Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-24 / 43. szám
HJ BUDAPEST 1936 október 24. illetékes fővárosi hatóságoknak, hogy a törvényhatósági választók névjegyzékét 1940-ben újból állítsa össze. Külön szakaszban intézkedik a törvényjavaslat arról, hogy az elöljárósági törvénynélamely 1893-ban kelt, azon rendelkezései, amelyek a most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslattal ellentétesek, hatályukat veszítsék. A törvényjavaslat azzal a szokványos szakasszal végződik, hogy a törvény hatályba lépésének idejét a belügyminiszter állapítja meg, továbbá, hogy a törvényt a belügyminiszter hajtja végre. A főváros az iparügyi minisztérium fenntartásáért felír a kormányhoz Müller Antal nagyszabású akciót indított az iparügyi minisztériumnak a kereskedelmi minisztériumba való beolvasztásának terve ellen LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, XI., Szfiret-uftca 5-7 Tslafon i 1-892-96. Foiocikkek Szakáll Géza szakiizlctében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 11. Arnatőríelvétdek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorús mester Gyár: VII., Rózsa utca 20. szám. TclcfOn : 30^2^45. Kősszénbánya 's Téglagyár Társulat TPesien (nnasciiE) Budapest, V., Klotild-utca 3. Telefon:l-255-54 l-255-S5és!-255-56-—- Az Uj Budapest tudósítójától — A pénzügyi bizottság költségvetési vitájának kereszténypárti oldalról kétségtelenül a legszorgalmasabb szónoka Müller Antal, a keresztény iparosság- népszerű vezére, aki a költségvetés eddigi tárgyalása során nyolc beszédet mondott és még az üzemi költségvetések vitájában is tevékeny részt fog venni. A kedden megkezdődött új parlamenti ülésszak munkásságából is kiveszi a maga részét Müller Antal: felszólalásaival és főleg interpellációival állandóan ébrentartva az érdeklődést a keresztény iparosság ügyei iránt. Az iparos társadalom egyik legfontosabb problémájáról, az iparügyi minisztérium tervbevett megszüntetéséről Müller Antal a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A főváros, sőt az egész ország- iparosságának lelkes ünneplése fogadta egy évvel ezelőtt Gömbös Gyula néhai miniszterelnök azon kezdeményezését, hogy a kézművesiparosság érdekeinek hathatósabb védelmére megvalósítja évtizedes kívánságunkat: az önálló iparügyi minisztérium felállítását. Én a magam részéről rögtön s a leglelkesebben melléje álltam Gömbös Gyula gondolatának, csakúgy, mint az ország iparosságának valamennyi hivatott vezetője. Tettem ezt főképen azért, mert látva-láttam, hogy a kereskedelmi minisztériumban a kereskedői és nagyipari érdekek mellett el vannak nyomva a kézműipar érdekei, ezeket az érdém'Romiu RENDES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT az a belügyminiszteri leirat., amellyel a kormányváltozás után a lemondott főpolgármestert megerősítik állásában, alig néhány szóra terjed. A belügyminiszter közli a főpolgármesterrel. hogy a kormány a lemondást nem fogadja el, egyben felkéri a főpolgármestert, hogy továbbra is maradjon meg állásában. Ilyen körülmények között általános feltűnést kell a városházán az a levél, amellyel levelűi Kozma Miklós belügyminiszter Sipőcz Jenő dr.-L főpolgármesteri állásában való megmaradásra kérte. Ez a levél nem .szokvány, nem sablon, hanem, hű kifejezője azoknak a meleg, baráti érzelmeknek, amelyekkel a belügyminiszter a főpolgármester iránt viseltetik. Magánlevélről lévén szó. u főpolgármester természetesen nem érzi, nem is érezheti magát feljogosítva a levél nyilvánosságra hozatalával. A levél tartalmáról annyit sikerült mégis megtudnunk, hogy a belügyminiszer rendkívül elismerő szavakkal nyilatkozik a főpolgármester nagyértékű munkásságáról, pompás tudásáról és jelkéri őt, hogy továbbra is támogassa a kormányzatot Magyarország jövőjéért vívott küzdelemben. A LASSAN HÖMPÖLYGŐ KÖLTSÉGVETÉS! VITÁRÓL a főváros pénzügyi bizottságában vajmi kevés a keket csak önálló minisztérium keretében lebet megvédelmezni. — Az ipariigyi minisztérium fennállásának első esztendeje teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött érdekeket. A legelfogulatlanabb szemlélő is megállapíthatja, hogy rövid egy esztendő alatt az iparügyi minisztérium Bornemisza Géza vezetésével többet cselekedett a kézmű-iparosság érdekeiért, mint amennyit a kereskedelmi minisztérium évtizedek hosszú során keresztül tenni tudott. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: ez alatt az egy esztendő alatt jött létre az ipartörvény novellája, létesültek a továbbképző tanfolyamok, történt meg az ipartestületek hatáskörének kiterjesztse. — Amilyen jóleső örömmel fogadta a válság esztendeit élő magyar kézműipar az önálló iparügyi minisztérium felállításának gondolatát, annyira megdöbbenéssel vesszük tudomásul a be- olvasztási törekvéseket. Annál is inkább, mert a tervbevett megszűntetés semmiféle megtakarítással nem fog járni. Én a magam részéről a leghatározottabban kijelentem, hogy ha az országgyűlés képviselőháza elé fog kerülni az az állítólagos törvénytervezet, amely az iparügyi minisztériumnak a kereskedelemügyi minisztériumba való beolvasztását célozza, ha egyedül maradok is felszólalásommal, a legélesebben küzdeni fogok a beolvasztás ellen. — Küzdeni fogok annál inkább, mert mint a hozzám érkezett jelentésekből kitűnik, az egész ország iparostársadalma mellettem áll ebben a kűzjelenteni való. Ha ugyan egyáltalában lehet fokozatokról beszélni, az ez esztendei vita még csendesebb, mint egyéb években lenni szokott. Csendes — és valljuk be — az újságíró szemüvegén át nézve kissé unalmas is. Unalmas pedig nem azért, mintha a szakszerűbbnél szakszerűbb szónoklatok egész sora nem érdekelné a városházi krónikásokat, hanem azért, mert az ez- évi budget-vita, bizony nélkülözi azokat a kisebb-nagyóbb összeszólalkozásokat, amelyek viharrá • szélesedve a lapok hasábjain, izgalmas csemegéül szolgálnak a nagyközönségnek a reggeli kávéhoz, vagy az ebéd utáni feketéhez. Mi ennek a bágyadt csendnek az oka? A látszólag egyszerű probléma mély és fontos okokban gyökerezik. Azért van csend a pénzügyi bizottságban, mert az ellenzék teljes mértékben meg van elégedve a főváros vezetésével. Vagyis az egész törvényhatósági bizottság bizalommal és nagyrabecsüléssel viseltetik a polgármester személyével szemben. Nincs hiba a kréta körül, nyájasságtól csepegnek a szónoklatok, mindenki meg van elégedve mindennel. Még az olyan félelmetes oroszlánok is, mint például Láng Lajos, vagy Bródy Ernő, halk hangon juvo- lázzák az elismerés himnuszait. Ez a manikűrözött ellenzék erősen közreműködik abban is. hogy a vita ne túlságosan nyúljon el. Ha előre nem állapították volna meg a napi penzumokat, amelyeket szigorúan betart Lamotte alpolgármester, a pénzügyi bizottság bölcs elnöke, mire a sorokat írjuk, már egyáltalában nem is lenne budget-vita. Alig tudják a tisztelt. bizottsági tag urak kihúzni a tárgyalásra szánt időt. Kevés a szónok, nem túlságosan hosszúak a szónoklatok. Előfordult, hogy már egy órakor végeiért a fél tizenegykor megkezdett lés. Hogy ezekután nem lesz túlzottan szenvedélyes a közgyűlési vita sem, az előrelátható. De így is van rendjén, verekedjenek és vetélkedjenek az urak máshol, a főváros parlamentje a polgárság érdekeinek és gazdasági célkitűzéseinek legyen fóruma! A LEGFELSŐBB HELY ELHATÁROZÁSÁBÓL egyszerre két fővárosi üzemigazgatót is kitüntettek a kormány- főtanácsosi címmel: méltóságos urak leltek P I ó s z Pál. az Elektromos Művek vezérigazgatója és S c hö n G yö ző, a Gázművek helyettes vezérigazgatója, így tehát most már a főváros valamennyi nagyüzemének vezetője méltó- ságos úr. A Beszkártnál kormány főtanácsosok: P erezel György. T ó- b i á s Károly. Csilié r y Dezső, P at z Sándor dr. és L e n g y e l Endre dr., miniszteri, tanácsos M á r k u s Jenő dr., az élelmiszerárusító üzemnek is méltóságos vezérigazgatója van be- odrai B a, i l z József személyében, aki békebeli császári és királyi kamarás. A Gázműveknél V é s s c i Ede dr. vezér- iagzgató színién méltóságos: ő is kormányfőtanácsos. A Vízművek vezérigazgatója: Pap Ferenc katonai rangja révén méltóságos úr. delemben, kivéve természetesen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, amely múltjához híven most is a beolvasztás mellett van, attól félvén, hogy előbb-utóbb a kamarában is felülkerekedik az az irányzat, hogy a kereskedelem és a nagyipar érdekképviseleteit külön kell választani a kézmű-iparosok érdekképviseletétől. Egyben azt is bejelentem. hogy a közgyűlési költségvetési vitában indítványt fogok tenni abban az irányban, hogy a főváros törvényhatóság az iparügyi minisztérium további fenntartása érdekében felirattal íorduljon a kormán} hoz és az ország- gyűlés két házához és ezen határozatát hozzájárulás céljából küldje el a társtörvényhatóságokhoz is. PROKISCHJjÍNOS ok!, építész, építőmester, hlíes törvényszéki és árvaszéki szakértő Budapest,!., Csaba-u. 11 a. Tel.: 1-583-99. „Miért fütsünk koksszal ? “ címen kiírt kokszjelmondat pályázat a kokszfogyasztók legszélesebb rétegeinek érdeklődését keltette fel. A minden várakozást felülmúló hatalmas tömegekben beérkezett pályamunkák feldolgozása hetekig tartó munkát igényel. Beérkezett összesen 7907 pályamű. A bíráló bizottság elnöke: Herczeg Ferenc, tagjai: Karinthy Frigyes, Lázár Jenő, Magyar Miklós, dr. Mor- vay Endre, dr. Nagy László, Papp Jenő, dr. Techer Gyula, dr. Vésse! Ede. A hatalmas anyag- elbírálása folyamatban van. A bírálat eredményét, a nyertes jelmondatok szövegét, jeligéjét és szerzőinek nevét és címét e lapban fogjuk közölni. A nyertesek posta útján külön értesítést is kapnak. Tanácsnoki körökben szóbahozták a Városházi Notesz előtt, hogy valóban visszás a helyzet a méltóságos címzés körül. Vannak tanácsnokok, akik saját személyükben tekintetesek, viszont az alájuk rendelt üzemek valamennyi vezetőjének dukál a méltóságos cím. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége néhány évvel ezelőtt akciót is indított abban az irányban, hogy a tanácsnoki stallum, amely legalább is egyenértékű a miniszteri tanácsosi állással, hivatalból a méltóságos címmel legyen összekötve. Ez a félhivatalos akció akkor eredménytelenül végződött. Nem valószínű, hogy az újabb kísérletezésnek sikere lenne. így tehát a tekintetes tanácsnokok számára nem marad egyéb hátra, minthogy a társadalmi szokásoknak megfelelően továbbra is méltóságos uramozzák az üzemi vezérigazgatókat. HÁZASSÁGOK: Z órád Eta írónő és Sághy Ferenc dr. egyetemi magántanár. székesfővárosi tisztiorvos házasságot kötöttek. Tanuk voltak: B e- r é n y i János gróf, a menyasszony nagybátyja és S á gh y Gyula dr. ez- redorvos. — Haas Pál dr. székesfővárosi tisztviselő és Tóth Sarolta okleveles gyógyszerész házasságot kötöttek. * BAJÁN FERENC DR, ÜGYVÉD. székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag és neje, szül. Sziberi liszt Ida leányát: Margittá október 24-én este 7 órakor a belvárosi jőplébánia- templomban vezeti oltár elé H a h n
