Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-20 / 25. szám

XiV. évfolyam 25. szám Budapest, 1936. junius 20, TU BUDAPEST Előfizetési érák.: Egész évre.................................................. 30 pengd Fél évre.......................................................... 13 pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBV ANDOR D" SzerkeszfOség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kacs Ivor-utca 9. Telefon: 82^8^-23. Pottatakarékp. csekkszámla 30.913. Az illefrnénycsökkentések megszűnt tétésére nagyarányú akciót indítottak a fővárosi alkalmazottak Megalakult Liber alpolgármester elnökletével a Fővárosi Alkalmazottak Szövetségtanácsa Ünnepélyes keretek között leplezték le Liber Endre arcképét a Mária*utcai kaszinóban SzüJteié&toafica A hálaadó istentiszteletek fohásza, amely csütörtökön az ország vala­mennyi templomából felekezetre való különbség nélkül szállt a Magasságbeli felé, azt kérte, hogy erőben és egész­ségben tartsa meg az Úristen Magyar- ország kormányzóját: Horthy Miklóst. Bensőséges érzés hevíti a kebleket, a szivek a hála tüzében égnek, a hódolat- teljes tisztelet és rajongó szeretet övezi a kormányzó fenkölt személyiségét ab­ból az alkalomból, hogy élete rokká­ján ismét egy esztendő telt el. Zsúfolásig töltötte meg a templomo­kat a kormányzó születésnapján a fő­iáros ujjongó népe. Különleges bizo­nyítékául annak, hogy Budapest kö­zönsége különleges tisztelettel és szere­tettel viseltetik az ország kormányzója iránt. Horthy Miklós országépítő mun­kája azon az emlékezetes reggelen, a forradalmak éjszakája után, a keresz­tény és nemzeti gondolat számára visz- szabadított fővárosból indult ki. Ezen időpont óta a kormányzó úr mélységes bölcsesége és szervezete egy pilanatra sem hagyta el a székesfőváros érdekeit és célkitűzéseit, immáron közel egy emberöltőnyi ideje van annak, hogy Magyarország kormányzója különleges szeretettel zárta szivébe az ország leg­drágább és legféltettebb kincsét: Bu­dapestet! A kormányzó és a székesfőváros ve­zetőségének egymáshoz való viszonyát mindig a kölcsönös nagyrabecsülés jel­lemezte. Ujesztendő napján — immá­ron közel két évtizede — az elsők kö­zött jelenik meg a székesfőváros kül­döttsége Ofőmélpósága j előtt, hogy a főváros népének üdvözletét és jókíván­ságait tolmácsolja. Ezeket az alkalma­kat mindig szívesen használja fel az államfő, hogy a főváros polgármeste­reivel és a küldöttség tagjaival a leg- szivélyesebben elbeszélgessen a főváros aktuális problémáiról. Mert ezeket a speciális problémákat annyira ismeri Magyarország kormány­zója, nunt kevesen széles e hazában. Nemcsak érdeklődik az események után, hanem igen sokszor bölcs taná­csokat, útmutatásokat, ad. Hogy a Ta­bán nemcsak a főváros, de az ország egyik kertészeti csodája lesz, az első­sorban a főméltóságú urnák és a fő­méltóságú asszonynak köszönhető. De hány olyan egyéb nagy fontosságú kér­dés van, amelyekben a kormányzó tel­jes tájékozottsággal elmerülve a maga éltető szellemét érvényesíti. És van-e olyan nagyjelentőségű társadalmi ese­mény a főváros szociális és művészeti életében, de egyéb ágazatokban is, amelyeken a maga közjogi méltóságá­hoz mért általános tisztelettől övezetien meg ne jelenne Magyarország kor­mányzója? Ő benne egyesül a mult a jelennel, a jelen általa kapcsolódik a jövővel, a magyar puszták hősi kato­nája izzó magyarságban őbenne olvad össze a főváros békés és dolgos polgá­rával! — Az Uj Budapest tudósítójától — Nagyjelentőségű napja volt a csütör­töki, — a sokezer főre rugó fővárosi tisztviselő-társadalomnak. Ezen a na­pon —- a fővárosi tisztviselők legszéle­sebb rétegei kívánságának teljesülése;- képen — alakult meg a Fővárosi Al­kalmazottak Nemzeti Szövetsége kebe­lében a Fővárosi Alkalmazottak Szö­vetségtanácsa, amely magában egyesíti a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetségének négy osztályát: a tisztvise­lőt, az oktatót, továbbá a nyugdíjaso­kat és az altiszteket. Az ünnepélyes alakulás során a Szö­vetségtanács elnökévé Libej- alpolgár­mestert, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének elnökét, alel­nökévé dr. Erődy Kálmán tankerü­leti főigazgatót, a Fővárosi Alkalma­zottak Nemzeti Szövetsége oktató szak­— Az Uj Budapest tudósítójától. —j Varsói, berlini és müncheni útjával, ahonnan hétfőn eáte tért vissza a pol­gármester, egyelőre befejeződtek azok a látogatások, amelyeket Szendy Károly a velünk különlegesen barátságos vi­szonyban álló országok fővárosaiban tett. A polgármester a tőle megszokott energiával vetette magát bele azonnal a munkába. A városháza nyári szünete azonban rövidesen megkezdődik s igy a polgármester július 10-e táján már abban a helyzetben lesz, hogy rendes nyári szabadságra mehet. Szabadságá­ról Szent István napjára tér vissza a fővárosba a polgármester, hogy hagyo­mányos szokás szerint résztvegyen az István-napi körmenetben. Lengyelországi és németoi'szági útjá­nak eredményeiről osztályának elnökét, jegyzőjévé pedig dr. Fazekas Béla árvaszéki főjegyzőt, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetsége tisztviselő osztályának főtitká­rát választották meg. Első ülése során elhatározta a Szö­vetségtanács, hogy a szanálási rendele­tek során történt illetménycsökkenté­sek megszüntetése érdekében akciót kezdeményez. Az akció részleteinek megbeszélésére és a megfelelő felira­tok elkészítésére bizottságot küldtek ki, amely a szövetség kebelében egyesült osztályok főtitkáraiból és az osztályok egy-egy tagjából áll, természetesen a Szövetségtanács elnökségének vezetése alatt. Azt is elhatározta a Szövetség­tanács alakuló ülése, hogy közös szék­ház alapítása iránt megteszi a szüksé­ges intézkedéseket. A Szövetségtanács alakuló ülését ün­Szendy Károly polgármester a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: —- Hangsúlyozottan jelentem ki, hogy tulajdonképen egyik utam sem volt hi­vatalos jellegű. Starzsinsky varsói fő­polgármester budapesti tartózkodása alkalmával történt meghívása alapján határoztam el varsói utazásomat, amely egyszerű magán-utazásnak indúlt, vég­eredményében azonban nagyarányú és ünnepélyes fogadások sorozata lett be­lőle. Berlinben és Münchenben, mint Bu­dapest székesfőváros képviselője vettem részt a városok nemzet­közi kongresszusán, amelyen az el­nökség egyik tagjává is megválasz­tottak. nepélyes vacsora követte a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövejtteégének Mária-utcai kaszinójában. A vacsora során ünnepélyes keretek között lep­lezték le Liber Endre alpolgármester­nek, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége elnökének arcképét, amely a kaszinó helyiségének nagytermét fogja díszíteni. Az ünnepi beszédeket Duday Alajos dr. tanácsnok, a Fővá­rosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsé­ge tisztviselő osztályának elnöke, Erődy Kálmán dr. tankerületi főigaz­gató, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége oktató szakosztályának el­nöke és Budó Jusztin dr. főlevéltárnok, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetségének tiszteletbeli tagja tartották. Az ünnepi beszédek elhangzása után még Liber Endre alpolgármester mon­dott köszönő szavakat. — Ami már most a három főváros­ban való tapasztalataimat illeti, megle­pett legelsőnek Varsó nagyarányú fej­lődése. Varsó a bizakodás jegyében fej­lődik, amire nagy szüksége is van, hi­szen a 150 esztendős orosz uralom egyik főtörekvése volt, hogy Lengyelország fővárosát tervszerűen és tudatosan meg­akadályozzák természetes fejlődésében. Varsó nagyarányú fejlődését mi sem jellemzi jobban, mint az az adat, hogy míg a békében mindössze 700.000 volt a lakosok száma, a lé- lekszám 1920-ban 800.000-re rúgott, most pedig 1,200.000 lakosa van az önálló Lengyelország főváro­sának. Varsói kollegám adataiból legjellem­zőbb annak megemlítése, hogy az oro­szok például nem engedték meg a Visz­Közmunka, vagy munkanélküli segély? Szendy polgármester részletes nyilatkozata varsói, berlini és müncheni utjának értékes tapasztalatairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom