Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-24 / 43. szám

*93® oMőber Zá. rumimi Holland forintban kell a fővárosnak a békebeli kölcsönök kamatait fizetnie Lamotfe alpolgármester : Az ostendei egyezményben foglalt kölcsönökre az egyetlen jogforrás: az ostendei egyezmény! — Az Uj Budapest tudósítójától — A francia és a svájci frank, továbbá a holland forint devalvációjának a fő­városi kölcsönökre vonatkozó hatásával az egész magyar sajtóban elsőnek a legteljesebb részletességgel foglal­kozott az Uj Budapest. Illetékes helyről származó nyilatkozat alapján megálla­pítottuk, hogy az ostendei egyezmény­ben foglalt kölesönöknél csak kamat­ban évente mintegy kétmillió pengőt takarít meg a főváros, lökében pedig harmincnégy-harmincöt miliő pengővel csökkent a főváros adóssága. Noha nem kétséges, hogy fizetési kötelezettségét a fővárosnak a Nemzeti Bank hivatalos árfolyamon számított pengőértékben kell a külföldi hitelezők számlájára befizet­ni, mégis vannak olyan hangok, — fő­leg Franciaországban, — amelyek til­takoznak az ellen, hogy „a külföld nyerészkedjen a francia frank leérté­kelésén“. A francia szenátusban olyan felszólalás is elhangzott, hogy „a kül­föld nem fizetheti vissza Auriol- frankban azt az adósságot, amelyet Poincaré-frankban kapott kézhez“. A devalvációt kimondó új francia va­lutatörvény ezen felszólalások hatása alatt olyképen fogalmaztatott, hogy a törvény kihirdetése előtt létrejött és a francia-frankra szóló nemzetközi fize­tési kötelezettségeket nem a leértékelt, hanem olyan értékű frankban kell tel­jesíteni, amely a kötelezettség létrejöt­tének időpontjában volt forgalomban. Ezekkel a hírekkel kapcsolatosan az ostendei egyezményben foglalt kölcsö­nök kamatszolgáltatásáról és a deval­vációs intézkedésekről kérdést intéztünk a fővárosi kölcsönök ügyének legalapo- sabb ismerőjéhez: Lamotte Károly dr.- hoz; a főváros nagy tudású alpolgármes­teréhez. Ebben az általános érdeklő­désre számöttartó ügybe» Lamoffe Károly dr. a következő részletes, minden vonatko­zásában érdekes és értékes nyilatkoza­tot tette az" Uj Budapest munkatársának: — Egyes európai valutáknak új ér­ték-megállapítása következtében a fő­város helyzete a külföldi hitelezőkkel szembe* megváltozott. Kétségtelen, hogy a nemzetközi valutáris helyzet ezekkel az intézkedésekkel kapcsolato­san még. nem alakult ki és ezért a szóbanforgó valutáris intézkedésekből a főváros külföldi kölcsöneit illetően még végleges következtetések le nem vonhatók. Az Uj Budapestben megje­lenő nyilatkozatom csupán azt álla­pítja meg, hogy a főváros helyzete kül­földi hitelezőivel szemben a szóban for­gó intézkedések révén miképen válto­zott meg.-— Ez alkalommal a hosszúlejáratú kölcsönök közül kizárólag a három os­tendei kölcsön helyzete változott meg, — Mindhárom kölcsön külfötdi va­lutára szeri, azonban egyik kölcsönnél sincs semmiféle aranyklauzula. Ezeknél a kölcsönöknél a főváros ka­mat- és törlesztő szolgálattal van érde­kelve. Az ostendei egyezmény alapján a tőketörlesztés visszavásárlás, vagy sorsolás útján történhetik, s miután ezen kölcsönöknek árfolyama a nővér- tőket az ostendei egyezmény megkötése óta nem érte el, a főváros a törlesztőszolgálatot mindenkor visszavásárlás útján tel­jesítette. — Az 1931-ben bekövetkezett gazda­sági válság hatása nyomán a magyar kormány kényszerülve volt a külföldi adósságokra vonatkozólag bizonyos in­tézkedéseket megtenni, amelyeknek egyike volt az, hogy a tőke törlesztésére vonatkozó szolgálatot felfüggesztette. Ezzel a törvényes jogával a székesfővá­ros soha sem élt, s a törlesztő-szolgá­latot változatlanul fenntartotta. Ebben a törlestő-szolgálatban egyes külföldi valuták új értékmegállapítása következ­tében változás nem fog előállni, mert a főváros a szükséges kötvénymeny- nyiséget belfölden pengő ellenében tudja biztosítani, s így a fővárost csakis az árfolyamban esetleg jelent­kező emelkedés, vagy csökkenés érinti, — Más a helyzet a kamatszolgálat­nál. A kamatszolgálat tekintetében ugyancsak 1931. december hó 24-én intézkedett a magyar kormány, s az adós kötelezettségévé csak azt tette, hogy amennyiben külföldi kamattar­tozása állna fenn, az ennek megfelelő és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán átszámított pengő értéket kell a Külföldi Hitelezők Alapjába be­fizetni. A kamatszolgálatnál tehát már lényeges az, hogy mi a külföldi valuta és a magyar pengő közötti átszámítási arány. — Az 1910. évi 2,000.000.— font- sterlinges kölcsönnél ez az átszámítási arány 1931. szeptember hó 20-án már megváltozott s azóta a főváros ezen vál­tozott arány alapján tesz eleget a fenti módon fizetési kötelezettségeinek. Ugyancsak lényeges értékváltozáson ment keresztül az 1911. évi 105,000.000 francia frankos kölcsönünk, amely után a kamatszolgálatot a francia franknak 1920. július 5-én bekövetkezett depre- ciácíója miatt depreciált frankértékben teljesítette a főváros. Ennél a kölcsö- nünknél most a kamatszolgálatban újabb változás következett be, ameny- nyiben a francia franknak újabb 30 százalékos leértékelése megtörtént. Minthogy ezt a leértékelést a Ma­gyar Nemzeti Bank a magyar pen­gővel szemben megállapította, így a főváros a kamatszolgálatot a ma­gyar pengő és a francia frank kö­zötti új hivatalos átszámítási kulcs alapján fogja teljesíteni. — Az 1914. évi kölcsön öt valutára szólt, amelyek közül teljes értékét a legutóbbi időkig csak a sváj ci frank és a hollandi forint tartotta meg. Ennél a kölcsönnél az alapszerződés, vala­mint az ostendei egyezmény értelmé­ben a hitelezőnek van joga választani, hogy mely valutában követeli a fővá- nostól a kamatszolgálatot. Eleinte ez a valuta az angol font volt, majd az an­gol fontnak 1931. szeptember 20-án történt átértékelése után a svájci frank lett. A helyzet itt is megváltozik, amennyiben úgy a svájci frankban, mint a hollandi forintban lényeges vál­tozás történt. A hollandi forintnak a leértékelése mintegy 20 százalékos, a svájci franké viszont 30 százalékos. Egészen természetes, hogy a hitelezők a legjobbnak megma­radt valutában fogják követelni a fővárostól a kötelezettségek teljesí­tését, vagyis hollandi forintban, il­letve a hollandi forinton át számított pengőben. — Egyes tőzsdéken az a hír járta, hogy a főváros ostendei kölcsönei- nek szolgálatát az eredetileg megálla­pítva volt korona érték valorizációja útján fogja teljesíteni. Amint előbb ki. fejtettem, FORD V>& Bfolchingsres versenynélküli m oto r jával VEZET Ötüléses és hétüléses uj modellek raktáron megtekinthetők Magyar főképviselet: Haha Arthur «»Társai Vl.,Andrássy-ut 10. Telefon : *1-136-19 az ostendei kölcsönök egyike sem kontraháltatott soha aranyban, az aranyhoz való viszony soha megál­lapítás tárgyát nem képezte. Az 1928, évi XII. törvény, amely egyes tartozások átértékeléséről szól, az állam és a törvényhatóságokkal szemben a tartozások átértékelését kizárta. Egyéb­ként az ostendei egyezményben foglalt kölcsönökre vonakozólag ma már egye­düli jogforrás maga az ostendei egyez­mény, amely 1925. augusztus hó 14-én jött létre, s amelyet a magyar törvény­hozás az 1926. évi XVII. t. c. formá­jában törvényerőre emelt. November 25-én választják meg Budapest uj alpolgármesterét A legfontosabb kérdés, hogy a kormány állást foglal-e az ürese­désben levő alpolgármesteri állás betöltése ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától — ; esetre döntően fog a mérleg serpenyő­A költségvetés pénzügyi szakbizott­sági vitája véget érvén, semmi akadálya sincs annak, hogy a költségvetés köz­gyűlési tárgyalása a polgármester által előírt időben, a jövő hét szerdáján meg­kezdődjön. A szerdai közgyűlésen Sipőcz Jenő dr. főpolgármester fog el­nökölni. A közgyűlési költségvetési vita Szendy polgármester expozéjával kez­dődik. A polgármesteri expozé, — mint az Uj Budapest munkatársa értesül —, részletes programot fog adni a főváros jövőbeli működéséről, széles és szabad perspektívában. A költségvetést tárgyaló közgyűlés­nek más pontja, mint a költségvetés, nincsen. A költségvetés közgyűlési le- tárgyalása után kerül sor az első rendes őszi közgyűlés megtartására. Ennek a közgyűlésnek előrelátható dátuma: no­vember huszonötödiké. Az ügyosztályok lázasan készítik elő tárgyaikat erre a közgyűlésre, amely amúgy is általános érdeklődést fog kelteni. Ezen a közgyű­lésen választják meg ugyanis Budapest uj alpolgármesterét. Azon kérdést illetően, hogy ki tesz a főváros új alpolgármestere, még nem alakultak ki a vélemények, bár tagad­hatatlan, bogy a helyzet az utóbbi na­pokban erősen tisztázódott. Minden­jébe esni, hogy a kormányzat illetékes tényezői állást foglalnak-e abban a kormány számára sem közömbös kér­désben, hogy ki legyen a székesfőváros új alpolgármestere. Ebben az ügyben értesülésünk szerint a legutóbbi napok­ban igen nagy fontosságú megbeszélések vannak folyamatban. Természetes, hogy a többi üresedés­ben levő állás betöltésére csak az alpol­gármester-választás után fog sor ke­rülni. Mivel az állások betöltésénél szigorúan betartják a sorrendet, a ta­nácsnoki állásokat december elején töl­tik be, a kisebb, kinevezés útján betöl­tésre kerülő állások ügye pedig csak december közepén lesz esedékes. A stá­tusrendezés alkalmával első alkalommal betöltésre kerülő új állásokban a ma­gasabb fizetéseket a kinevezett tisztvise­lők a jövő esztendő január elsejétől kezdődően fogják megkapni. Németh Miklós könyvkötő és diszmöves mester. BUDAPEST, If., BATTHYÁUY.-Ö. & Egyszerit és díszes könyv- kötések, albumok, iiztetiköny- vek és minden e szakmába vágó bördiszmunkák szakszerű ízléses készítését vállalom. Telefon: 1—526—67. fésse(f c$ beé egy fiatal, szerelmes házaspár. Ha jé a feggeB, már jókedvűéit. Egy csésze Fr&Tf&fc kévepóffékkcrf fűszerezett finom Kneipp malátakávéra pedig o leg­szegényebbnek is telik, mert az o tejjel ás cukorral együtt csak 3 fillér, tehát űtxus!

Next

/
Oldalképek
Tartalom