Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-25 / 30-31. szám
1936 július 25. tu Budapest o Duhajda és 1snzerDolcs Felháborító állapotok a fővárost tisztviselők balatonkenesei — Az lij Budapest tudósítójától — Július első napjaiban, mielőtt a polgármester szabadságra ment volna, órákig tartó, nagyfontosságú tanácskozás folyt le a városházán. A megbeszélésen Farkas Ákos dr. tanácsnok és Nagy László dr. törvényhatósági bizottsági tag vettek részt. Az értekezlet a Segitőalap balatonkenesei üdülőjének ügyivel foglalkozott, kapcsolatban azzal az éleshangú beszéddel, amelyet Nagy László dr. a közgyűlési zárszámadási vitában Balatonkeneséről elmondott. Ebben az általános feltünéstkeltő beszédében megállapította Nagy László, hogy balatonkenesei üdülőtelepet a főváros alkalmazottai közül aránylag roppantul kevesen vehetik igénybe, mert az ő viszonyaikhoz képest drága. Hangsúlyozta Nagy László azt is, hogy az üdülőtelep vezetőjével szemben személyi kifogása nincsen, de rámutatott arra, hogy Kertese vesztesége az 1930—33-as években anélkül, hogy az amortizációt és a leírást elszámolták volna 170.000 pengőre rúgott. Azóta javult a helyzet, de a kenesei zárószámadás még mindig deficites, az elmúlt év deficitje 54.000 pengőre rúgott, bár kétségtelen, hogy ott az elmúlt évben 183.000 pengő effektiv beruházás létesült. Beszéde során Nagy László dr. arra a konkrétumra jutott, hogy Kenésén olyan vezetésre van szükség, amely a szállót ott a helyszínen teljes felelősség mellett és a rendelkezésre bocsátott költségvetés keretein belül tudja vezetni. — A fentemlített polgár- mesteri értekezleten abban történt megállapodás, hogy a kenesei problémát, amint a főváros nyári szünete végétért, okvetlenül meg fogják oldani, még pedig szem előtt tartva minden szempontot abban az irányban, hogy az összes orvoslástkérö panaszok elin- téztessenek. Kétségtelen a fentiek alapján, hogy Kenese ügyét annyi kísérletezés és felesleges próbálkozások után okvetlenül és feltétlenül rendezni kell. Ma az a helyzet, hogy a balatonkenesei fővárosi üdülőteleppel nemcsak az alkalmazottak, nemcsak a polgármester és nemcsak a Segítőalap vezetősége, illetőleg üzemi bizottsága elégedetlenek. Elégedetlenek azzal, — még pedig a legnagyobb mértékben — a közgyűlési pártok is, mert tagadhatatlan, hogy a kenesei telep a maga súlyos bajaival, hibáival és visszáságaival végzetes bomlási folyamat csíráit hordja magábanKenésével kapcsolatban azt a fogas kérdést kell elsőnek eldönteni: kié a kenesei üdülőtelep? Formailag erre a kérdésre könnyű válaszolni: a fővárosi Segítőalapé, tehát a fővárosi alkalmazottaké. Ez azonban — hangsúlyozzuk — csak formailag van így, ténylegesen az a helyzet, hogy a telep mindenkié, csak a fővárosi tisztviselőké nem. Elsősorban azért nem a fővárosi tisztviselőké a tisztviselők pénzén létesült és a deficiteket ma is a tisztviselőktől levont 2%-okból fedező kenesei üdülőtelep, mert az ottani árakat a fővárosi tisztviselők nem tudják megfizetni. Még a magasabbrangúak sem! Tudunk tanácsnokokat, akik esztendőkön át családjukkal Kenésén nyaraltak, de ezen a nyáron már nem tartózkodnak ott, azzal az egyszerű indokolással, hogy Kenese nekik túl drága. Mit szóljanak akkor a kisebb fizetésű tisztviselők, az oktató személyzet, akik a nyomorúságos, többször agyonszanált és lecsökkentett fizetésükből Budapesten sem tudnak megélni, nyaralásra pedig egyáltalában nem telik nekik? Kik nyaralnak tehát Kenésén most, a főszezon idején, amikor a fővárosialkalmazottaknak mintegy a fele szabadságon van? Idegenek nyaralnak! Banktisztviselők és kereskedők, magasrangú államhivatalnokok és egyetemi tanárok, a módos középosztály, akik a kenesei árakat meg tudják fizetni. Viárosi tisztviselő már iáiig nyaral Kenésén, néha hétvégén lerándul egy vagy kettő, mert szereti Kenését, hozzászokott Kenéséhez, a szíve visszahúzza ide. Nincs pontos statisztikánk róla, de kétségtelennek tartjuk, hogy jelenleg a Kenését zsúfolásig megtöltő vendégek háromnegyed része nem fővárosi alkalmazott, hanem idegen. És mindez a fővárosi alkalmazottak illetményeiből levont 2%-okból történik! De ez még a legkevesebb. Vannak ott egyéb bajok is. Ilyen elsősorban a játékházból bárrá avanzsált helyiség, amely a maga szakszofonos dzsezzével, csehgyurkás hatásvilágításával, pizsamás és shortos táncaival valóban specialitás! A Balaton mellett ezidén már nem Siófokon csattant el a hagyományos első pofon, hanem a fővárosi tisztviselők pénzén fenntartott kenesei bárban, természetesen késő éjszaka, mert ennek a duhajdának csúfolt helyiségnek az a hivatása, hogy az esti táncos muzsikával a fővárosi tisztviselők utolsó filléreit is kicsalogassa a lapos pénztárcából. Beszéljünk-e a Balatont a nyári hónapokban végigjáró különféle színésztruppokról, amelyek a pesti aszfalt erkölcseit propagálják, többek kö—-Az Uj Budapest tudósítójától — Igen érdekes munkaügyi per került perfelvételi tárgyalásra nemrégiben Kerekes járásbiró elé. A pert Vargha Károlyné kereskedelmi alkalmazott inditotta a székesfőváros ellen: keresetében nem kevesebb, mint 1006 pengő végkielégítést és felmondási illetményt követelt. Előadta jogtaná csosa, Pártos Imre dr. ügyvéd utján, hogy még 1929. májusában került a Budapest Székesfővárosi Községi Élelmiszerüzem szolgálatába és ott egészen 1935. júliusáig, mint árudavezetö tevékenykedett. Az utolsó években a zugligeti áruda vezetője volt heti 25 pengő fizetéssel. Ezen csekély javadalmazás zött a kenesei üdülőtelepen is. Egy ilyen kabaréelőadáson közbe mert szólni egy pécsi egyetemi professzor, holmi erkölcsöket és hasonló divatjamúlt frázisokat emlegetve a házasság szentségével kapcsolatosan, amelyet az előadás kigunyolt. A fővárosi tisztviselőket szinte teljesen nélkülöző publikum azonban a jogosan felháborodott professzor urat lehurrogta, sőt olyan hangok is hallatszottak, amelyek az előadás zavarása miatt kivezetését követelték. Említsük-e a fürdőruha és short-őrületet, hogy lenge kebelkendőkkel jelenik meg a hölgyek egv része a reggelinél, hogy shortban ebédeljen, délután pedig hosszú fla- nellnadrágban táncoljon a duhajdá- ban, ahol a dzsezzdobos szerszámára — cégeréül az egész műintézetnek — egy fekete, meztelen női test van pin- gálva ! Ha Siófokon, vagy a Lidón vannak ilyen állapotok, azokba is beavatkozik a hatóság. De nem vagyunk a Balaton másik partján, sem a tenger mellett, Kenésén vagyunk, a fővárosi tisztviselők üdülőtelepén. Kérdezzük: hány fővárosi tisztviselő azonosítja magát érzelmileg és erkölcsileg ezekkel az állapotokkal és összeegyeztethető-e azzal a keresztény és nemzeti morállal amelyet a főváros vezetősége és a főváros többségi pártjai céljukul kitűztek, a kenesei duhajda és annak kapcsolt részei? Fennmarad ezekután a kérdés: mi történjen Kenésével? Indítványunk rövid és egyszerű. Szavaztassák meg titkosan a Segítőalap kötelékébe tartozó fővárosi alkalmazottakat, fenn akarják-e tartani Kenését mai állapotában, deficitjével és shortjaival, duhaj dójával és közerkölcsével, vagy pedig meg akamak-e tőle szabadulni. Akár bérbeadás, akár eladás útján! Vagy pedig kívánják-e, hogy Kenese fejlődjön — vagy ha jobban tetszik: visszafejlődjön — azzá, aminek elindult. A fővárosi tisztviselők tisztességes és erkölcsös, olcsó és egyszerű, szerény és családias fürdőtelepévé! mellett kénytelen volt vezetni az üzletet, amelyből minden anyagi felelősség reáhárult, sőt az eredeti megállapodás értelmében az árudát elszámolási kötelezettség terhével kezelte, ép ezért, azután az esetleges hiányok oiztosité- kául 240 pengő óvadékot kellett ietétbe helyeznie. Természetesen az üzletvezetés mellett ő rendelte meg az árut a központból, amelyet ott leszámlázták és ezt az árut kellett azután neki tiz naponként elszámolnia. Amenyiben az áruleltárban a revíziókor hiányt észleltek, azt az asszony kénytelen volt készpénzben kiegyenlíteni és mindezt csekély huszonöt pengő javadalmazás mellett ellátnia. Minden kockázat reáhárult. ^'.csajeérSáDiloiDál rendelje Budapest, V., Gróf Tisza Istváa utca I. Telefon: 1 -824-29 Vargháné jogtanácsosa szerint, amint ezt keresetében előadja, az ilyen természetű alkalmazotti megállapodás amely úgyszólván minden ellenérték nélkül minden terhet az alkalmazottra hárít át, míg a munkaadót tulajdonképen semmise terheli, mint alkalmazottjainak kockázatnélküli áruszállítója szerepel, — a jó erkölcsökbe ütközik, a méltányosság követelményeivel ellenkezik és alkalmas arra, hogy az alkalmazott anyagi romlását idézze elő. Mégis Vargháné hűséggel látta el szolgálatát, annak ellenére, nogy helyzete valósággal lehetetlen volt, mert hiszen a mutatkozó hiányokat alkalomról alkalomra nehéz családi viszonyok között csak nagy áldozatok árán tudta pótolni. Hiába jelentette a központnak, hogy nem szükséges olyan sok áru, mindig több árut szállítottak, azt valósággal reáerösza- kolták. A nagy árukészletnél azután mindig mutatkozott sulyveszteség, be. száradás, sőt ismételten előfordult az is. hogy az áru elromlott. így például a nagy mennyiségben leszállított könnyen romlandó baromfit kénytelen volt alacsonyabb áron eladni, vagy épen kidobni, mert az el nem adott árut a köz. pont nem vette vissza, az ellenőr pedig azzal fenyegette egyenesen meg, hogyha árut ad vissza, el fogják bocsájtani állásából Vargháné t. Ha pedig véletlenül valami az elárusító helyen megromlott, pénzbüntetést kellett fizetni. Ugyanígy volt ez a gyümölccsel is. 1935. júliusában ellenőrizték Varghá- né üzletet és miután nagyobb hiányt állapítottak meg, állását azonnal felmondották, de a hiány fedezetéül visszatartották az asszony 240 pengős óvadékát sőt még a járandóságából 120 pengőt is levontak azzal, hogy 360 pengős hiány mutatkozott. A kereset szerint jogtalan volt az azonnali eibocsáj- tás, mert a mutatkozó hiányokat nem az alkalmazott okozta, ép ezért öt megilleti a felmondási időre járó ületmény, végkielégítés, a 360 pengős jogtalan levonás pedig jóerkölcsökbe ütközik. A keresetre nemrégen adott a főváros válasziratot és részletesen ismertette azokat az okokat, amelyek nyomán Vargháné azonnali hatályú elbocsátása szükségessé vált. A legfőbb argumentum az volt, hogy az aszonynál ismételten nagyobb hiányokat észleltek és nem vezette előírás szerint az üzletet. Az érdekes munkaügyi perben a közel jövőben fog ítéletet hirdetni a bíróság. AUGUSZ.T - PAVILLON 1., Hidegkuti-űt 22. cuKrásxda — étterem Uzsonnához jazz. vacsorához cigányzene. 8S-as villamos, 5-ös autóbusz. Asztalrendelés 1 —640—02 Buchwald Sándor vas-esőbutor és gyermekkocsi Elsőrendű minőség. Olcsó árak. VI, Andrássy ut 4. Teltfon : 1 228--89 Vargháné szomorú a Községi Élelmiszerüzemmel Ft eg döbbentő adatoR az élelmiszerüzemi áruda-vezetőR helyzetéről egy munRaügyi perben
