Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-09 / 19. szám
XIV. évfolyam 19. szám Budapest, 1936. május 9, VÁROSPOLITIKAI Előfizetés 1 órak: Egész évre.................................................. 30 pengő Fél évre.......................................................... 13 pengő Egyet szám óra 60 fillér DOB FELELŐS SZERKESZTŐ: Y ANDOK Ds m # Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, IV., Ka&$ Ivor-ulca 9. Telefon: 62^-8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Jó a szárússzámadás 1 1,305.071 pengő a főváros elmúlt évi sxuffícitje — Az üzemelt az elmúlt évben 24'2ő millió pengői juttattak a községi Őűzitartásnak — 818,253.000 pengő a főváros tiszta vagyona l/itá$4*ézeíi tö&ásé^ei! A Keresztény Községi Párt kedd esti értekezletén a párt általános helyeslése mellett mutatott rá Csik László dr. arra, hogy nemcsak lehetne, de több eredményt is kellene elérni a városházán a keresztény tömegek érdekében, de ez csak jobboldali együttműködéssel lehetséges. Világnézeti többségre van szükség, olyan politikára, amely az igazi keresztény egységet valósítja meg a városházán. Ez a felszólalás és az annak kapcsán kialakult vita a nyilvánosság elé vitte a két jobboldali többségi párt fiatalságának közös problémáit. Nem kétséges, hogy a Keresztény Községi Párt fiatalabb tagjai — főleg a legutóbbi községi választások során első alkalommal a törvényhatósági bizottságba bekerültek — közelebb állanak a városházi kormánypárt fiataljaihoz, mint a grófokhoz, azokhoz a vidéki ország- gyűlési képviselőkhöz, akik az országos kereszténypártban, a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártban foglalnak helyet. Viszont az sem vitás egyetlen pillanatig sem, hogy a NÉP fővárosi szervezetének fiatal városatyái érzelmileg és világnézetileg sokkal, de sokkal közelebb vannak a Keresztény Községi Párt fiataljaihoz, mint ahoz a saját pártjukbeli frakcióhoz, amelynek élén Lédermann Mór halad, jellegzetesen mellényzsebébe akasztott hüvelykujjával. Közös kor, közös világnézet, közös célkitűzések hajtják egymás felé a két párt fiatalságát. Ma még a pártfegyelem áll a tényleges egyesülés útjába, de nem kétséges, hogy rövidesen nemcsak érzelmileg, hanem formailag is együtt lesz az a fiatalsága a közgyűlésnek, amely a keresztény várospolitika jegyében a maga modern szociális eszméit közös célkitűzéssel és közös erőkifejtéssel akarja a budapesti városházán megvalósítani. A mozgalomnak az országos politikához semmi köze nincsen, vonatkozásaiban, célkitűzéseiben, embereiben csupán várospolitikai jelentőségű. Az egyelőre tapogatódzó kísérletezést hiúságból, egyéni érdekből, hatalomféltésből senkinek elgáncsolnia nem szabad, mert ez az egyelőre vezér nélküli, senki által nem kezdeményezett és nem forszírozott, önmagából kirobbant akció a jövő Budapestje. Ez a ma még névtelen, de már élő és ható alakulás, az igazi keresztény egység, a maga logikus elgondolásaiban nem akarja, nem is akarhatja a jelenlegi vezéreket elsöpörni, mert a keresztény városháza egész léte ezeken a vezéreken épült fel, és önmagát diszkreditálná a mozgalom, ha elsőnek saját szülőjét falná fel. Köszöntjük a holnap talán már két — egy párt ifjúságát, amely az apák nyomdokain haladva: lelkesedéssel és energiával lobogtatja fennen a zászlót, a győzelem lobogóját! — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros elmúlt esztendei háztartási zárószámadása elkészült és azt már a jövő hét folyamán tárgyalni fogja a pénzügyi bizottság zárószámadási albizottsága. Ez a zárószárnadás Szendy polgármesterségének első teljes esztendejéről szól, és hű tükrét adja a polgármester energikus, a célkitűzéseket szem elől soha nem tévesztő, mégis gazdaságos és takarékos gazdálkodásának. A főváros 1935-ik évi zárószámadásáról Szendy Károly polgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Még 1934. utolsó napjaiban gondoskodtam a főváros pénzügyi gazdálkodásának megfelelő ellenőrzéséről. E rendelkezés szerint elmaradt ugyan a hiteleknek az előző években követett zárolása, de csak azért, mert a közgyűlés a hiteleket a költségvetést megállapító határozatával előterjesztésemre az — Az Uj Budapest tudósítóját,ól — Az új beruházási kölcsön közgyűlési vitájában a Keresztény Községi Párt részéről Müller Antal szólalt fel. Müller Antal annak hangoztatása mellett, hogy a polgármester előterjesztését elfogadja, szóvátette azokat az aggodalmas jelenségeket, amelyek legújabban a városháza műszaki ügyosztályaiban a közmunkák kiadása körül felmerülnek. Müller Antal felszólalása általános és élénk feltűnést keltett a törvény- hatósági bizottságban. A közgyűlési felszólalás kapcsán ezekről a jelenségekről Müller Antal országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag, a következőket mon1935-ik évi előirányzathoz képest átlagosan tíz százalékkal már amúgy is csökkentette. — A főszámvevő úr a költségvetési előirányzathoz képest a főváros múlt esztendei háztartásénak szufficitjét 1,305.071 pengőben állapította meg. A zárószámadás eredményei mindenesetre azt mutatják, hogy a takarékossági intézkedéseket a hivatalok általában megtartották és így volt elérhető, hogy a dologi kiadásoknál kereken három és félmillió pengő, a személyi kiadásoknál pedig 600.000 pengő megtakarítás volt elérhető. — Az elmúlt esztendei rendes bevételek 800.000 pengővel voltak kedvezőbbek az előírásnál. Az adóbevételeknél az előirányzattal szemben 230.000 pengő bevételi töhlet mutatkozik. Végeredményben a tényleges bevétel 145.5 millió pengő, a kiadás pedig több volt 7 millió pengővel. Ez részben néhány, az előző évről áthozott nagyobb kiadás dotta az Uj Budapest munkatársának: — Mi a helyzet ma? Egy-egy vállalkozót túlzott mértékben foglalkoztatnak, ellenben sok ezer vállalkozó nem tud munkát kapni. Egyre jobban elharapózik az a szokás, hogy áron alul pályáznak egyes vállalkozók, lekonkur- rálják vállalkozó társaikat, még pedig olyan módon, hogy a differenciát a munkásság megérdemelt és tisztességes béréből levonva kalkulálják bele pályázatukba. A fővárosnak okvetlenül gondoskodnia kell arról, hogy azok a munkások, akik a város által kiadott közmunkákon dolgoznak, megkapják a maguk tisztességes, becsületes bérüket. — De a legsúlyosabb rákfenéje a kiegyenlítéséből és abból származik, hogy a bevételek nem folytak be az előirányzott mértékben. — A főváros üzemei a múlt évben a beruházott tőke törlesztése és kamatai, üzleti feleslegük, természetben való szolgáltatások címén együttvéve 24.26 millió pengőt juttattak a községi háztartásnak. Ebből a gyógyfürdők és gyógyforrások, a kenyérgyár, valamint a lóhúsüzem 1.24 millió pengős együttes veszteségét leszámítva, az üzemek hozzájárulása a községi háztartáshoz tisztán 23.02 millió pengő volt, a 22.06 millió pengős előirányzattal szemben. A székesfőváros összes vagyona az üzemekben fekvő vagyonnal együtt 1',527,035.000 pengő, mely a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően a közvetlen hasznot nem hajtó vagyonrészeket is magában foglalja. A főváros terhe 708,782.000 pengő, a főváros tiszta vagyona az új becslés szerint 818,253.000 pengő! városházi közmunkáknak a strómanrendszer. Egyes vállalkozók jól tudják, hogy annyira lejáratták a nevüket, hogy közülettől nem kaphatnak munkát. Ennek következtében úgy segítenek magukon, hogy megfizetnek valakit és ennek a megfizetett strómannak a nevében pályáznak. Bagatell kis összeget fizetnek ezért és az egész munkát ők bonyolítják le, a hasznot ők vágják zsebre. A magam részéről erkölcstelenségnek tartom, hogy ezek a levitézlett vállalkozók megtévesszék a fővárost és megkárosítsák vállalkozó társaikat. — Azután itt van az árrombolás egyre megdöbbentőbb járványa. Ipartestületek igazolják, hogy a reális árakon alul, sokszor az anyagárakat sem fedezve, 20—25 Strómanok, árrombolók és egyéb közellenségek Revízió alá kell venni a fővárosi vállalatbaadás csődöt mondott rendszerét! Oj P CD L0 Oi <J cl* p' * < O l—1 w M H* \—1 • V. c<4 pJ H* CD 1—1 <1 <1 H* P' ct- £ D3 O 1 £ üí o: a < ct í?
