Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-24 / 43. szám
4 1936 október 24. mmmAPEsr A Belváros nagy kérdései Irta: Szőke Gyula dr. „A Belváros nem fejlődőképes, mert beépítetlen területei nincsenek, a többi kerületek egészen körülzárják.“ Ezzel mondották ki a Belvárosra a halálos Ítéletet, azt gondolván, hogy egy városrész csak akkor fejlődhetik, ha van neki végtelen területe, amelyre újabb és újabb házakat építhetnek. Ezt a gondolkodást még alá is támasztották azzal, hogy szerte a város területén megengedték a leglehetetlenebb minőségű építkezést, anélkül, hogy a gyorsan fejlődött városban az arra hivatott tanács és a Közmunkák Tanácsa építkezési rendet, rendszert, vagy városfejlesztési programmot kidolgozott és keresztülvitt volna. Nem értették meg, hogy a városrész fejlődése nem abban áll, hogy újabb területeket építsenek be, hanem abban, hogy a területeket megfelelően rendezzék és az elavult épületek helyébe a jó polgári életszínvonal megkívánta lakásokat építsenek. Nem kell ehez sem nyílegyenes utcákat létesíteni, sem a meglévő utcákat túlságosan kiszélesíteni, még kevésbé a müemlékszámba menő régi épületeket teljesen eltüntetni és a Belvárost kiforgatni régi jellegéből. Viszont nem is kell hétemeletes skatulyákat építeni, amelyek szűk szobácskáiban az emberek hegy én-hátán lakjanak. A Belváros a török hódoltságtól kezdve állandóan fejlődik. Ha már elkövetödött az a hiba, hogy majdnem mindent elpusztítottak, ami a régi időkre emlékeztet, legalább most kell gondoskodni arról, hogy valahogy kialakíttassék a Belvárosnak az a stüusa, amelyet még egy pár ház, különösen a központi városháza és az Angolkisasszonyok rendháza és a templom képvisel. És ha az újabb építkezéseket vesszük figyelembe, akkor is kialakítható az 1850-es évek képe, amely mintegy folytatása volt a fejlődésben a török hódoltság utáni iránynak. Ebbe még a vüágháború előtti építkezések egy része is szépen helyet foglalhat. Az idegenforgalomnak az egyik hathatós ProczelBer Bálint Icövexö mester Budapest, X., Korponal-u. 11. Telefon: 1-481-3Í. Csak tos&zusáfya fesz ha öcska zongorát vesz. Vásároljon az ország egyetlen Zongoragyárában újjáalakított, használt hangszert 1 Budapest, VII., Erzsébet- kfirut 43. (Royal Apollónál) GYÁRI CIJ hangszerek feltűnő olcsó árban — Alkalmi vételek, részletek h a v i P 25.-től váltó nélkül. előmozdítója, ha tudunk stílszerűen épített városrészt mutatni, ameiy egy-egy kornak a jellegét magán viseli és a múltak emlékét megőrzi. A Belváros rendezésének másik fontos í'észe eltüntetni az immár évtizedek óta uralkodó rendetlenséget a belvárosi föplebániatempíom körül. Jellemző volt az akkori Budapest gondolkodására, hogy a legősibb emléket, a valláserkölcsi élet szimbólumát, az Árpádkori templomot úgy elépítették az Erzsébet híddal, hogy alioz alig lehetett hozzáférni. És most minden sürgetés dacára csak kísérleteznek. Pedig ennek a megoldása nélkül az egész Dunapart megoldása keresztül nem vihető. Ha csak egyáltalán gondolunk a vidék és a külföld idejövetelére, feltétlenül olyan helyzetbe kell hozni a Duna- partot, hogy azt a felséges látványt, amelyet a főváros fekvése akár nappal, akár este nyújt, az üyen képek, mint a vakolatától meg-fosztott, félig eltemetett templom, vagy az Erzsébet-híd másik oldalán a rosszul lerakott kövezet és elhanyagolt rakpart ad, meg ne zavarják. Jól átgondolt tervvel megoldható a kérdés a Duna olcsó szállítási adottságának kihasználásával is. Mert a Dunapart kiépítésével egyidejűleg kell elhatározni, hogy mit akarnak a Dunával csinálni. Ha csak nézni akarják és a két partján csak sétálni kívánnak, úgy ám építsék meg a fényes sétateret, akár a Margit hídtól a Horthy Miklós hídig, pusztítsák el a kereskedelem minden lehetőségét a Dunán és fosszanak meg bennünket az olcsó vizi közlekedés felhasználhatásától. És akkor, ha majd jönnek Budapestet nézni, csodálkozva láthatják azt a dőreséget, amellyel az élet lehetőségétől fosztja meg a hatóság az adófizető és az életet szenvedő polgárokat a fényűzés és a dolognélküli életmutogatás kedvéért. Ellenkezőleg! Rendszeres vizi közlekedés felhasználásával olyan kereskedelmi életet kell a Dunán teremteni, amely a Fövámtér és fövásárcsamok körül ismét virágzó vásárt teremt és ennek a belső városrésznek a megélhetését biztosítja. Nem gondolok csak azokra a lófogatokra, amelyek egy-egy piac idején megfertőzték az egész környék levegőjét, de gondolok azokra a lófogatokra is, amelyek a környék ter- melvényeinek a beszállítását és ezzel az olcsóbb fogyasztást lehetővé tették. Nem hiszem, hogy a világjáró idegenek nem értenék meg, hogy ebben a fővárosban iparnak és kereskedelemnek is kell lennie nemcsak a város szélein kilométerekre a központtól, hanem bent a városban is. Természetesen: tisztán és ízlésesen! Ehez szükséges azonban annak a megértése, hogy nem lehet minden nap ünnepnapot játszani, hanem éppen a munkát, a serény tevékenységet, az igyekvést és az ipar és kereskedelem fejlettségét, a földművelés és kertészet magas fokát kell úgy csoportosítani itt, hogy az idegenek láthassák közvetlenül mindennapi sétájuk során nemcsak a fényes kiállítások keretében, Hogy nem vagyunk elmaradott nép. Ehez kell azonban a jó közlekedés is. A jó közlekedésnek nemcsak gyorsnak és olcsónak, nemcsak tisztának és kényelmesnek, de olyan elrendezésűnek kell lenni, hogy bármely irányból jövő idegen minden zavar nélkül, lehetőleg közvetlen eljuthasson a Belvárosba és a Dunapartra. A Belvároson keresztülme- nö viilamosvasutaknak tehát mindaddig nem szabad megszűnnie, amíg az a város többi részeiben rendes közlekedésként hasznáitatik és a földalatti vasút és autóbusz nem pótolja. Nem kell ennek a szűk utcákon menni keresztül. Lehet úgy irányítani, hogy a Belvárosban főközlekedési vonalak a Dunapart és a Kossuth Lajos utca legyenek. Lehet egyirányú közlekedést egy-egy utcán keresztül vezetni. Ezt azonban már az autóbuszközlekedés is pótolhatja, ha az nem a Belváros egyik szélétől a másik széléig viszi az utasokat, hogy az átszállások kényelmetlenségei és a szállítás drágasága a Belváros forgalmát meg ne ölje. A villamosvasút megépítése a meglévő Ferenc József földalatti villamosvasút meghosszabbításával viszonylag könnyen és gyorsabban eszközölhető és kapcsolatba hozható a Dunapart rendezésével is. Nem a korzó szélesítésére gondolok, hanem a duna- parti forgalom céljára az alsó rakodópartok kibővítésére, hogy a hajóközlekedéshez szükséges épületek is és a város közepén keresztülhúzandó dunapar- ti országút területe is elhelyezést találhasson. Ezért sürgetem a városfejlesztési átfogó tervet, a város-szépítési rendeletét és a Belvárosban a harmincéves adómentességet minden üj építkezésre. Ezek adnák meg a Belváros üj életlehetőségét a kereskedelem és ipar fellendülését, az idegenforgalom egészen természetes gyümölcsöztetését, a polgárság vagyoni gyarapodását és a város jövedelmeinek a szaporodását. Van sok nagy elgondolás. Mindegyik azonban abban a hibában szenved, hogy nincs szerves összefüggésben a másikkal, nincs összhangban a mai lehetőséggel és nincs figyelemmel a gazdasági szükségletek kielégítésére. Ha megtörtérmék az, hogy mindezek a tervek és elgondolások olyan hatóság kezébe kerülnének, amely a fővárosé és a fővárosért a közvetlen szükségletek, hasznok és célszerüségégek kielégítésére munkálkodik, amely a múlt tévedéseit, a jelen nehézségeit és a jövő lehetőségeit a főváros anyagi erejének a mérlegelésével tudná figyelembe venni, úgy a főváros ezt a legrégibb városrészt, amely még a mai állapotában is a magasabb fejlettség kiszolgálására elsősorban van hivatva, ismét a régi, boldog helyzetébe tudná visszavarázsolni. ♦» HAWDLQVITS ÉS HORVÁTH LIFT FELVONÓ-IPAR " MlndennemSfelvonótgyárt.JavliéskarDentart, BUDAPEST, Vili., Futó-u. 8/b. Telefon: 1-409-02. Csorna Londonban ~------------- * Bes zámoló a Szociális Munka Nemzetközi Kongresszusáról — Az Uj Budapest tudósítójától — A polgármester Csorna Kálmán dr., árvaszéki elnököt ennek az esztendőnek július havában a főváros képviseletében kiküldte a Londonban megtartott Szociális Munka Nemzetközi Kongresszusára. Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök most részletes előterjesztésben fordul a polgármesterhez, ismertetvén a kongresszuson való szereplését és londoni tapasztalatait. A kongresszus öt bizottságban működött. Az első bizottság abból a felfogásból kiindulva, hogy a legtöbb szociális baj eredete a betegség, kiemelte a beteg szociális viszonyainak fontosságát. A második bizottság a nevelésügy- gyei, másrészt a munka utáni szabadidő megszervezésének kérdésével foglalkozott. A harmadik bizottság az anyagi segélyezés problémáját vizsgálta különös kapcsolatban a szociális családgondozás aktuális munka-metódusával. A negyedik bizottság a munkanélküliségnek az ifjúságra gyakorolt veszélyes kihatását kutatta, végül az ötödik bizottság a munkanélküliségnek a közösségi életre gyakorolt kihatásairól tárgyalt. Csorna dr. árvaszéki elnök a harmadik bizottság ülésén szólalt fel: fran- cianyelvü előadást tartott a főváros szociálpolitikai tevékenységéről. Csor- n a előadásának teljes sikere volt, utána számosán gratuláltak a kiváló magyar tudósnak. Jelentése végén elégtétellel állapítja meg Csorna Kálmán, hogy a kongresszus során rendezett fogadásokon alkalma volt az angol hivatalos és társadalmi élet számottevő tagjaival eszmecserét folytatni és a magyar ügynek jóbarátokat szerezni. Buchwald Sándor vas-csőbutor és gyermekkocsi Elsőrendű minőség. Olcsó árak. VI, Andrássy ut 4. Telefon: 1228—89 pepi fSP« szellőző- jjbuCLUC berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 1—622—06. Október hó 24-én, 27-én és 31-én délután fél 3 érakor ögetfiversenyek Biehn János R. t. Budapest, V., Alkotmány-u. 21. Telefon: 1—153—50. Aezfaltozáe, szigetelés, (edéllemez ~ tetőfedés, motorbenzol, parafln.
