Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-02 / 18. szám

1936 május 2. ujjmmpjEST Budapest közlekedésének alapvető, súlyos hibái Mik a tulajdonképeni panaszok Beszkárt ellen, amelyek a közönsé köréből és nem pártpolitikai okokból hangzanak el? Az, hogy lassú és sok­szor sokáig kell várni a kocsikra. A panaszok megvizsgálásánál több szem pont a mérvadó. Első sorban: jogosul­tak-e, másodsorban: lehet-e azokon se­gíteni? Ez utóbbi igen fontos momen­tum, mert ha bizonyos adottságok miatt, a jogos panaszokon nem lehet segíteni, akkor az arra hivatottaknak egyenesen kötelességük felvilágosítani a laikus nagyközönséget, felsorolni az okokat és megmagyarázni, hogy miért nem le­het ezen vagy azon a bajon segíteni és rámutatni arra, hogy a közlekedés jó­sága vagy rosszasága, nemcsak kizáró­lag az üzemvezetés jóságától vagy rosz- szaságától függ. Megállóhelyek, háztömbök éslutcakeresztezések A közútakon közlekedő géperejű jár­művek által kifejthető gyorsaság nem a gépek motorikus erejétől függ, hanem első sorban attól, hogy mily mérték­ben szabad előtte a pálya, mekkora fokú óvatosságot kell a vezetőnek szem előtt tartania, milyen közlekedési aka­dályokkal kell állandóan számolnia, és végül milyen időközben kell megál- lania. Az országos vasutak, normális körül­mények között, mindig az előírt gyorsa­sággal, menetrendszerűen közlekedhet­nek, mert a pálya szabad, nem kell a gyalogjáró közönség testi épségére vi­gyáznia s ha egyik-másik állomáson a nagy utasforgalom miatt veszít egy-két percet, azt hosszú útvonalán játszva, minden akadály nélkül be tudja hozni. Budapest városalakulása közlekedési szempontból, a lehető legrosszabb. A háztömbök nálunk lényegesen kisebbek, mint más nagyvárosokban, aminek kö­vetkezménye a mérhetetlen sok kereszt­utca keletkezése. Más nagyobb városok­ban, a megálló helyek egymás közötti átlagos távolsága 400 m. (Bécsben 434 m) körül mozog, Budapesten alig 320 m. Ez a régi jó idők maradványa, ami­kor a befolyásos városi potentátok tisz­tán kényelmi szempontból erőszakoltak ki megállóhelyeket ott is, ahol közleke­dési szempontból azokra semmi szük­ség nem volt. Ennek iskolapéldája volt az a megállóhely, amelyet békében a Boráros-tér és az Üllői-út között, a Fe- renc-körút 36. sz. háza előtt létesítettek, amely 130 méterre volt az t'llői-úti megállóhelytől. Ilyen viszonyok között a vonatveze­tőnek fokozott óvatossággal kell kocsi­ját vezetnie. Minden utca keresztezés­nél lassítania kell, nehogy a mellékut­cából váratlanul és szinte láthatatlanul kijövő más közlekedési járművel össze­ütközzék. Azért ..szinte láthatatlanul mert Budapest keresztutcái rendkívül keskenyek, a villamosvasút sínéi pedig legnagyobbrészt a gyalogjárók mentén húzódnak el, tehát a villamosról alig pár méternyire lehet csak a keresztutca torkolatába belátni. Ezek mind olyan tekintetek, amelyeket figyelembe kell venni, segíteni azonban csak legfeljebb a megállóhelyek csökkentésével lehetne, ami azonban nem a Beszkárt, hanem a Irta: Lázár József rendőrség és a fővárosi hatóságok ha­táskörébe tartozik. Szerencsótlen úthálózat Budapest közlekedési bajai azon első­sorban és mindenek felett a főváros egészen szerencsétlenül kialakult úthá­lózati rendszerére vezethető vissza és sajnos ezen sem a Beszkárt, sem más tényező ma már nem tud segíteni. Az úthálózattal kapcsolatos fejtegetéseim­ből, a földalatti közlekedés lehetőségét ki kell kapcsolnom, mert mint azt előző cikkemben már megírtam, hogy ilye­nek létesítése, egy milliós lakosság, mellett, legyőzhetetlen pénzügyi nehéz­ségekbe ütközik. Budapestnek földfeletti közlekedésre nem alkalmas, széles utcái alig van­nak, és ez az oka annak, hogy a főváros közlekedésének legnagyobb része, há­rom főútvonalra, Nagy-körútra, a Li- pót-körútra, Vilmos császár-útra, Ká­ról y-körútra, Múzeum-kőrútra és annak folytatására a Rákóczi-útra, koncentrá­lódik. Ha Budáról valaki Pestre jön és bárhova akar is menni, e három főút­vonal egyikét feltétlenül érintenie, he­lyesebben igénybe kell vennie. Azelőtt amikor a Beszkárt még nem szüntette meg a Rákóczi-útríak a Múzeum-kőrút­nál levő bekanyarodásait, ezt szinte szemmel is lehetett látni. Budáról, a Ferenc József hídon, úgy szintén a Mar- githid felől a Károly-körúton át jövő villamosok nagy része, a Rákóczi-útra kanyarodott be, a Budáról az Erzsébet- hidon átjövő kocsik ugyancsak a Rákó- czi-úti vonalat táplálták, sőt volt még egy olyan viszonylat is, amely az Ullői- útról jött és szintén a Rákóczi-útra ka­nyarodott be. Utastorlódós A bekanyarodások elmaradtak, a vil­lamos kocsik iránya megváltozott, de nem változott meg a tömeg közlekedési iránya, ami a Rákóczi-úti vonal olyan megterhelését jelenti, ami az utas-szál­lítás lebonyolításánál mindig a legsú­lyosabb nehézségeket fogja okozni. Azon tehát, hogy ennél a keresztezés­nél, amelynek átszállópontjához három irányból rohan a villamos kocsikhoz az utazó közönség, állandó torlódás, zsú­folt kocsik vannak, — igazán nem lehet csodálkozni, de sajnos lényegesen, még áldozatok árán sem lehet segíteni rajta. A már említett közlekedési akadályokon kívül, ez a rossz és szerencsétlenül ala­kult úthálózat az igazi oka a főváros közlekedési bajainak. Csak egy példát említek a sok közül, de ez érvényes a többi főútvonalra is. Budapest rossz úthálózatát talán még hatásosabban emeli ki, a mellék közle­kedési vonalak minősége. Csak végig kell menni a 16-os viszonylatnak a Du- napartól a Nagy-kőrútig terjedő részén, hogy valaki szabad szemmel lássa azt, hogy mit jelent egy rossz úthálózat. Egy másik példa: a Nyugatitól a Keleti­pályaudvarig futó 46-os viszonylat, ezt az alapigazságot csak még jobban alá­támasztja. Jobb motorok, jobb fékek gyobb városokban ez 13.5, maximum 14 km-re emelkedik Ez utóbbi azon­ban csak kivételesen fordul elő. A Beszkárt üzemvezetősége — úgy látszik — a koncentrált támadások hatása alatt, amely különösen a múlt évben ért, a közlekedés gyorsítását egyrészt erősebb motorok és jobb fékek alkal­mazásával akarja emelni, másrészt hu­rokvágányok létesítésével akarja elérni. Ez utóbbihoz — a hurokvágányok létesítéséhez — külső embernek bajos hozzászólni, mert a Beszkárt a Berlini­téri hurokvágány létesítése révén elért technikai eredményekről, nyilvánosan még nem számolt be, de az a körül­mény, hogy programjában további hu­rokvágányok létesítése szerepel, arra mutat, hogy e tekintetben kedvező ta­pasztalatokat szerzett. Az erősebb moto­rok javító eredményében azonban nem bízunk. Budapest belső területe, nem olyan, hogy ott a kocsik gyorsaságát — lé­nyegesen fokozni lehetne. Erősebb mo­torokkal, csak a külső területeken, és Buda egy részén lehet a kocsik gyorsa­ságát fokozni, amely az átlaggyorsasá­got emelné, de ennek hatását fontosabb közlekedési területeken alig lehetne megérezni. Súlyos kiadásokat jelent az összes motorok e célból való átcseré­lése, minden valószínűség szerint azon­ban meg nem felelő eredményekkel. Befejezésül még egyet! A Beszkárt-ot az utóbbi időben bizonyos oldalról erő­sen támadták és támadják, legtöbb eset­ben pártpolitikai okokból s főleg hangu­latkeltés céljából. Gazdasági és műszaki megalapozottsága ezeknek a támadások­nak alig van. Az olyan támadások azon­ban, amelyek közüzemet érintenek köz­érdek szempontjából veszedelmeket is rejthetnek magukban, mert az üzemve­zetőségét esetleg erőltetett intézkedések­be lovalják bele, aminek az eredménye nagyon kétséges lehet és ezzel a köznek ártanak a legjobban. A budapesti egyke Ijesztő statisztikai adatok az egyik budapesti iskolából — Kósa Ferencnó előadása a József­városi Keresztény Községi Pártban — Az Uj Budapest tudósítójától ­A Józsefvárosi Keresztény Községi Párt heti pártértekezlete keretében Kósa Ferencné dr.-né, a székesfővá­rosi iskolanővéri intézmény vezetője tartott előadást, ismertette a család és gyermekvédelem érdekében a székesfő­városban működő szociális intézmények tevékenységét. — Az általános gazdasági és erköl­csi válság — úgymond — alapjában rázta meg a család intézményét, amely az esetek igen nagy százalékában nem tudja biztosítani a gyermek testi és lelki fejlődésének harmóniáját. Mivel pedig agyermek a nemzetéle­tének a folytatása, a népiek életösztöne megteremtette a hivatalos gyermekvédelmet. A jó gyermekvéde­lemnek két jó szabálya van: 1. Tekin­tetbe kell venni, hogy az ember testből és lélekből áll, tehát nem elég a testet védeni, hanem a test védelme csak esz­köz legyen a lélek védelmében. 2. A gyermeket a lehetőség szerint a család­ban kell támogatni és csak akkor sza­bad a családból kiemelni, ha testi, vagy erkölcsi romlás veszélye fenyegeti a családban. — A székesfőváros gyönyörűen kié­pített gyermekvédelmi rendszere a má­sodik alaptételen áll. A gyermekvédel­mi intézmények láncszeme a csecsemő kortól egé3z 18 éves korig fogja körül a gyermelcvédelem területét s az egyes intézmények valóban európai nívón ál­lanak. A főváros elismerésreméltó áldo­zatossággal tartja fenn gyermekvédel­mi intézményeit, de a társadalomnak is segítségül kell jönnie. Nem szabad miegtörténnie annak a szomorú esetnek, ami ma megtörténik akárhány­szor, hogy a több gyermekes családo­kat nem akarják befogadni a háztulaj­donosok még akkor sem, ha a lakbér rendes fizetését biztosítja az apa fix állása. Az egyik budai iskolá­A Beszkárt kocsijainak óránkénti átla- |ban készült statisztikát ol- gos sebessége 12.5 km, a külföldi na-vasta fel az előadó. Az iskola 439 nö­vendéke közül 125 gyermeknek nincs testvére, 157-nek csak egy testvére van. A nemzet fennmaradása szempontjából tehát a 439 gyermek közül 282 gyer­mek nem jön számításba. Ijesztő ez a szám. Egyetlen megszületett magyar gyermeknek sem szabad tehát elkallódni a mi hibánkból, olyan inten­zív gyermekvédelmi múmiára van szük­ség. Törődni kell a más gyermekével annak, aki a magáét igazán szereti, mert a gyermekre nézve nem mindegy, hogy kik lesznek a kortársai. A börtö­nök és kórházak nemcsak szomorú, de drága intézmények is, amelyeknek költ­ségei a közre hárulnak. A gyermekvé­delem a börtönök és kórházak falait bontogatja. — Az is előre viheti a gyermekvédelem ügyét, aki pénzzel nem tudja támogat­ni a hatóság munkáját. Ne adjunk kolduló gyermeknek pénzt so­ha sem, mert a főváros drága pénzen fenntartott akciói minden fővárosi gyer­mek számára biztosítják a létfenntar­tást. Amelyik gyermek megszokja a koldulást, az elveszett az emberi társa­dalom számára. Ha pedig azt látjuk, hogy valamelyik gyermek sorsa a saját családja kezében nem jó helyen van, hívjuk fel rá az iskolanővéri intézmény figyelmét. Az iskolanővéri intézmény a gyermek egyetemleges védelmével fog­lalkozik és bárminő baja van a gyer­meknek, megkeresi rá az orvoslást. Csak testben és lélekben erős nemze­dék törölheti el Trianont, ezt a nemze­déket tőlünk várja a haza, — szeres­sük tehát a gyermekvédelem gondola­tát, amelynek zászlóvivői a Föméltósá- gú asszony és S z e n d y Károly polgár- mester, lelkes munkatársai pedig L i- b e r Endre alpolgármester, Schuler és F e 1 k a y tanácsnokok. A párt nagytermét zsúfolásig megtöl­tő közönség nagy érdeklődéssel hall­gatta az előadást, amelyért Müller Antal, a kerület képviselője, mondott az előadónak köszönetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom