Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-04 / 1. szám
2 wr&umPFSF 1936 január 4. Hogyan volna egyszerűsíthető az adóügyi közigazgatás? Irfa: HONFFY LAJOS ják, én megmondom, nem más, mint közlése egy még erélyesebb eljárásnak. •*— Azt mondják, hogy tyúkszemeken járok, nos továbbra is taposni fogom őket és innen üzenem azoknak, akik a közmunkák javarészét nem a mi fajtánkhoz tartozóknak juttatják, hogy vigyázzanak, mert ezt tovább tűrni nem fogjuk. Én nem vagyok hajlandó azt vallani, hogy minden galíciai született szakértő, ellenkezőleg az a meggyőződésem, hogy a magyar fajta különb amannál. Ha valakit én ajánlok, előbb meggyőződöm értelméről, karakteréről, és sohasem teszek olyat, hogy inkonzekvens lennék. — Azzal nem törődöm, ha az ellenfelek rágalmaznak, nekem csak az fáj. ha keresztény testvéreim agyát ostoba frázisokkal homályosítják el. Védekezésre nincs szükségem, független vagyok le és felfele. Fajtámat, a nemzet sorsát soha el nem hagyom, és hajlandó vagyok érte tüskét termő küzdelmeket is megvívni. Az én utam, a mi utunk, a magyar kenyér útja és boldogulni fogunk, mert a keresztény kisemberek százezreinek szeméről lehullott már a hályog és saját kárán jött rá arra, hogy őket üres frázisok mes- gyéjén vezetik a jövő felé. Pedig nekünk jövőnk van és ezt a jövőt ki fogjuk vívni, az én harci készségem nem csökkent, a krisztusi lelkiismeret jegyében minden felelősséget vállalok és hiszem, hogy mindnyájunk üdvéért, mindnyájunk jövendőjéért fogok dolgozni én is, hűséges, kitartó munkatársaim is. Óriási lelkesedéssel fogadta a párt Wolff Károly hatalmas beszédét, amelynek végeztével a megjelentek egyenkint járultak elébe, hogy személyesen is kifejezzék jó kívánságaikat az új esztendő alkalmából. imossmimmi A SÁTOROS ÜNNEPEK JÓLESŐ, BÉKÉS hangulatában telt el a városháza karácsonya és újesztendeje. A hivatali szobákban észrevehetően megritkult a tisztviselők száma, aminek oka az, hogy amiképen a költségvetési hiteleket a törvényhatósági bizottság külön engedélye nélkül nem lehet átvinni egyik esztendőről a másikra, azonképen szigorú rendelkezés szól arról, hogy a tisztviselői szabadságokat sem lehet össze gyűjtögetni, a törvényes szabadság csak arra az esztendőre érvényes, amely esztendőben az jár. így történt azután, hogy azok, akik valamilyen ok folytán a nyári hónapokban nem vették ki a hivatali ranglétra szerint megszabott nagyságú szabadságidőt, most pótolták azt. Maga a polgármester járt elől a jó példával, amikor az elmaradt nyári szabadságidőt két rövid hetecskével pótolni igyekezett. JJgyan — legyünk őszinték — ez az elröppenő tíz ■ egynéhány nap túlnyomó nagyrészben csak arra volt jó, hogy a polgármester szabadságideje alatt a látogatóktól és felektől nem há- borítottan még többet dolgozzon, mint egyébkor. Igazándiban mostani évvégi, illetőleg éveleji szabadságideje alatt csak akkor pihent a polgármester, amikor távol volt Budapesttől. Néhány napot az ősi pannonhalmi apátságban töltött a podeszta, L ib e r alpolgármester társaságában. utána kinézett Vise- gráidra. a nagy hó nem terhelte-e meg túlságosan a villa födelét, néhány napot meg egyebütt töltött el vidéken. Ez A most lezárult esztendőben mintha kissé elcsendesedett volna a pár évvel ezelőtt oly lelkes lánggal fellobogó mozgalom: a racionalizálás. Feltételezhető ugyan, hogy minden igazgatási ág külön összeköttetés nélkül is állandóan mindent elkövet annak érdekében, hogy ügyvitele minél célszerűbb, gazdaságosabb, gyorsabb és pontosabb, tehát minél racionálisabb legyen, viszont az egyes igazgatási ág hiába hozza be a legcélszerűbb munkáltatás! módszereket, hiába szabályozza a leggazdaságosabban a munka-folyamatokat, hiába törekszik az anyag, idő és energia minél okszerűbb kihasz- lására, ha mindezzel párhuzamosan nem történik meg a különböző, időközben talán feleslegessé vált hivatalok leépítése. Mert az a szegény jogkereső polgár csak azt látja, hogy a legracionálisabb módszerrel elkészített és a legracionálisabb módszerrel kézbesített irattal is bizony gyakran igen sok különféle hivatalhoz kell elfáradnia. A fővárosban az adóügyi köz- igazgatást ma igen sok fórum intézi: 1. a székesfővárosi kerületi adószámviteli osztályok és központi adóhivatal, 2. a kerületi adófelügyelöségek, 3. a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság, 4. a m. kir. pénzügyminisztérium. Jogorvoslati hatóságok: 1. a kerületi adófelügyelöség, 2. a pénzügyigazgatóság, 3. az adófelszólamlási bizottság, 4. a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága, 5. a pénzügyminisztérium, 6. a KOzlg'azgatási bíróság. ' A pénzügyi fórumoknak ez a komplikált láncolata megmagyarázható a vidéken, ahol a térbeli távolság' bizonyos hivatalok közbeiktatását tette szükségessé, felesleges azonban a székesfővárosban, ahol ez a körülmény az ügymenetet kuszáltabbá teszi, a hatóságoknak (az egymással való levelezés folytán) és a feleknek munkatöbbletet és időpazarlást okoz. A közigazgatási recionalizálás problémájával szakszerűen foglalkozó teoretikusok megállapították, hogy a racionalizálás igénye két irányból jön és hatása is két irányba jelentkezik: 1. magának a közigazgatásnak gazdaságosabbá tétele, 2. a közigazgatás különböző szerveivel érintkező közönség érdekeinek minél megfelelőbb szolgá- iása. A külföldi államokban a közigazgatási racionalizálás egyik fő törekvése az volt, hogy a közigazgatás fórum- rendszerében — aszerint, hogy az hány fokú — egyes fokozatokat kihagyjanak. Az adóügyi hatóságoknak szövevényes láncolatát is le lehetne építeni, mert bizonyos munkakörök részben központosíthatok, részben aiacsonyobb fokú hatóság átruházott ügykörébe utalhatók volnának és ugyancsak le- cgyszerüsíthetök lennének a jogorvoslati eljárások. A főváros annak idején nem is mulasztotta el minderre az illetékesek figyelmét felhívni. A központosításnál főleg a jövedelem-, vagyon- és kereseti adó kivetésére gondolunk. A kivetés a nagyobb tömegnél — a 10.000 P-n aluli jövedelmek és keresetek után — úgyis könyvtárra valót olvasott kórházi magányában végig. Az egyik karácsonyelőtti délutánon azt hallja Szentmiklósinak a kórházi csendben a legkisebb zajokat is megkülönböztetni tudó füle, hogy nagy a sürgés-forgás a folyosókon. Sőt a zaj mintha az ő remete-laka felé közeledne. Kopogtatás: egyszerre felpattan az ajtó és belép Szendy polgármester. Jóska barátunk természetszerűen nem fogadhatta kódexben előirt szigorú kaptákban legfőbb főnökét, ő csak ágyában felkönyökölve, megilletődve üdvözölte a podesziát, aki kedves humorral fordult hozzá: — Eljöttem, Jóska, megnézni, nem szimulálsz-e? De látom., hogy ágyban vagy, gyógyulj meg mielőbb, mert nagy szükségünk van rád! Szendy ezután helyetfoglalt a kis betegszobában, miközben a kórházban hire terjedt, hogy: itt a polgármester! Mondani sem kell, hogy mire néhány perces látogatását befejezte a főjegyző betegszobájában Szendy polgármester, már a kórház egész személyzete összegyűlt a belosztály folyosóin és a polgár- mester professzorok sorfala között távozott, örömet, szeretetet, meghatottságot. hagyva maga után . . . AZ ÁRVASZÉKI GÁRDA két tehetséges fiatal képviselője jutott . a legutóbbi napokban képességének megfelelő pozícióba. A főpolgármester a T o l d y Tibor árvaszéki ülnök, nyűgül o mb avonutás a folytán megüresedett árvaszéki ülnöki állásra Nagy Endre dr. árvaszéki jegyzőt helyettesítette be. A szintén üresedésben levő egyik ári arogzítve van, a magasabb, tehát kényesebb és megfontoltabb munkát igénylő tételek kivetésénél pedig előnyös volna a központosítás, egyöntetű irányítás és munka, a referensek legközvetlenebb érintuezese, a különböző §-ok egyszel- lemü értelmezése és így e téren a jo0-- egység megteremtése. Központosítva történik már az V/a. adókerületben a társulati adó kivetése és — pár hét óta — a IV. adókerületben a közúti adó kivetése. (De nem ismeretlen ez a székesfőváros elöljárósági szolgálatában sem, ahol bizonyos ügyek egyes elöljáróságok központosított ügykörébe vannak vonva: közegészségügyi kihágások, ipari kontár ügyek, mezőgazdasági ügyek, vadász és lőfegyver ügyek, házalási ügyek.) A részletfizetések engedélyezését átruházott hatáskörben végezhetnék a kerületi adószámviteli osztályok, ahol amúgy is közvetlenül érintkeznek a felekkel, azoknak viszonyait jobban is ismerik. Megszűnne ezzel a polgárság által sokszor kifogásolt káros állapot, hogy a részletfizetési kedvezményt kérő félnek egy ügyben több hatóság között (a kérelem beterjesztése előtt, a kérelem beterjesztésekor és az elintézés után újból) kell megfordulnia. Ugyancsak leegyszerüsíthetök, központosíthatok és átruházhatók volnának egyéb munkák: ellenőrzés, érvényesítés, könyvelés, szemlék, adómentességek, törlési ügyek. így mindezzel jelentkezne azután a racionalizálás mindkét óhajtott hatása: gazdaságosabb és áttekinthetőbb lenne a közigazgatás és megelégedetebb lenne az a polgár, akinek érdekét szolgálja ez a lap és akinek érdekeit kell szolgálnia a közigazgatásnak. Az az óhaj, hogy ez így is legyen, egyúttal jó Kívánság; ar, új esztendő Küszöbén ! széki főjegyzői állásra pedig S z e nk ö- v i t s László dr. árvaszéki jegyzőt helyettesítette be a főpolgármester. Kétségtelen, hogy ezzel a két jól megérdemelt, bár soronkívüli előléptetéssel jelentékenyen erősbödik az árvaszéki ülnöki, illetve főjegyzői kar. hl agy Endre dr. nyeresége az árvaszéki ülnöki karnak: az ő eddigi árvaszéki működése garancia arra, hogy kiváló jogi felkészültségével, kitűnő gyámjogi képzettségével és ami az árvaszéknél igen fontos: méltányos jó szívével fogja to vábbra is kényes és nehéz hivatali pozícióját ellátni. Az új árvaszéki főjegyző: Szenkovit: László dr. a hivatásos gyámság vezetője. Ebbéli működésében kiváló munkatársai, ] o ó Ferenc dr. és C su p p a > Béla dr. segítségével Szenkovits László dr. érdeme, hogy a fővárosi árvaszék hivatásos gyámsága azzá a nagyszerű szociális intézménnyé alakulhatott ki. amelynek azt megalkották. * HOGY A VÁLASZTÁSOK SORÁN NEM FENÉKIG tejfel az élet szeretett képviselőjelöltünk számára, azt nem szükséges külön bizonygatnunk, mindenki tudja széles e hazában. Nemcsak a szívek, hanem a bukszák is megnyílnak ilyenkor, illetőleg a választó urak szívének megnyitását jelentékeny mértékben elősegíti a. pénztárca, megfelelő gesztussal történő elővétele a belsőkabát zsebéből. Az sem kétséges, hogy a képviselővé avanzsált jelölt urak jó szívének megnyilatkozása irányában állandó próbálgatások folynak a volt és leendő főkortesek részéről, de mindenki részéről is. aki anno dacumal a jelölt úr mega rövid pihenés elég azonban S z endy Károlynak arra, hogy a jövő hét első napjaiban teljesen kipihenten és felfrissültén térjen vissza hivatalába, ahol már várnak reá a nagyobbnál nagyobb problémák . . . * OLYAN AZ EGÉSZ, MINT EGY LEGENDA ... A kollégiális együttérzés, a férfihűség meghaló legendája! Szentmiklósi József tanácsi főjegyző, a fiatal tisztviselő-gárda egyik legtehetségesebb és legnagyobb reményekre jogosító tagja, hosszú hónapok óta beteg. Egy elfajzott influenza súlyos utóbajait szenvedi át a kitűnő Jóska, aki is az influenzát egy balatoni meghűlésből szerezte. (A rossz nyelvek szerint olyképen, hogy Jóska horgászott a Balaton partján, lévén ő egyike nemcsak szükebb hazánk, de egész Európa legszenvedélyesebb horgászainak. Ax kövér potykának azonban nem tetszett a horogra akasztott giliszta, csak éppen hozzászagolt, azután nyugodtan tovább úszott. Jóska annyira fölháborodott a ponty közönyén, hogy ruhástól beugrott a Balatonba, utána- uszott és puszta kézzel fogta meg a halacskát. Hogy jóvátehetetlenül meghűli, az természetes.) Szentmiklósi főjegyző úr hosszú hónapok óta az Uj Szent János-kórház egyik belgyógyászati különszobájának lakója. Az öreg Szinnyei professzor vigyáz rá, úgy is mint volt egyetemi tanártársa fiára, féltő szeretettel. Jóska már kezd kilábolni a különféle utó- betegségek tömkelegéből, most csak az a fontos, hogy diétázzon és pihenjen. Pihen is oly nagyokat, hogy már egész