valamennyi fővárosi képviselő, megfelelő állásfog­lalással támassza alá a székesfőváros hatósága, sőt törvényhatósági bizott­sága is, ismertetve az önkormányzat álláspontját és igyekezvén megvédeni jogait ezen a téren. — A törvényjavaslat mélyen húsába vág a fővárosnak. A főváros eddig a Budapesten kötött tűzbiztosítások után tíz százalékot kapott a biztosító társa­ságoktól és a főváros 2.600,000 pengős tűzoltósági évi fenntartási költségeiből ez körülbelül a dologi kiadásokat fedezte. Ezen a címen mintegy 400,000 pengő bevétele volt a fővárosnak. A törvény- javaslat kimondja, hogy a tűzbiztosí- tási járulékot a jövőben az állam szedi, tehát az új törvényjavaslat rendelke­zései értelmében most ez a 400,000 pengő veszendőbe megy. Kétségtelen, hogy mi a jövőben sem ezt a 400,000 pengőt, sem annak tört részét nem fog­juk megkapni, mert ez a vidéki tűz­oltóság fejlesztésére fog menni. A pénzügyi kormány részéről érvényesül az állandó és következetes tendencia: a törekvés, hogy a mi költségvetésünk­ből 400,000 pengőt kivegyenek, ami­nek fedezéséről semmiféle gondosko­dás nem történik! — Az önkormányzat sérelmének tar­Az elmúlt napokban a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége kereté­ben megalakult a kőművesmesteri szak­osztály, amely céljául tűzte ki, hogy tagjait megfelelő módon közmunkával lássa el, mert úgy ennek a szakosztály­nak, mint a kőművesmesterek ipartestü­letének az a meggyőződése, hogy a ki­sebb képesítést igénylő közmunkáknál is háttérbe szorulnak a városházán a kőművesmesterek az építőmesterek mel­lett. A főváros magasépítési ügyosztá­lyának közmunkaszétosztásáról Müller Jliital országgyűlési képviselő, az ismert ipa­tom a törvényjavaslat azon intézkedé­sét is, hogy ezentúl a hivatásos tűzoltó­ság egész tisztikarát a főpolgármester fogja Budapesten kinevezni. A főpol­gármester az új törvény szerint már nem az autonómia szerve, hanem telje­sen állami tisztviselő és kétségtelenül az önkormányzat sérelme egy egész státus kinevezésének az autonómia jog­köréből való elvonása. Még egy sé­relmem van, azaz csak volt a törvény- javaslattal szemben: ezt azonban sike­rült elhárítanom a képviselőház közi­igazgatási bizottságában. Arról volt szó, hogy a tűzoltó-főparancsnok tagja legyen a törvényhatósági bizottságnak, ami nagy méltánytalanság lett volna sokkal magasabbrendü főtisztviselőkkel szemben, akik a közgyűlésnek nem tag­jai. Felszólalásom kapcsán a javasla­tot olyképpen módosították, hogy a tűzoltófőparancsnok szakszerűség cí­mén tagja a törvényhatósági bizottság­nak, úgy mint más állami és egyéb hi­vatalok vezetői, tehát szavazati jog nél­kül csupán ülési és felszólalási joga van. Ezekben ismertette Petrovácz Gyula az Uj Budapest munkatársa előtt a tör­vényjavaslattal szemben fennálló ag­godalmait. Nem vitás, hogy ebben a nagyfontosságú problémában az önkor­mányzat mindenképen meg fogja ta­lálni a módot a maga védelmére. rosvezér, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának? — Petrovácz Gyula barátom csak megelőzött, amikor közreadta az Uj Bu­dapest legutóbbi számában megjelent statisztikai tabellákat. A polgármester úrtól én is felhatalmazást kértem és kaptam a kartoték-rendszer ilven irá­nyú feldolgozására: megállapítom, hogy Petrovácz Gyula a tőle megszo­kott pontossággal, szaktudással és gya­korlati érzékkel állította össze ezeket á statisztikai adatokat, amelyek a maguk megdönthetetlen igazságaival általános és élénk feliiinést keltettek az összes. Közmunka~brigcmlik l Asz ipariörvény módosítása kapcsán kell megszüntetni a városházi közmunka* frontot megmételyező árrombolást N> Tok. Fővárosi Nyilvános Könyvtár Bpost, VIII,,Reviczky-u. 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom