Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-20 / 25. szám

2 WLBUDAPESr 1986 június 20. A Uá&mcsievha Ida: It&v&zUy, János tula szabályozását, mert nem akarták, hogy a Visztulán hajóval legyen Varsó megközelíthető'. Természetes, hogy a varsói városi kormányzat rengeteg probléma megoldásával birkózik. Na­gyon nehéz összehasonlítani természete­sen Varsó viszonyait Budapestével, annyira mások a lengyel és a magyar főváros körülményei, homlokegyenest ellenkezőek fejlődési lehetőségei és kö­rülményei, Varsó pénzügyi helyzetét illetően csak annyit említek meg, hogy ott deficit nincsen, de nem is lehet, mert a lengyel állam és annak fővárosa pénzügyi viszonyai annyira szoro­san összefüggenek egymással, hogy k/zárt dolognak tekinthető a defi­citmentes országos költségvetés mellett a főváros deficites ház­tartása. — Ami Berlin és München viszonyait illeti, mindkét helyen meglepett az a rengeteg és bőséges közmunka, amely- lyel az uj Németország a munkanélkü­liség ellen küzd. A berlini stadion, ame­lyet szakszerű vezetés mellett mutattak be a nemzetközi városi kongresszuson megjelent külföldieknek, eddig 56 mil­lió márkába került. Megemlítem, hogy a stadion nem beton-giccs, hanem tisz­ta gránit épület, évtizedekre, sőt évszá­zadokra szólóan. Berlin városának közmunkái közül a legjelentősebb a Potsdamer-Platz-i és a Friedrich-Strasse-i nagy nem­zetközi pályaudvaroknak a föld alatt való összeköttetése, illetőleg az egységes nagy berlini pályaud­varnak a föld alatt való megterem­tése. Ez a gigászi arányú munka 120 millió márkába fog kerülni és alkalmas arra, hogy hosszú eszten­dőkre jelentékenyen megkönnyeb­bítse a munkanélküliség elleni küz­delmet Németország fővárosában. — Az uj Németország városi viszo­nyait illetően a legérdekesebb jelenség az önkormányzati és centralisztikus rendszer küzdelme. E pillanatban az a helyzet, hogy Berlin kivételével, — ahol még harcol a két irányzat — a kineve­zési rendszernek az önkormányzattal való harmonikus együttműködést lát­juk. A polgármestereket a kormányzat nevezi ki, a kinevezett polgármes­terek azonban teljes mértékben együttműködnek az önkormányza­tokkal. Ahogy én láttam a dolgokat, az önkor­mányzati elv a kinevezett polgármeste­rek harmonikus együttműködésével igen szerencsés megoldásnak mutatkozik. — A kongresszus működését illetően a legérdekesebb és legfontosabb tárgy a világvárosok szörnyű problémája: a munkanélküliség elleni küzdelem volt. Mint esztendők óta a különféle kongresszusokon és a munkaügyi világsajtóban szokásos, ez alkalom­mal is összecsaptak a munkanél­küli segély, illetőleg a munkanélkü­liséget közmunkák segélyével le­küzdeni kívánók érvei és szem­pontjai. A jelen alkalommal rendezett nem­zetközi kongresszuson az az elv győ­zött, hogy a munkanélküliséget nem munka- nélküli segéllyel, hanem minden áron és minden módon való köz­munkák létesítésével kell a lehető­ség szerint leküzdeni. A kongresszus el is fogadott egy ilyen értelmű határozati javaslatot, természe­tesen mindennemű poltikai szempont mellőzésével, mert — és ezt dicsérettel kell megemlítenem — a kongresszus ülésezései során mellőzve volt minden néven nevezendő politikai szempont, békésen ültek egymás mellett olyanok, akik egyébként nemzetiség vagy világ­nézet alapján homlokegyenest ellenkező felfogásokat vallanak. — Megemlítem, fejezte be általános érdeklődésre számottartó nyilatkozatát Szendy polgármester, — hogy például Münchenben egy esztendő alatt 90 ezerről 16 ezerre csökkent a mun­kanélküliek száma, annyira bevált a munkanélküliség nemzetközi fe­kélyének közmunkákkal való gyó­gyítása. A magam részéről nagy és értékes ta­pasztalatokat szereztem külföldi utazá­somon, remélem, hogy ezeket rúaradék- talanul fogom tudni érvényesíteni saját fővárosom ügyeinek intézésénél. Nem tévesztendő össze a Házmester- nő a házmesternévei. Mert a házmes- temé a házmester felesége, aki ép úgy süt, vasal és háztartást vezet, mint más standjabeli aszony s urának bol­dog vagy boldogtalan élotepárja. A Házmesternő . .? Az más. Az már a megjelenésében is más. Az igazi, valódi, hogy úgy mondjam vérbeli Házmesternő ringó derekának terjedelme átlagban 70—80 centiméter­rel túlhaladja minden más női lénynek kerületét és hangjának zengése leg­alább egy oktávval alacsonyabb, mint az Operaház bármelyik kitűnő basszis­tájáé. A Házmesternő naponta életjelt ad magáról. Sőt többször naponta. Az első életjele a korareggeli órákban zen- dül fel, mikor úgy hét óra tájban a szomszédbeli fűszeres sápadt és nyur­galábú kifutója besomfordál a kapun és miután látatlannak gondolja magát, egyenest a főlépcsőnek tart. Házmes­ternő azonban a portásfülke ablak­függönye mögül lesi már a kifutót s figyeli: vájjon megint csak a főlépcsőn merészkedik-e felosonni a tejesflaskák- kal és a péksüteménnyel? A gyerek, aki, mint említettem, a struccpolitika álláspontja szerint lát­hatatlannak hívén magát, nem sejti, mi van a függöny mögött, erős iram­ban kétehárom lépcsőfokot ugorva surran fel a főlépcsőn, illetve csak a főlépcső első fordulójáig. Mert... Mert ebben a pillanatban ajtó pat­tan. .. Egy bősz üvöltés, egy vad hang­zivatar és csapzott hajával, vésztjósló homlokával kirobban a fülkéből, seprő­vel a kezében — akit af üggöny e ltakar! Mi az?.. Maga disznó!.. Már megint a főlépcsőn?.. Elvként zúg végig a folyosón, udva­ron és az ébredező ház minden helyisé­gén a Házmesternő altnál is altabb hangja: — Mondtam már, hogy csak a hátsó lépcsőn kusznyergálhat! A gyengéd figyelmeztetésre a sors által hátsó lépcsőre szorított fiú rémülten hallgat és szinte dermedten fülel a bömbölő házkényúrnő további pattogá­sára, amelyben a lényeget a „te kehes“ és a „te nyavalyás“ alkotja. A házmesternőnek ez az első életjeie olyan a házban, mint a kaszárnyában az ébresztő. Aki félálomban volt, az mar felkel, aki pedig aludt, az felug­rik. És annak a korán ébredőnek pedig, akit kötelessége ebben az időben már a folyosóra vezetett, a talpa odagyöke- redzik a márvány padozathoz, mintha csak a Házmesternő Wunderlichné-sze- repében odadelejezte volna a koránkeiő partájt. . .. Később a Házmesternő életmeg­nyilvánulását a poroló váltja fel, __ do cs ak rövid időre. Mert minden szőnyeg­porolás, cselédtrécselés és veszekedés zaját túlharsogja ismét a Házmesternő. ... Hol porol már megint? — csap le a Házmesternő ingerült hang­ja. — Mi ez? Mi ez? Hol va­gyunk?.. A három pontok alatt a továbbiak, jelzők és gyengéd figyelmeztetések le- ledzenek. A nap többi szakában megint felhör­dül a Házmesternő hangja, amely üt­ött Hailé Szeiasszié afrikai háborúja hétméteres üstdobjainak a „zenéjét“ igyekszik túlszárnyalni. Házmesternő azonban nemcsak a házirend legfőbb őre. Isten óvja azt a bűnözőt, tolvajt, betörőt és körmönfont csalót, aki az ő árgus szeme elé kerül. Azokra már nemcsak a hangja dördül le, hanem a seprű nyele is és szerencséje a iéhűtőnek, ha ép bőrrel menekül. így tehát, amit a Házmesternő terhére lehetne írni, a javára kell fordítani és mi mindannyrian, akik néha-néha zúgo­lódunk rendre intő dörgő hangja miatt, csak megbecsüléssel és szeretettel adó­zunk a mi kedves, dübörgő Házmester­nőnknek. * így nyilatkozott sógornőm — a Ház­mesternőjéről. VXROSHJill NOTESZ SZÓ AMI SZÓ: ERŐSEN kánikulai hangulatú ülésekre jön össze úgy a pénzügyi bizottság, mint a Tisztelt Köz­gyűlés. A hirtelen melegre fordult idő a hűvös és esős napok után bágyasztóan hat a városatyai idegekre. Úgy a meg­jelenteket, mint a távollevőket illetően. A távollevők — tegyük hozzá: ezek tün­dökölnek nagyobb számmal — odahaza a hűs lakás mélyén még csak elbírják valahogy az izgalmakat, amelyekkel a jelenlétükkel meg nem tisztelt közgyű­lés tárgyalásáról szóló ujságközlemé- nyek olvasása okoz. A bizottsági ülések és a közgyűlésekre eljövő városatyák ellenben izzadnak és izgulnak. Trávesz- tálni lehet a régi szentenciát: nemcsak a harag, de a nagy meleg sem tartozik a legjobb tanácsadók közé! . . . Szerencse, hogy B aitz Öméltósága, a Községi Elelmiszerüzemnek friss-sü- telű, de már is népszerű vezérigazgató­ja gondoskodik arról, hogy a közgyű­lési bü ff ében finom fagylalttal lehessen lehűteni a felizgult kedélyeket. V e r o- n á c s mester ablaknyitogatásai már nem. ennyire hatásosak, sőt az itl-ott felszerelt elektromos ventillátorok sem hoznak megfelelő enyhülést a nagy forróságban. Hamarosan azonban vége fog sza­kadni ennek a nyári ülésezésnek is, és szabadságra mehetnek szép fővárosunk vezetői és atyái egyaránt. Folynak is nagyban a tervezgetések, hogy ki hova menjen, az utazási programmok azon­ban egyelőre még nem alakultak ki. * A HALOTTAK gyorsan lovagolnak, de a jó emberek emléke, még ha nevü­ket nem is örökíti meg a történelem, sokáig él a jó emberek szívében. Ez a gondolat ötlött eszünkbe, amikor szom­baton délben, miközben az idő örök múlására figyelmeztetve épen delet kezdett harangozni valamelyik közeli templom, ott állottunk kalaplevéve Ágoston Géza síremléke előtt. A felavató ünnepségre eljött minden­ki, aki az elhunyt árvaszéki elnök baráti köréhez számított. Ott voltak szűkebb kartársai, az egész árvaszék, a főváros vezetőségének számos tagja, a régiek kiizül B ár c zy és Ri p k a, Csorna Kálmán dr., az árvaszéki elnöki széké­ben utóda Ágoston Gézának, tartotta az ünnepi avató beszédet: — Amikor most elzarándokolunk —- mondotta könnyekig meghatva Csorna Kálmán dr. — ide a sírodhoz, néhai jó Ágoston Géza, hogy a szeretet és hála által porladó tested fölé emelt szép em­lékművet rendeltetésének átadjuk, lel­kűnkben felbuzog az emlékezés forrása. — Emlékezünk Reád. a nemes em­berre, a lelkes hazafira, a szívbeli jóság megtestesülésére, a kedves barátra és szerető főnökre. És emlékezzünk arra, hogy ez a magasztos hivatás, amelyet egykor betöltöttél: a magyar család és gyerm,ek védelme, valóban a Te nemes telkedhez nőtt eszményi hivatás volt és lelked belső sugallatára hallgatva lettél Tea magyar gyermekvédelmi ügy egyik úttörője és harcosa. — Amidőn az ihletett művész a Te fejfádra, mint szimbólumot, a gyermek drága testét véste, valóban megsejtette és átérezte azt a rajongó szeretetel, amely a Te forró szívedet megdobog­tatta a magyar gyermekért, a magyar gyermek sorsáért és boldogulásáért. Es ezért a szent célért éltél és dolgoztál Te egy életen át, hogy azután hitedet, lelkesedésedet és munkádat reánk hagyd örökségül. Hirdesse hát ez az emlékmű ékesszólóan mindenkinek azt, hogy az a nemes ember, az a szerető lény, aki itt lent alussza örök álmát: a magyar gyermekért, a magyar jövendőért élt és dolgozott és, hogy ez az élet., ez a munka nem volt hiábavaló! Csorna Kálmán dr. szavainak nyomán itt is, ott is kiperdűlt a szemekből egy- egy könnycsepp. Lieber alpolgár­mester mondott még néhány keresetlen meleg szót, majd a fővárosi altisztek dalárdája énekelt gyászdalokat. * RITKA KITÜNTETÉS ÉRTE Rát­k ai Károly dr.-t, kiváló hírlapírótár­sunkat, az Esti Kurír városházi rovatve­zetőjét, az Uj Főváros felelős szerkesz­tőjét. Rátkai szerkesztőt a Kálvin-téri református egyházközség presbiterévé választotta. Rátkai kollegánk a presbi­teri esküt az elmúlt napokban ünnepé­lyes keretek között tette le M u r a- k ö z y Gyula, az egyházközség vezető lelkészének kezébe. * IDŐS MÁRKLY GÉZA NYUG. se­gédhivatali főigazgató 76 éves korá­ban Budapesten meghalt. * DOKTORRÁ AVATTÁK a fiatal mérnök generáció egyik legtehetsége­sebb és legképzettebb tagját, Wohl Györgyöt, a II. ügyosztály mérnökét, kinek múlt esztendei berlini egy éves tanulmányi kiküldéséről szóló érteke­zései illetékes- és szakkörökben méltó feltűnést keltettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom