Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-30 / 22-23. szám

6 TU BUDAPEST 1936 május 30. Folyik a kényszemyugdíj ázás A státusrendezés folytán keletkezett uj állásokat a kényszernyug­dijazás révén megüresedett állásokkal egyidejűleg fogják ősszel betölteni — A jövő héten valamennyi kényszernyugdijazási hármas bizottság megkezdi működését — A kényszernyugdijazásra Ítélt 250 tanügyi alkalmazott közül tizenöt kérte önként nyugdíjazását — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bizottsá­ga április 1-én tartott rendes közgyű­lésében választotta meg a kényszer­nyugdíjazási bizottságba küldendő tag­jait. A főpolgármester egy bizottság el­nöki székét magának tartotta fent ,míg a többi hat bizottság elnökéül a bel­ügyminiszteri rendeletben kapott fel­hatalmazás alapján Liber alpolgár­mestert, továbbá Némethy, Szepesváry, Felkay, Babarczy és Farkas tanácsno­kokat jelölte ki. Az állandó bizottság két rendes tagsági helyére a közigazga­tási bizottság Csilléry Andrást és Tér- bócz Imrét, a két póttagsági helyre pe­dig Bánóczi Lászlót és Fábián Bélát választotta meg. A közoktatásügyi al­kalmazottak kényszemyugdíj ázását megelőző eljárás lefolytatására hivatott Bizottságba pedig a főpolgármester rendes tagnak Terbócz Imrét, póttag­nak pedig Bánóczi Lászlót jelölte ki, A bizottságokba a közigyűlés, a kineve- Zeiteken felül Wolff' Károlyt, Vályi Lajost, Viczián Istvánt, Dési Gézát, Gazdy Jenőt, Szakái Antalt, Bednúrz Róbertét, Juhász Jenőt, Kövesligethy Miklóst, Csetényi Pált, Lázár Ferencet és Szentesi Józsefet választotta meg. A bizottságok közül azok, amelyek a közigazgatási alkalmazottak kény- szemyugdíjazásával foglalkoznak, résziben már megkezdték munkájukat. Erősen dolgozik az a kényszernyugdí­jazási bizottság, amely Farkas tanács­nok elnökletével működik. A közigaz­gatási alkalmazottak kényszernyugdíja­zását a Farkas-féle bizottságon felül még egy bizottság intézi: Ez a bizott­ság Liber alpolgármester elnöklésével a jövő hét folyamán fog megalakulni. Mint már több ízben megírta az Uj Budapest: a közigazgatási alkalmazot­tak kényszemyugdíjazása aránylag si­mán és csendben történik meg. Az el­nöki ügyosztálynak ugyanis sikerült azok legnagyobb részét, akik a minősí­tési táblázatok alapján kényszernyug­díjazási eljárás alá kerültek volna, meggyőznie arról, hogy helyesebb és egyszerűbb, ha önként kérik nyugdíja­zásukat. Ez az eltanácsolási eljárás akkora sikerrel járt, hogy a két kény­szemyugdíj azási bizottság elé mind­össze negyven alkalmazott ügye került. Egészen más a helyzet a tanügyi fronton. A közoktatási alkalmazottak körében a kényszernyugdijazásra ki­szemeltek rábírása arra, hogy önként kérjék nyugdíjazásukat csak igen je­lentéktelen százalékban sikerült. A mintegy kétszázötven, részben a kul­tuszminisztérium, részben a főváros vezetősége által kényszerúton nyugdí­jazni kívánt pedagógus közül mindössze tizenöten kérték önként nyugdíjazásu­kat, miután a főváros értesítését meg­kapták. Ez alig öt-hat százalék! A köz- oktatásügyi alkalmazottak ügyében a bizottságok a jövő hét folyamán fog­nak megalakulni és megkezdik az igen elkeseredett hangú panaszok, illetőleg fellebbezések tárgyalását. Mint illetékes helyről értesülünk, úgy a közigazgatási, mint a tanügyi kényszemyugdíjazások ügyében igen gyorsan szándékoznak a hármas bizott­ságok munkásságát befejezni. Az az elgondolás, hogy még a főváros nyári szünet előtt valamennyi kényszernyug­díjazási ügy a főváros részéről el le­gyen intézve. A kényszemyugdíj ázás­nak a hármas bizottságokon felül van még egy fóruma: az ötös bizottságok, ezek a minisztériumok kebelében ala­— Az Uj Budapest tudósítójától — Valóban megható az a ragaszkodás, amellyel Kovácsházy Vilmos tanácsnok, a városagzdasági ügyosztály vezetője, viseltetik a főváros bécsi idegenforgal­mi irodájával szemben, ő gondolta el, harcolt érte, ezernyi ellenvetés és gán- csoskodás ellenére és keresztülvitte az Idegenforgalmi Hivatal bécsi kirendelt­ségének megalkotását. Az elért ered­mények reális szemszögéből is ítélve valóban elsőrangú idegenforgalmi té­nyezőnek bizonyult Kovácsházy tanács­nok értékes elgondolása. Mint a most kiadott hivatalos jelentés is megállapít­ja: 1932-ben 17.130, 1935-ben pedig 25.705 idegennek adott felvilágosítást Budapestről a bécsi Kärtner-Strasse legszebb részén büszkélkedő iroda. — Négy év kemény munkája — mondja az iroda működéséről most megjelent beszámoló — sok komoly tapasztalata és négy esztendő évröl- évre kedvezőbben alakuló eredményei beszélnek a jelentés szürke szavai helyett és mindegyre vi­lágosabban igazolják, hogy Budapest székesfőváros, amely Budapest Idegen­forgalmi Hivatalának megalakításával példát mutatott az idegenforgalmi munka terén annak idején a belföldön, a bécsi propaganda irodájának megte­remtésével példát adott külföl­di vonatkozásban is. Ma rnár nem lehet vitás, hogy Bécs volt az a hely, ahol egy ilyen propaganda­iroda munkájának megindítása a leg­több eredménnyel kecsegtethetett, s az a mód, ahogyan az iroda minden üzleti tevékenységtől mentes propaganda-iro­dává megszerveztetett, az eredményes propagandamunka legjobb módszere volt. — A Budapesti Idegenforgalmi Iroda Bécsben — folytatja Kovácsházy tanácsnok beszámolója — 4 esztendős munkásságát nemcsak Budapes­tért végezte. Megalapításának el­ső percétől kezdve, a magyar vidé­kulnak meg, tagjai magasrangú bírik és állami főtisztviselők. A státusrendezés végrehajtása szoros összefüggésben áll a kényszernyugdí- jazások ügyével. Az a hivatalos állás­pont ugyanis, hogy a kényszemyugdí­jazások folytán megüresedő, valamint a státusrendezés révén létesülő új állá­sokat egyszerre fogják a főváros hiva­talos életének nyári szünete után, a kora ősz folyamán betölteni. kért is dolgozott; propagandában és információiban lelkesen szolgálta az egész országot és különösen a Balatont s az iroda működésének negyedik évi eredményeként épp oly örömmel és megelégedéssel kívánok rámutatni arra a tényre, hogy a magyar vidék osztrák látogatóinak száma é v r ö 1-é vr e e m e 1 k e d ik, mint arra a másik eredményre, hogy Budapesten az osztrák-magyar idegenforgalom mér­lege a magyarok bécsi és az osztrákok budapesti éjjelezése tekintetében ma már a mi javunkra aktív. Az iroda elmúlt évi számszerű ada­tait vizsgálva, azt látjuk, hogy az el­múlt évben az iroda 24705 látogatója közül általános utazási információt kért 8680, Budapestről kért felvilágosí­tást 11838, a magyar vidékről, főleg a Balatonról kért felvilágosítést 4557 lá­togató. Ennél a statisztikánál s z e m- betünö a magyar vidék és fürdők iránt érdeklődök számának fokozatos emelkedése. Bár az elmúlt esztendőben az ausztriai belső viszo­nyok teljes mértékben nyugodtak vol­tak, ennek dacára osztrák részről a magyar fürdőhelyek iránti érdeklődés bécsi irodánk propagandája következ­tében még az előző évit is túl­haladta. Még néhány adat a bécsi idegenfor­galmi iroda elmúlt esztendei tevékeny­ségéről : Az iroda vezetője, D é r f ö 1 d y- Lux Vümos, zz elmúlt esztendő fo­lyamán 67 propaganda előadást tar­tott a bécsi egyesületekben és klubok­ban Budapestről. Ezeket a látogatáso- kat összesen 9623 személy áltogatta. A bécsi iroda kezdeményezésére az el­múlt esztendőben 134 utazási a k ­c i ó 8 ktilönvonaton, 3 klilönhajón és 170 autóbuszon 12251 személyt hozott Budapestre. Az elmúlt esztendőben a bécsi iroda összesen 217.582 darab pros­pektust és kalendáriumot, továbbá 200 ezer darab számolócédulát használt fel propaganda-tevékenysége során. A je­lentést a következő szavakkal végzi Kovácsházy tanácsnok: — Négy esztendő egyre kedve­zőbben alakuló számadatai igazolják azt, hogy az iroda esztendő- röl-esztendöre komolyabb és értékesebb munkát végez. Budapest és Magyar- ország idegenforgalmi népszerűsége Bécsben s Ausztriában és Budapest meg az egész magyar vidék idegenforgalmá­nak hatalmas arányú emelkedése tanú­ságot tesznek arról, hogy a Budapesti Idegenforgalmi Iroda Bécsben, a szé­kesfőváros ületékes tényezőinek irányí­tása mellett, komoly idegenfor­galmi eredményeket ért el a magyar székesfőváros Budapest és Ma­gyarország számára. Május hó 30-án délután fél 3 órakor iigetőversenyek Hauschild Albert nél Budapest, VII., Károly kfirut 16. T.: 41-5 0 Szállít hivatalok részé’ e iratkötöhevedeit, por- és padlétörlöruhát Alapit.: 1838-ban ___ ♦♦ HANDLOVITS ÉS HORVÁTH LI FT FELVONÓ-IPAR Mindennemű felvonót gyárt. Javít és karbantart, BUDAPEST, Vili., Futó-u. 8 b. Tolefon: 40-9-02. Ragyogó eredményeket ért e| az elmúlt évben a főváros bécsi idegenforgalmi irodája 25.705 információ, 134 társasutazás, 2C0.000 számolócédula 217.582 prospektus és naptár, 67 propaganda-előadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom