Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-25 / 30-31. szám
IHMUDAPESL 1936 július 23.--TIT ---Wo iff Károly arcképéhez Egy ujságiró feljegyzéseiből Ezt a cikket Wolff Károly hatvanadik születésnapja alkalmából irta az U j Budapest szerkesztője. Wol f f Károly tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála ad szomorú aktualitást a fenti cikknek, amely az U j Budapest 1934. október 6,-i számában jelent meg. A szeretet és lelkesedés, amellyel a keresztény társadalom köszöntötte a hatvanéves Wolff Károlyt: a híressé vált sashegyi vörös villában érte el tetőpontját, ahol a keresztény országos és városi politika legillusztrisabb egyéniségei gyűltek össze hétfőn délelőtt. hogy ünnepeljék a keresztény Budapest vezérét. — Ezen a gyönyörűszép őszi reggelen, -— mondotta az ünneplőknek meghatottan Wolff Károly, — amikor az októberi idő ellenére is Budapest olyan csodálatosan tárul előttünk a napfényben, az én lelkem nem lát semmi mást maga előtt, csak fel- emelkedést . . . . . . Wolff Károly hatvanadik születésnapján az újságíró, aki tizenöt esztendő óta közvetlen tanúja az ő hatalmas egyénisége kibontakozásának, szemlélője és részben harcostársa is küzdelmeinek, visszalapoz feljegyzéseiben. Apróságokat írunk meg róla, a méltatást elvégzik a politikusok, jellemző mozaikrészleteket rakunk ösz- sze, amelyek egységes egészbe forrva képet nyújtanak az ő. a magyar glóbuszon valóban szokatlan méretű egyéniségéről. Van bizonyos végzetszerűség, mond- hatnók : elhivatottság abban, ahogyan Wolff Károly élete a fórumra sodródott. Ha nézzük nyugalmas polgáréletét a békeévek alatt, egy nagyobb események nélküli jogász-karrier képe bontakozik ki előttünk, amely, ha közbe nem jönnek a világháború és a forradalmak, minden valószínűség szerint minden magyar bíró ambíciójának csúcsán : a kúriai elnökségben kötött volna ki. A fiatal bíró a millenáris években már az igazságügyminisztériumban működik, ahol az akkori ifjú jogászi generáció legkivá- lóbbjaival dolgozik a polgári törvény- könyv életbe azóta sem lépett revízióján. Rövidesen azonban a közös külügyminisztériumba kerül, majd alig harminchat éves korában udvari taná- ( c-\ az akkor felállított magyar főudvarnagyi bíróság elnöke, kúriai másodelnöki rangban. ... A háborús esztendők végén, 1917 őszén, tizenhét esztendővel ezelőtt találkozik először e sorok írója Wolff Károllyal. Idő: egy esős októbervégi nap, színtér: a régi képviselőház rosz- szul világított ülésterme, amely különös. a magyar közéletben eladdig szokatlan, de később annál nagyobb szerepet játszó emberekkel: a keresztény középosztály tömegeivel van tele. A keresztény sajtóvállalat alakuló közgyűlésén vagyunk, amelyen egyetlen aktiv újságíró volt jelen : e sorok írója. Az emelvényen Bangha Béla Savonarola,-szerű alakja, a tudásnak és a fanatikus mggyőződésnek annyira pregnáns vegyiiléke. Még egy nagytudású szerzetes a pódiumon: Baranyai Jusztin, a cisztercita professzor. Közöttük ül egy negyvenegynéhány esztendős, komoly', hallgatag, szem- melláthatóan hivatalnok-ember, Wolff Károly. Ki gondolta volna, hogy ez az egyszerű, nemes arcélű férfiú alig néhány esztendő múltával vezére lesz a kereszténnyé újhodott budapesti városházának, akinek nevétől egy ország visszhangzik ? Szinte senki sem ismeri őt a bírák- kal, ügyvédekkel, orvosokkal, iparosokkal, kereskedőkkel túlzsúfolt teremben. A ferences Tomcsányi páter döbbenetes erejű beszéde után az újságíró únottan teszi le a ceruzáját, amely- lyel feljegyzéseket csinál, nem is a lapja, hanem a saját maga számára. (Spontán lelkesedésből ír, mint mindannyian a teremben, hol van még a később annyira hatalmmassá és poli- kai tényezővé kiugró keresztény sajtó?) Ámde az ismeretlen és zárkózott férfiú megszólal; beszél, zengőbben, lenyügözőbben, érdekesebben, meggyőzőbben, mint a többi szónokok, szavai nyomán lángragyúl a terem, és az újságíró, aki annyi ezer és ezer szónoklatot hallott és jegyzett már, akinél kritikusabb hozzáértőt ezen a téren nem lehet elképzelni, csudálkoz- va és érdeklődve tekint fel a szokatlan lelkesedésre, Wolff Károly első beszédére, amely a nyilvánosság előtt elhangzott. . . * Sok száz beszédét figyelte azóta az újságíró Wolff Károlynak. Hallotta őt sokezer főnyi nép tömegnek beszélni, jegyezte szavait a közgyűlési teremben, a városházi élet minden fórumán. vacsorákon és pártértekezleteken, kis és nagy hallgatóság előtt: és még ma is annak a tizenhét év előtti beszédnek a hatása alatt áll, amely a régi, Sándor-utcai épületben kristályos tisztasággal, a lelkesedésnek és őszinteségnek valami addig soha nem tapasztalt erejével fejtegette a keresztény* sajtó szükségességét a magyar hazában. Az újságíró sokszor, nagyon sokszor gondolkozott azóta: mi a szónok Wolff hatásának a titka? Mi az oka annak, hogy beszéde során kipirulnak az arcok, a szemekben felcsillan a könny, kiváltódik a szónok szavaira az együttérzésnek az a gátakat zúzó, mindent magával ragadó ereje, amelyet csak a legnagyobbak tudnak kiváltani? És főleg, hogy'an történhetik az, hogy ez a szónoki varázs, ahogyan az szokásos, nemcsak a kevésbbé művelt tömegeket kapcsolja magához, hanem fanatikus erővel hat az intelligens koponyákra is, amelyek természetszerűen a maguk hideg tudásán és nem könnyen hevülő tanultságán átszűrik agyvelejükbe a hallott beszédeket? Mi az oka annak, bogy a lefolyt tizenöt esztendő, a régi képviselőházi sajtónagygyűléstől a tegnapelőtti rendkívüli közgyűlésen elmondott beszédig, mit sem koptatott Wolff Károly szónoki nagyságából, amelynek szuggesztivitása ma is tökéletes és változatlan? A felelet, amennyire komplikáltnak látszik, annyira egyszerű és rövid. Wolff Károly dinamikus erejű szónoki sikereinek a titka a meggyőzni tudó meggyőződésnek az ereje, amely az ő minden szavából a hallgató felé árad. Ez a meggyőződés részben a hitvallók égi eredetűnek tetsző lángolása, amely a maga transzcenden- j tális motívumaival hat, részben — j hogy Wolff Károly egy kedvenc sza- i vajárását használjuk — egy konzekvencia, amelynek premisszái az ő su- gáírzó intellektusa, — meggyőződé- ses őszintesége, rajongó ideálizmusa, vaskövetkezetességű logikája, puritán lelkiségének köztudata, köz- és magánéletének makulátlan tisztasága, — és a hallgatóknak az a tudata, hogy az elmondottakhoz Wolff Károly a maga változhatatlan és örökérvényű világszemléletén keresztül jutott. Amennyire konzervatív elveiben és nézeteiben Wolff Károly, annyira frappánsul modem szónoki képességeiben és kifejezésmódjában: ez a modernség az, amely azután a ma embereire a legnagyobb hatással van. Egyetlen szónok van ma Európában, aki azonos adottságainál fogva hozzá hasonlatos: Mussolini! Egy másik kép suhan elő emlékezetünk lapjain. 1920-at írunk, hátunk mögött a vesztett háború és a forradalmak, előttünk a jövő vigasztalansága, melynek sötét káoszában egyetlen mécses fénylik: a magyar élni* akarás! Az akkor még az Irányi-utcában székelő Sas-kör nagytermében alakuló ülését tartja a Keresztény Községi Párt. Az elnöki emelvényen Szmrecsá- nyi György szálas alakja, mellette Usetty Ferenc és — ha jól emlékezünk — Mahunka Imre. (Ma mindhárman halottak.) Megkezdődik a tanácskozás, majd félbeszakad, még mindig eldöntetlen: ki legyen a Keresztény Községi Párt elnöke, a keresztény Budapest vezére? Szmrecsányi lenne a hivatott vezér, egyik vezető alakja ő volt az alig lezajlott községi választásnak, amely szinte ellenfél nélkül juttatta az urnák előtt a keresztény eszmét diadalra Budapesten. Hozta a sok egymást nem is ismerő embert a közgyűlési terembe. Ki fogja rendszerbe szedni a politikailag iskolázatlan tömegeket, ki teszi őket kormányképessé, hogy a bűnös Budapestből kialakuljon a keresztény Budapest? Szmrecsányi azonban nem vállalkozik a feladatra, nem mondja okát, mégis mindenki tudja: Svájcban már készül végzetes útjára Károly király és ha visszajön, nem hiányozhat mellőle Szmrecsányi . . . Egyik drágaemlékű bírótársa, az azóta megboldogult Fertsek Gyula hozta ekkor szóba a szerény és visz- szavonult Wolff Károly nevét. A budaiak: élükön Rassay Károllyal (aki kereszténypárti mandátumot kapott 1920-ban Budapest parlamentjében) és Ereky Károllyal buzgón álltak Eertsek Gyula indítványa mellé. így lett az eladdig ismeretlen és sem az országos, sem a városi politikában szerepet nem játszott Wolff Kár oly- ból a keresztény Budapest vezére! . . . Ekkor találkozott vele másodízben az újságíró, aki, midőn meghallgatta a frenetikus tapsokkal fogadott elnöki megnyitóbeszédet, benső megelégedéssel nyugtázta a három év előtti megállapítását, szónokot hallott, mint évtizedek során át keveset, s egy történelmi karrier elindulásának volt a tanúja . . . * íme, néhány mozaik-kavics egy arcképhez, amely egy darab történelem sorsunk forgásában. Tizenhét esztendő távlatából, a változatlan nagyrabecsülés és a bajtársi együttérzés melegségével üdvözöljük a hatvan esztendős Wolff Károlyt, elfogulatlanul és önzetlenül, mert soha nem kértünk és nem kaptunk tőle az égvilágon semmit. Az ő deresedé feje volt és marad a legnagyobb* érték a keresztény Budapest politikájában. Azokat a szavakat idézzük végezetül, amelyeket Wolff Károly Ernszt Sándor hatvan esztendős születésnapján mondott: — A hatvanadik év nem jeleni még egyszersmind azt is, hogy az ember munkaképesség és erőkifejtés szempontjából energiáiból veszített volna! Hézagpótló újítás! keserflvlz is 2—3-szori használatra 56 fillér Kérjen mindenütt kisüveg keserüvizet Sxélces fővárosi :’Pavilon WEISGRUBER Városl1geg egészségügyi berendező, központi fűtés, vizvezetékszerelő- és _____________rokonszakmabeli iparosok termelő- és anyag- Budapest, beszerző szövetkezete. VI., Csengory-utca Bt. sz Tel.; 1-291-78 Po spischill Oswald Budapest, Vili., Baross-utca 69. sz. Tel. 1-430-71. Telep : Vili., Tánciis-utea 4/a. SzabadalmazottFAMOSIA cserépkályha gyártásai Vállalja épületek berendezését a legjobb poltár agyagból készült saját gyártmányú cserépkály! hóival. Átalakításokat és javításokat a legpontosabban készít. 30 éves cég. Villamos világítási-, erőátviteli-, csengőjelző-, távbeszélő- és rádióberendezések. Elektromos háztartási tűzhelyek. THERMOLUX kft. Budapest, Vili,, Práter-utca 6. Telefon : 1-383-38. Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, tábla parkét, egyszerű és díszes kivitelben aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkótgyár és Gőzfűré8z Részvénytársaság Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon: 1—212—44. Julius hó 25-ón és 30-án délután fél 3 órakor
