Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-03 / 40. szám

------ÜTT!" XIV . évfolyam 40. szám Budapest, 1936. október 3. ZU BUDAPEST E10Uzel6sl Arak.: Egész évre.................................................. 30 pengd Tél évre......................................................... *3 pengd Eg yes szám éra 60 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Haas Ivor-ulca O. Telefon: 1^828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.913. Szettdty ftodcéjáUo^. A jövő esztendei fővárosi költségve­tés xxiskos kötete mögött éles és hatá­rozott kontúrokkal rajzolódik fel Szendy Károly polgármester erős és energikus alakja. Valóban: ez a költ­ségelőirányzat hiányzott csak még, hogy teljes legyen a portré Szendy Károlyról. Az első költségelőirányzatból, amely a polgármester legszemélyesebb felügye­lete alatt állítódott össze, amely teljesen az ő nagyvonalú egyéniségének minden bélyegét viseli magán: kiegészítödik az a mozaik-kép, amellyel az egyesített szé­kesfőváros hetedik polgármestere a fő­város történetének lapjaira vonul. Szendy Károlyt, amikor húsz hónap­pal ezelőtt polgármesterré választották, azzal az indokolással ültették a polgár- mesteri székbe, hogy benne a fiatalos íenniakarásnak pregnáns képviselőjét választják Budapest első polgárává. Szendy Károly nemcsak megfelelt e te­kintetben a beléje helyezett bizalomnak, hanem sokkal, de sokkal magasabbra hágott koncepcióban, tehetségben és akarásban már az első napokban. Nem­csak minden vonatkozásban beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hanem olyan tulajdonságokat is mutatott, amelyek nem a diadalmas ifjúság, hanem az érett bölcseség jellemző velejárói. Ez a költségvetés azt bizonyítja, hogy Szendy Károlyban nemcsak a tenniaka- rás buzgósága az uralkodó elem, a fia­talos hevület merész szárnycsattogtatása egyesül benne a providenciális állam- férfiú nagystílű körültekintésével, min­denre figyelő okosságával, komoly és megfontolt józanságával is. Leginkább bizonyítja ezt a tételt a most bemutatás­ra került költségvetés, ennek a költség- előirányzatnak mind a nyolcszáznyolc lapja arról tesz tanúbizonyságot, hogy Szendy Károly úgy tud akarni és merni, alkotni és építeni, tenni és cselekedni, hogy a főváros semminemű anyagi ér­deke ennek dacára semmiféle csorbát nem szenved. Szendy Károly első költségvetése az a háztartási előirányzat, amelyben párt- különbségre, világnézetre, korra és temperamentumra való tekintet nélkül Budapest minden polgára megtalálja azt, ami számára legfontosabb és leg­kedvesebb a szívének. A keresztény párti és szociáldemokata, a fiatal és az öreg, a gazdag és a szegény, az optimista és a pesszimista mind úgy érezheti, hogy Szendy Károly költségelőirányzata az ő terveit és elgondolásait foglalja magá­ban. És ez a legnagyobb dicséret, ame­lyet a költségvetésről és Szendy Károly­ról mondhatunk. Ez az általános elis­merés bizonyságtétele annak, hogy va­lóban első polgára Szendy Károly Bu­dapestnek, nemcsak energiában és aka­ratban, de bölcscségben, előrelátásban és guvernamentális politikában is. Kö­szöntjük Szendy Károlyt első költség- vetése alkalmából, amely őt Budapest polgármesterei sorában máris a legna­gyobbak közé helyezte! Irla: Ilovszky János Az élet hétköznapokból áll. Különö­sen ma érezzük ezt, amikor nyomorúsá­gunknak mérhetetlen szakadékai nyílnak meg mindenfelől. Minél mélyebben né­zünk a mindennapi élet rejtelmeibe, an­nál látongóbbaknak látjuk a szakadé­kokat, amelyek mintha minden jóságot, minden nemes törekvést örök időkre el akarnának temetni. Az élet hétköznapjai, minden nyomo­rúságuk mellett is ünneppé váltak, ha Liber Endrével, a szegény árva fiú­ból a legmagasabb közéleti polcok egyi­kére feljutott, kötelességtudó aranyem­berrel csak néhány szót válthattunk. Nemcsak a mágnesnek van vonzó ereje az acélra, de még az átlagos emberi lé­leknek is van olyan mély megérzése, amely rögtön reagál, ha olyannal kerül össze, akinek leikéből és gondolatainak tisztaságából emberszeretet fakad. Liber Endrére senki sem nézett ellenséges, irigy indulattal. Nincs olyan polgára- a fővárosnak, aki tragédiájának ismeretében elköltözésének hírére könnycseppet ne ejtett volna. Mi, akik ismertük Liber Endrét, — akik vele tiszta szándékú és megbe­csülés alapján álló barátságot tartottunk fenn — úgy állunk itt most az elvesz­tése után, mint azok az emberek, akik a szürke hétköznapok órái közé vajmi ritkán tudnak újból ünnepnapot iktat­ni. Mindenkor emlékezni fogunk meleg, bársonyos hangjára, arra a nyílt őszin­teségére, amellyel véleményét és állás­pontját mindenkor és bárki előtt kifej­tette és emlékezni fogunk azokra a cse­lekedetekre, amelyek az ő puritán, nagy, szép eredményekkel dolgozó leikéből keltek életre. Eltávozásával hallatlan nagy veszte­ség érte nemcsak a székesfővárost, ha­nem érte az országot, mert élete, műkö­dése példaképen állítható oda mindenki számára, akik a közéletet tisztán és be­csületesen akarják szolgálni. Jó keresztény volt. Hívő volt, szegé­nyek atyja és a halála pillanatában is, amikor az orvostudomány megkísérelte, hogy életét meghosszabbítsa, a haláltu­sának nehéz pillanataiban is utolsó sza­vai ezek voltak: Szeressétek egymást! Ez mutatja- az ő lelkének nagyságát, hogy az utolsó útjára induló léleknek megnyilvánulása az volt, amely az egész életét irányította, hogy szeretc- te útján mindenkinek iparkodott a szür­ke hétköznapját lehetőleg ünneppé va­rázsolni. Ez volt Liber Endre és mi, akik becsültük, tiszteltük, mi az őszinte emberi fájdalom mélységes, bonthatat­lan érzésével gondolhatunk mindenkor nemes alakjára, tanítására és arra a mindenkor követeti hitére, hogy minél árvább valaki ezen a földön,.minél sze­gényebb, annál inkább kérhet az erős­től segítő és~ támogató kezet. Mikor a gyászkocsi az utolsó útjára vitte, árvagyerekek sorfalat állva virá­got szórtak a kocsi elé. . . Mi is ezt tesz- szük: Az írás erejével s annak tiszta szándékával a megbecsülés virágait szór­juk, hintjük halhatatlan emlékére! Évi kétmillió pengővel csökken a fő­város kamatterhe, negyvenöt millióval kisebbednek a kölcsöntőkék Mi a jelentősége a svájci és a francia frank, továbbá a hollandi forint dévai- vációjának a fővárosi kötvények szempontjából? — Illetékes fővárosi helyen a leghatározottabban megcáfolják a fővárosi kötvények konverziójáról elterjedt híreket — Az Uj Budapest tudósítójától — A francia és svájci frank, nemkülön­ben a holland forint devalvációja igen élénk és jelentőségteljes mozgalmat idézett elő az ezen valutákban fundálí kölcsön-kötvények frontján is. A svájci és francia frankra, illetőleg a holland forintra szóló magyar kötvények között helyet foglalnak a fővárosi kölcsönköt- vények is. Franciaország, Svájc és Hol­landia letérése az aranyalapról a fővá­rosi kölcsönkötvényekkel kapcsolatban sok zavaros hiresztelésré, a budapesti tőzsdén pedig különleges spekulációkra adott alkalmat. Hogy ezeket a zavaro­kat eloszlassuk és a három nemes valu­ta devalvációjának a fővárosi kötvé­nyek sorsára kiható jelentőségét olvasó- közönségünkkel megismertessük, szük­ségesnek tartottuk, hogy kikérjük az illetékes fővárosi tényezők véleményét. Ebben a nagyfontosságú ügyben illetékes helyen a következőket mondották az Uj Buda­pest munkatársának: — Amikor az ostendei egyezményt végrehajtották, kikötötte a szerződés, hogy a hitelezőknek jogukban áll an­gol fontban, holland forintban, vagy svájci frankban követelniök a székesfő­várostól a kamat, illetőleg tőketörlesztést A külföldi hitelezők egészen 1931-ig angol fontban kérték és kapták a fővá­rostól az esedékes annuitásokat. Amikor a font letért az aranyalapról, a hitele­zők azt a kérést terjesztették elő, hogy a főváros szolgáltatása svájci frankban történjen. Ebben az irányban Báselben jött létre a megállapodás a külföldi hi­telezők és a főváros képviselői között. — Hangsúlyozottan jelentem ki — folytatta informátorunk — hogy ez a közlés és az ahhoz fűződő konzekven­ciák csak abban az esetben érvényesek, ha a külföldi újsághírek alapján tudo­másunkra jutott devalvációt a szóbart- forgó országok parlamentjei elfogadják és a Magyar Nemzeti Bank az ideérke­ző hivatalos jelentések alapján a deval­vációt tudomásul veszi és a francia és svájci frank, nemkülönben a hollandi forint aláértékelését nálunk is végre­hajtják. Az ostendei egyezmény alapján történő törlesztés legközelebbi dátuma a folyó esztendő október huszonötödiké. Amennyiben a devalvációkról ezen pon­tig hivatalos értesítést nem kapunk. meg fogjuk kérdezni a Magyar Nemzeti Banktól, hogy mit csináljunk és a be­következendő tárgyalások szerint fogjuk azután a fizetéseket eszközölni. — Alapulvéve a svájci és francia Budapss t, VIII. ,Revitziíy LI BER ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom