Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-02 / 18. szám
6 TU. /BUDAPEST 1936 május 2. Szendy: Amíg én polgármester vagyok, egyetlen becsületesen dolgozó tisztviselő sem kerülhet rosszabb helyzetbe! A nemzethüség és a kartársi szolidaritás jegyében ült össze a fővárosi tisztviselők parlamentje — Az Uj Budapest tudósítójától — A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tisztviselő-osztálya kedden délután tartotta az Újvárosháza zsúfolásig megtelt közgyűlési termében rendes évi közgyűlését Liber Endre alpolgármester elnöklésével. A közgyűlés megnyitása után a Német-utcai polgári fiúiskola száztagú énekkara a Nemzeti Hiszekegyet énekelte el, majd az elnök meleg szavakkal köszöntötte Szendy Károly polgármestert, a megjelent La- motte Károly alpolgármestert, a tanácsnoki és elöljárói kart. Az üdvözlés után Liber Endre elnöki megnyitó beszédet mondott, rámutatva ari'a, hogy a tisztviselőknek mi a hivatásuk. — A tisztviselőnek — mondotta — mindenkor a magyarság legteljesebb érdekeiért kell munkálkodnia, mint a magyar művelődés legelső harcosainak. A nemrég lezajlott közigazgatási továbbképző tanfolyam megnyitásakor a miniszterelnök a következőket mondotta: Ebben az országban minden munkának egy célja van, az örökkévaló nemzet. Minden kérdésben, legyen az kicsi, vagy nagy kérdés, elsősorban a nemzet érdekei az irányadók. — Ezekhez a páratlan igazságot jelentő szavakhoz méltán csatlakoztak azok a kijelentések, amelyeket Kozma belügyminiszter tett a következőkben: A modern államok sorsa a tisztviselők tudásától, szellemi felkészültségétől, jellembeli tulajdonságaitól, egyszóval egész lelkületétől függ. — Bátran merem hirdetni, — folytatta Liber — hogy a tisztviselő csak megköszöni, ha megmérik személyét és munkáját és meggyőződésem, hogy ha egyszer a maga valóságában mérlegeljük a tisztviselőt annak a komoly elbírálásnak lehetőségével, amit szolgálatának helyes teljesítése megkíván tőle, talán meg fog szűnni az a gazdasági helyzetünk leromlásával indokolt jelenlegi mostoha elbánás, amely ma a tisztviselőtől olyan áldozatokat kíván meg, hogy ezek gyakran nem csupán a magánéletében való mozdulatlanságra, az önművelődésről való lemondásra ítélt szürke dolgozóvá teszik, hanem a társadalom egyéb rétegeire is kihatnak és annak lehetőségeit is megbénítják. A tapssal fogadott elnöki megnyitó után Szendy Károly polgármester emelkedett szólásra. — Hivatalos értekezletről jövök és oda sietek, de eljöttem, hogy együttérzésemet és szolidaritásomat dokumentáljam irántatok. Amidőn engem polgármesterré választottak, hűséget fogadtam a köznek. Tisztában voltam és vagyok azzal, hogy a közt csak akkor szolgálhatom úgy, amint azt tőlem joggal elvárják, ha mögöttem jól képzett, becsületes, nemzethű tisztviselők állanak. Ti valamennyien legyetek nyugodtak, amíg én polgármester vagyok, addig egyetlen becsületesen dolgozó tisztviselőnek sem erkölcsi, sem anyagi hátránya nem lehet. Nehéz időket élünk. amelyekben felkészülten kell az elénk tornyosuló prolémákat megoldani. Felelősségem teljes tudatában jelentem ki, hogy mögöttem jól felkészült, hivatása magaslatán álló tisztviselői kar van és most, amidőn a FANSz közgyűlésén felszólalni szerencsém van, csak annyit kérek tőletek, hogy a munkában, becsületben és hűségben valamennyien sorakozzatok mögém. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után Fazekas Béla dr., a szövetség új főtitkára tette meg jelentését. Meleg szavakkal méltatta elődjét, Budó Jusztin dr.-t, majd részletesen ismertette azokat az inditványokat és javaslatokat, amelyeket a lepergett év folyamán a szövetség a tisztviselők élet- színvonalának megfelelőbb biztosítása érdekében tett. Beszámolt azokról az áldozatokról is, amelyeket a fővárosi alkalmazottak az inségenyhítés érdekében hoztak, és közölte, hogy 18.000 pengőnél nagyobb összeget juttattak a fővá— Elfogódottan és félve, — kezdte el általános figyelem közepette beszédét Kovácsházy tanácsnok — vállaltam a Pansz elnökségének megtisztelő felkérését, hisz ezeket a kérdéseket a múlt ünnepi alkalmakon nálamnál hivató ttabbak tárgyalták, — azért mél- tóztassék megengedni, hogy én a múlt szónokaitól eltérően nem a nagy közönség : a nagy tisztviselő társadalom, hanem kizárólag a hozzám egész közel álló kollegáim ösz- szességének, a székesfővárosi tisztvi- selöosztálynak múltját, jelenét, jövőjét érintő kérdésekkel foglalkozzam. — A székesfővárosi tisztviselőkar- nak, beleértve a közigazgatási, tanítói és üzemi személyzetet is, egészen különleges feladatköre van. Épen különleges feladatköre következtében a fővárosi tisztviselökar más tisztviselökar, más tisztviselökartól k ü- lönálló fajtává, más species-é kellett hogy alakuljon. Mássá tette öt az, hogy szolgálatának egész ideje alatt állandóan ügyes-bajos, a háborútól, gazdasági bajoktól vérző, a mindennapi élet súlyos problémáitól zaklatott kis emberek nagy tömegé- v e 1 van dolga. A fővárosi tisztviselőknek túlnyomó nagy többsége állandóan ilyen agyonzaklatott, türelmetlen, ideges embereknek az ügyeit intézi és sokszor arra sem ér reá, hogy a saját ügyeivel, a saját nehéz sorsával foglalkozzék. így azután a fővárosi tisztviselő egészen közelről figyelheti a való életet, megismeri az élet rengeteg nehézségeit s meg kell állapítanom, nem fásul el, nem válik türelmetlenné, rideg bürokratává, hanem eleinte szinte önkénytelenül, később tudatosan, intelligenciájával, szívével igyekszik a törvények és rendeletek sokszor rideg paragrafusai között az eléje kerülő ügyekben a méltányos, az emberi megoldást megkeresni. rosi alkalmazottak a belügyminiszter akciójára. Ismertette a szövetség házépítő tevékenységét, ezt követően pedig megemlékezett a Segítőalap legközelebbi terveiről, amelyek arra is irányulnak, hogy a rászorult alkalmazottak magaslati üdüléshez jussanak Ausztriában, vagy a Tátrában. Beszámolója végén köszönetét mondott a szövetség vezetőjének és azoknak a közéleti férfiaknak, akik a szövetség boldogulása érdekében szavukat többször felemelték, így elsősorban Petrovácz Gyulának, végül pedig a városházi sajtó orgánumainak. Budó Jusztin dr. meghatva mondott köszönetét az ünneplésért, majd Dingha Bélát és Klázer Kálmánt tiszteleti tagjaiul választotta meg a szövetség. A közgyűlést a FANSz Mária-utcai székházában kétszázterítékes társasvacsora követte. A vacsorán — amelyen a polgár- mester is megjelent —- a serlegbeszédet Kovácsházy Vilmos tanácsnok mondotta. — Több mint három évtizedes, számos hivatalban lefolyt szolgálatom alatt, ezt a törekvést, munkásságot, szellemet volt alkalmam megfigyelni s mint tisztviselő megtanulni. S a különleges munkakör s ez a kényszerű, de azért tudatos törekvés és munkásság, szellem, az, amely a főváros tisztviselőit, alkalmazottait felsöbbren- d ü v é teszi. — Méltóztassék elhinni, hogy a székesfőváros irányadó, vezető fötisztvi- selői, az autonómia szerveinek képviselői, különösen pedig a főváros hivatalaiban megforduló nagy közönség összehasonlítás esetén ezt a felsőbbrendűségét a székesfőváros tisztviselőinek mindenkor felismerték és elismeréssel méltányolták. És méltóztassék itt nekem megengedni egy kitérést: csak ilyen felsőbbrendü tisztviselökar tudott magából kitermelni olyan nagyszámú és kiváló vezető városi fötisztviselöt, akik ezt a várost egy félszázad alatt magyarrá, naggyá, pompázó, modern világvárossá voltak képesek varázsolni ezernyi akadály, válság s a háború ellenére is. *— Ezt a felsőbbrendűséget, amely a múltban már sajátossága volt, a fővárosi tisztviselői kar a háború alatt is megőrizte, a háború után pedig fokozta. A folyamatosan tartó gazdasági válság okozta szociális nyomor, a gazdasági bajok megsokszorozták a fővárosi tisztviselő munkáját, számos, nehéz és új feladatok megoldását kívánták tőle. S a fővárosi tisztviselökar ekkor is megállotta helyét és rendületlenül teljesítette még nehezebb feladatát. S ma, amikor a magyar politikai, gazdasági és társadalmi életben a mindent eltaposó sivár önzés gázol át ideálokon, elveken, társadalmi osztályokon és egyéneken, a fővárosi tisztviselő fizetésének többszöri lecsökkentése után, nehéz anyagi helyzetében továbbra is változatlanul, kötelességérzettel, kitartó szorgalommal látja el munkáját és változatlan s megtántoríthatatlan hűséggel szolgálja a nemzeti ideált, s azt a várost, amelyet szívének minden dobbanásával és minden idegszálával szeret és mindenek fölébe helyez. — Pedig a székesfővárosi tisztviselő panasza, baja az idők folyamán már nagyon is megsokasodott. Á többszörösen lecsökkentett fizetés elégtelen a család eltartására, a szociális és kulturális igények kielégítésére. A drágaság fokozódik, a jövedelem csökken. Az előmenetel, különösen a fiatalabb tisztviselők kategóriáiban kivárha- tatlanul lassú, s még számos az ismert, közös és jogos, indokolt, esedékes igény, kívánság, óhaj. — A fővárosi tisztviselő azonban, bár anyagi helyzete miatt oka lehetne reá, még sem csügged el, mert épen felsőbbrendűsége inti arra, hogy várjon, higyjen, reméljen sorsának jobbrafordulásában. — Nehéz helyzetben van ez a testület is, melyet a fővárosi alkalmazottak éppen az erők összefogása céljából s a közös célok elérése érdekében alakítottak. A vezetőség állandóan tárgyalja, nyilvántartja a városi tisztviselők ösz- szességének egyetemes, s az egyes csoportoknak különös érdekeit, bajait. Mindnyájan őszintén el kell, hogy ismerjük; már eddig is számos s a fővárosi tisztviselők jó sorsa ellen irányuló ökölcsapást hárított elsaz elfogulatlanul figyelők láthatják támogató, segítő, simogató kezét is. Nagyon nehéz, fáradságos és sokszor hálátlan az a munka, amit a Fansz az összesség érdekében végez, mert a legtöbbször a legjobb szándékú elgondolás, segítő- kísérlet, minden igyekezet és szándék ellenére, a pénzügyi okokból lehetetlen válaszfalon törik össze. Azért bizalommal és elismeréssel kell kísérnünk a Fansz vezetőségének a székesfővárosi tisztviselők összessége érdekében végzett értékes munkáját s hinnünk kell munkája további sikerében is,, hinnünk kell a fővárosi tisztviselők, tanító s üzemi személyzet szebb, jobb s boldogabb jövőjében. .— S most, amikor kezembe veszem a hagyományos serleget, ismételten vallom, hogy hiszek a fővárosi tisztviselők felsőbbrendűségében, hiszek abban, hogy a fővárosi tisztviselő a jövőben is úgy fogja feladatát ellátni, hogy a kezébe kerülő sablonos akták mögött azután is mindenkor igyekszik meglátni a mai kornak súlyos megpróbáltatásaitól megkínzott, vérző embert, polgárt, hiszek a városi tisztviselők maradéktala.n és változatlan kötelességtudásában s bizalommal hiszek abban, hogy a fővárosi tisztviselők sorsának hajóját a polgármester úr és munkatársai: az alpolgármester urak erős keze, egy védettebb, szebb s boldogabb kikötőbe fogja vezetni. Percekig tartó éljenzés és taps fogadta Kovácsházy érdekes, gondolatokban gazdag beszédét. Villamos világítási-, erőátviteli-, csengőjelző-, távbeszélő- és rádióberendezések. Elektromos háztartási tűzhelyek. THERMOLUX kft. Budapest, Vili,, Práter-utca 6. Telefon : 38-3-38._________ _ ! ÉRDEMRENDEK és miniatűrök, nemesi elmerek zománcozott Jelvények JEROUSCHEK-nél, Telefon: 89-1-18. | Kovácsházy tanácsnok nagy beszéde a felsőbbrendü tisztviselőről
