Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-28 / 48. szám
1986 november 28. uimmtADEsr v*m Nagyérfékii történelmi dokumentumot fedeztek fel az árvaszék irattárában Deák Ferenc elszámolása 18í2^ből Vörösmarty Mihály hagyatékának kezeléséről a gyámhatóság számára — Az ÍJj Budapest tudósítójától — Csorna Kálmán dr., a székesfővárosi árvaszék tudós elnöke, nemcsak mint gyámjogász tartozik a legkiválóbbak közé, de adminisztrátornak is valóban elsőrangú. Rend és fegyelem uralkodik az árvaszéken, az elnök az árvaügyi igazgatásnak a legcsekélyebb részleteit sem hanyagolja el. A legutóbbi hetekben értékes gyámügyi köz igazgatása során nagy munkába fogott Csorna árvaszéki elnök: elrendelte az árvaszéki irattár kiselejtezését. Több mint hetven esztendő: a három város egyesítése óta esztendőről esztendőre növekedő mennyiségben gyűlnek az árvaszéki iratok. A különleges családjogi vonatkozások, amelyekről az árvaszéki iratok tanúskodnak, igen nehézzé tették Csorna Kálmán dr. hivatali elődjeinek, hogy a selejtezést végrehajtsák. Most már azonban nem lehetett tovább halogatni a dolgot, főképen azért nem, mert az újabb és újabb iratok elfektetésére már nem bizonyult elegendőnek a hely sémi a városházán, sem az árvaszéki irattár részére bérelt raktárakban. Csorna Kálmán dr. intézkedésére a selejtezés nehéz és felelősségteljes munkáját kizárólag az árvaszék fogalmazási szakához tartozó tisztviselők végzik. Az elnök szigorú utasítására a selejtezést végző tisztviselők minden olyan aktát, amelynek szerintük akár történelmi vonatkozásban, akár más szempontból becse van, bemutatnak az elnöknek, aki azután intézkedik a szó- banforgó akta további sorsáról. Az irattári kutatások során az elmúlt napokban úgy történeti, mint irodalom- történeti szempontból valóban nagyfontosságú irat mentődött meg az árvaszéki irattárban való további kalló- dásLÓl és a teljes elpusztulástól. A szóbanforgó akta nem kisebb férfiúnak, mint Deák Ferencnek, a haza bölcsének, egy beadványa a tekintetes városi tanácshoz, 1872-ből, mégpedig Vörösmarty Mihály gyermekei ügyében. Szól pedig ez a beadvány szó- szerint a következőképen: —• Nagy meglepetéssel v ettem tegnap a tisztelt városi tanácsnak, Padozat! munkák! elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, tábla parkét, egyszerű és díszes kivitelben! aszfaltparkét és hajópadlók Pestszontlőrincl Parkétgyár ésj Gőzfűrész Részvénytársaság Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon; 1—212-44 BANKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, IV,Váci-utca 36 Duna>utcal oldal E szelvény 10°/n engedményre Jogosít mint gyámhatóságnak 1872. szeptember 10-én tartott üléséből hozzám intézett felhívását, melyben tőlem, mint Vörösmarty Mihály gyámjától 1868-ik évtől 1871. végéig azon árva vagyonának kezeléséről számadást követelnek és nekem meghagyják, hogy nevezett gyámoltom hollétéről és állapotáról a számadásomat kísérő jelentésben felvilágosítást adjak. — 1858-ik év február 26-án 573. sz. a. a Pest városi árvabizottmány által nem ugyan Vörösmarty Mihály gyámjává, hanem Vörösmarty Mihály árvá i- n a k, Béla, Ilona és Erzsébetnek segédgyámjává lettem kinevezve; viseltem e<zen gyámságot 1868-ig, számadásaimat az árvákról szóló jelentéseimmel együtt időnként bemutattam s e számadások megvizsgáltatván, helyesnek találtattak. — 1868. évben, miután Vörösmarty Béla teljes korú lett, Ilona pedig férjhez ment, Bélának és Ilonának osztályrésze a közös vagyonból a Törvényszék helybenhagyásával kiadatott, én 1867. év végéig, vezetett végszámodásomat az árvabizottságnak beadtam, a gyámság további viseléséről 1 e - mondottam. — Számadásaim megvizsgálhattak, én azokra nézve teljesen fel lettem mentve, a segédgyámságom- róli lemondásom elfogadtatott a Törvényszék által, ugyan-e végzésben utasíttatik a kebelbeli gyámi pénztár, miszerint a most jóváhagyott számadás értelmében a munkák árából még befizetendő 735 forintot tőlem vegye át, tegye számba, s a főkönyvben fele részben kiskorú Vörösmarty Erzsébet, fele részben pedig özvegy Vörösmarty Mihályné életfogytiglani haszonélvezeti jogával terhelt osztatlan tömeg javára kezelje, utasíttatik továbbá: miszerint az ugyanazon lapon kezelt összes tömegből 135 forint 81 krt. Vörösmarty Bélának, 93 frt. 39 krt. Vörösmarty Ilonának nyugta mellett fizessen ki, végre a kamatokat és értékpapírok szelvényeit ezután özvegy Vörösraar- t y Mihálynénak, mint kiskorú leánya, Erzsébet term, és törvényszerinti gyámjának adja ki, — mind ez meg is történt. — Az utalványozott 735 forintot o. é. én a gyámi pénztárba befizettem, s tudtomra özvegy Vörösmarty Mihályné, mint édesanya kiskorú leányának gondnokságát a törvény értelmében számadás terhe nélkül viseli, s a kamatokat é3 szelvényeket nyugta mellett az árvapénztártól rendesen fel is veszi. — Miként történhetett tehát, hogy én, ki már 4 év előtt a segédgyámságról lemondottam, ki minden számadásaimat beadtam, s mind ezen számadásokra nézve, mind pedig lemondásomnak elfogadásával a gyámság további viselésére nézve törvényszéki végzés által felmentettem, most az azóta lefolyt évekre vonatkozó számadások beadása végett a városi tanács üléséből h i - vatalosan felsző 1 í 11at- t a m? — Tisztelettel kérem tehát a tekintetes városi tanácsot: legyen kegyes előbbi végzését s a hozzám intézett felhívást visszavonni s engem e részben újabb végzés által megnyugtatni ! Minit az iratokból kitűnik, a Deák Ferenc-féle beadványnak van még egy másik igen érdekes vonatkozása. Deák Ferenc fentebb közölt beadványát ugyanis — Sipöcz László fogalmazó gyakornok intézte el, a későbbi európai hírű árvaszéki elnök, édesapja Sipöcz Jenőnek, mostani főpolgármesterünknek. Az elintézés során Sipöcz László természetszerűen megállapítja, bogy Deák Ferenc a Vörösmarty hagyatékról a legpontosabban elszámolt, miért is a Deák Ferencnek kikczbesí- tett felszólítás minden vonatkozásban tárgytalan. Az érdekes és értékes dokumentumot Csorna Kálmán dr. bemutatta Sipöcz Jenő főpolgármesternek és Szendy Károly polgármesternek is, aki intézkedett, hogy Deák Ferenc beadványát a fővárosi levéltárban továbbra is megőrizzék. Kateára és Felkay Ferenc ár. tanácsnokot lelkesen ünnepelte a Keresztény Tanügyi bizottság — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Tanügyi Bizottság üléseinek közkedveltségét mi sem bizonyítja legjobban, mint az, hogy az érdeklődők hatalmas serege állandóan zsúfolásig [megtölti a párt Városház utcai helyiségeit, hogy ezzel is kifejezésre juttassák teljes hálájukat a vezetőségnek, élén Bednárz Róbertnek, azért a figyelemért és szeretetteljes támogatásért, amelyben állandóan részesülnek. A most hétfői ülésen is ünnepi hangulat volt érzékelhető és emelte ezt a hangulatot Felkay Ferenc tanügyi tanácsnok megjelenése is, aki nem egyszer lepte meg a Bizottságot megjelenésével. A megjelenteket Bednárz Róbert köszöntötte, aki örömének adva kifejezést az egyes kerületekben látottak felett, kérte, hogy továbbra is épen olyan szeretettel küzdjenek a keresztény és nemzeti eszme sikeréért, mint eddig tették s habár meg is van a pedagógusok szükséges érdekképviseleti szerve, nem nélkülözhető ez a szerv sem. Nem nélkülözhető, mert itt világnézeti alapról van szó, ahol a kultúrromboló atheista világszemlélet elleni küzdelemre erősítjük tagjainkat, ma pedig nem lehet nemleges és színtelen alapon állni, mert ez az emberek szín- telenitését is előidézné. A felzúgó taps orkánná erősödött, amikor a megjelentek helyükről felugorva, lelkesen ünnepelték a belépő Felkay Ferencet, akit Bednárz Róbert köszöntött meleg szavakkal. ■— Igen nagy öröm és megtiszteltetés számunkra — mondotta többek között, — bogy a tanácsnok úr ismét eljött közénk, mert ezzel úgy érezzük, hogy személyesen is erősíteni akar nemes szándékú törekvéseinkben és nagy tétért folyó küzdelmünkben. Mi, a kereszténység és nemzeti alapon álló pedagógusok, akik indiferens harcot hirdetünk, szívből köszöntjük benne az igazságos közéleti férfiút, aki a tanügyi tisztikar jogos és méltányos kívánságait mindig teljesítette. Mi sem pártérdekeket akarunk jutalmazni, hanem a jogos és méltányos kéréseknek akarunk szószólói lenni és ezeket a jogos kívánságokat akarjuk összeegyeztetni a keresztény és nemzeti eszmével. Bednárz Róbert prelátus utolsó szavait elnyelte a zúgó taps és a feltörő éljen- kiáltás, hogy utána Urbányi C. József fejtse ki azokat a célkitűzéseket, amelyek a közeljövőben várnak megvalósításra. Nagy tetszés közben jelentette ki, hogy a párt akciót indított a régi fizetések fokozatos visszaállítására, valamint a kényszernyugdíjazási eljárásokkal a lelki béke visszaállítására. Általános figyelem közben emelkedett szólásra Felkay Ferenc, aki bevezetőjében keresetlen szavakkal mondott köszönetét az ünnepeltetésért. — Valóban nagy örömmel jövök ezekre az összejövetelekre — mondotta — mert lélekben együtt érzem magam a Bizottsággal. Nemcsak a kölcsönös támogatás célja vezet ide, hanem hogy én is erőt merítsek munkámhoz azokból a célkitűzésekből, amelyeket a Bizottság tűzött maga elé. A tanügyi tisztikar érdekképviselete mellett a Bizottság munkájára is szükség van, amit már nem egyszer volt alkalmam kifejezni, mert itt olyan értékes munka folyik, amely közismert. Ezt az értékes munkásságot bizonyítja az is, hogy a Bizottság nemcsak a tagok önképzéséről gondoskodik, hanem tanulmányi kirándulások szervezésével is igyekszik kimélyiteni az egyes nemzetek közötti kultúrkapcsolatokat s ezzel a fővároson keresztül a magyar hazának is nagy szolgálatot tesz. Készséggel és cselekvő munkával állok tehát a Bizottság rendelkezésére, kívánom, hogy a Bizottság még sok-sok sikert érjen el. Pirovszky Lajos kultúrbizottsági elnök a Magyar-est programját, a bécsi pedagógusok fogadtatására vonatkozó tervezetét és a húsvéti római tanulmányutat ismertette, majd Felkay Ferenc jelentette be nagy lelkesedés közben, hogy örömmel vállalja a tanulmányi út résztvevőinek Mussolini elé való vezetését és egy ott tartandó előadás keretében Budapest székesfőváros kulturális tevékenységének ismertetését. Párkányi Norbert a megjelentek köszönetét tolmácsolta Felkay Ferencnek együttérzéséért, majd Palócz András dr. és Fallenbüchl Tivadar felszólalásai után a szép ülés véget ért.
