Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-09 / 44. szám
XIII. évfolyam 44. szám Budapest, 1935. november 9, UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre.................................................. 30 pengő Fél évre.......................................................... 15 pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR D8 Szerkesztőség és kiadólrl-vaial: Budapest, IV-, Kaas Ivor-utca 9. Telefon: 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 50.913. tqty feiwaüal időéA Iörvény hatósági bizottság közgyűlése a költségvetés részletes vitájában egyhangúan tette magáévá IT öljj Károly azon indítványát, hogy a forgalmiadó jelemelése kapcsán létesített kiilönalapból tízmillió pengőt kérjen költségvetési deficitje fedezésére a főváros a kormánytól, azon a címen, hogy a forgalmiadó legnagyobb részét a főváros szolgáltatja az állampénztárba, lévén Budapest az ország gazdasági empóriuma és legnagyobb fogyasztója. Indokolja a forgalmiadó-alapból a főváros dotálását az a csökkentés is, amely a forgalmiadó felemelése dacára a főváros részesedésében beállott. Nem kétséges, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésének a kormányhoz Wolff Károly indítványa értelmében intézendő felirata mélységes hallgatással fog találkozni a pénzügyminiszter ú-r portáján. Általánosságban az a divat uralkodik a minisztériumokban, hogy hallgatással mellőznek minden olyan feliratot, amely a főváros szennára pénzt kér az államkincstártól, de azonnal megindul és élénk mozgásba lendül az állami gépezet, ha arról van szó, hogy a főváros közülete hozzon iij áldozatokat az államkincstár érdekében. Helyesen állapította meg W'olff Károly, hogy a közülietek: városok és községek, továbbá az államkincstár közt pénzügyi szempontból nehéz ma megvonni a határokat. Wollf nem részletezte, hogy ennek mi az oka. Mi megmondjuk: a centralizáló törvények, a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény, nemkülönben a két fővárosi törvény hatása épen az önkormányzat és az állam közötti korlátok lassú, de biztos ledölésében nyilvánul egyre erősebben. Maholnap nem is lesz már pénzügyi szempontból önkormányzat Magyarországon, az egy hatalom-rend- szer tavába fognak beolvadni az összes önkormányzati patakocskák. Az állam és a főváros között fennforgó vitás kérdések ma már nemcsak egyszerű elszámolási problémák, a pénzügyi szempontokon túlmenően ott lebeg ezen komplexum felett a halódó önkormányzat egyre gyengülő szelleme. Az omnipotenciális államhatalom ma már figyelemre sem méltatja a különböző önkormányzati feljajdulá- sokat, megy a maga útján, az államot terhelő beruházások özönét zúdítja a jőváros nyakába, de makacsul hallgat, ha az állam által kisajátított önkormányzati jövedelmek töredékét, vagy a főváros által az állam helyett előlegezett kiadásokat és közüzemi tartozásokat, meri kérni a főváros a kormányzattól. Ez a helyzet igazi karakterisz- tikon ja és ezért nem várunk eredményt Wolff Károly indítvány ától a jorgalmi- adó-alapból való juttatást illetően sem! Et voluisse sat est; Az önkormányzat mindent megpróbál, amit meg lehet próbálni! December elején ül össze a tizenhetes bizottság Ki kell törölni a „szanálás“ szót a köztudatból, mert nerrs egy csődbe* ment üzlet talpraállítósáról, hanem egyszerű takarékossági intézkedő* sekről van szó — Nem lesz generális fizetés-csökkentés a köztisztviselői fronton, nincsenek ellentétek, csupán félreértések, és bizni kell a főpolgármester autonómia-tiszteletében! — Az Uj Budapest tudósítójától. A főváros jövőévi költségvetésének közgyűlési vitája a most következő héten végetér. Mint azt W'olff Károly már a pénzügyi bizottságban elhangzott felszólalásában megállapította: amikor a parlamentarizmus válságáról beszélnek, az önkormányzat fórumain uralkodó szellem egészségesebb, mint a parlamentáris szellem. Ez a szellem eltünteti a pártkülönbséget, a város szeretc- tétől vezetett objektivitás lengi át az ön- j kormányzat bizottságait. Ez az objektivitás vezette a törvényhatósági bizottság valamennyi pártját a költségvetés tárgyalásánál, és ennek köszönhető az a harmónia, amely a fővárosi nagypártok között kétségtelenül megvan. A költségvetés letárgyalása után a .,szanálás*" problémája kerül előtérbe a főváros legközelebbi jövőjének programjában. A tizenhetes bizottság azonban ebben a hónapban nem fog összeülni, mert a főpolgármesternek az az intenciója, bogy a hosszú és fárasztó költség- vetési vita után pihenőt kell hagynia a pártvezérek számára. A tizenhetes bizottság értesülésünk szerint december első felében fog Sipőcz főpolgármesterié ge alatt elsőízben összeülni. Ami már most magát az úgynevezett ..szanálást” illeti. rá kell mutatnunk arra, hogy a „szanálás" szót a törvény egyáltalában nem ismeri, amint hogy „szanálás" alatt csődbement vállalatok és intézmények talpraállítása értendő, már pedig a főváros nincs csődben, annak talpraállítására nincs szükség. Az új fővárosi törvény csupán azt mondja, hogy „a belügyminiszter abból a célból, bogy a székesfőváros költség- vetésének egyensúlya biztosíttassák, hogy a,teherviselő közönség érdekében a székesfőváros háztartásában és üzemi gazdálkodásában fokozott takarékosság érvényesíttessék és végül, bogy a székes- főváros igazgatásának vitele célszerűen és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően szabályoztassék, tervezetet bocsát, ki“, amelyet a főpolgármester a tizenhetes bizottságnak való előzetes bemutatás után végrehajtani köteles. Bizonyos tehát, hogy a szanálás szó helyett új szavat kell keresni, mert ez a szó rossz és kellemetlen emlékeket ébreszt. nem fedi a fogalmat. / Nem kétséges az sem. hogy az úgynevezett „szanálás" időpontjának megkezdése óta az a politikum, amely annak idején a törvényt létrehozta, teljesen szertefoszlott és ma a közgyűlési pártok Wolfj Károly tói Zsitvay Tiborig és Rassay Káról ytól a szociáldemokratákig, de a belügyminiszterrel is, egyetértenek abban, hogy az erőszakos „szanálásra“ nincs semmi szükség, az önkormányzat ,,szanálni"' nem akar, mert a deficit eltüntetésére maga az önkor- \ mányzat is képes. Nem kétséges, hogy a főpolgármester a „szanálásnak" nevezett takarékossági intézkedéseket a törvény szerint hátralevő néhány hónap alatt játszi könnyedséggel fogja tudni végrehajtani. Az is bizonyosnak tekinthető, hogy a főpolgármester, a Fővárosi Alkalmazottak I Nemzeti Szövetségének tiszteleti tagja, meg fogja találni az út at, hogy a takarékossági intézkedések végrehajtása a fővárosnál a tisztviselők újabb általános fizetéscsökkentése nélkül történjen ! meg. Hogy egyes kategóriákban azaz ! inkább egyes személyeknél lesznek csök- ! kentések, az nem kétséges, de szükséges : is, amikor még mindig vannak üzemek. ; ahol gépírókisasszonyok hatszáz pengős i havi fizetést élveznek. A takarékossági intézkedések végrehajtása elsősorban az üzemeknél fog bizonyos restrinkciólchal, elsősorban a do- I logi kiadásoknál, járni. Megállapíthatjuk, hogy a Keresztény Községi Párt azon két sarkalatos álláspontja, hogy a tisztviselők fizetéséhez és jövedelmeihez nem szabad hozzányúlni, . és a takarékossági intézkedések végrehajtása az üzemi kiadások I megszorítása kapcsán hajtandó végre: teljesedésbe fog menni. Most nézzük a következő problémát: mi a helyzet a kereszténypárt azon nézetét illetően, hogy az önkormányzat nem ,,szanál“, ,,szanálfon“ a kormány a maga közege, a főpolgármester útján? A főpolgármester, akinek törvénytisztelete és az önkormányzat iránt érzett szeretete vitán felül áll, amidőn azt a kijelentést tette, hogy az autonómiával együttesen akar szanálni, mindenre a világon gondolt, csak arra nem, hogy az önkormányzat harakirit végezzen önmagán. A főpolgármester olyképen képzeli el az autonómiával együttesen való „szanálást", hogy a tizenhetes bizottság útján a legnagyobb jóindulattal hallgat meg minden elgondolást, amely a költségvetés clefieitmentessé való tétele és a takarékossági intézkedések keresztülvitele céljából az önkormányzattól jön. A főpolgármester az errevonaLkozó előterjesztéseket a legnagyobb gondossággal fogja átvizsgálni és fogja azokat részben kivételes hatáskörében végrehajtani, . részben a kormánynak bemutatni. Arról beszélni, hogy a „szanálás” kérdésében az illetékes tényezők között ellentétek merültek fel, nemcsak oktalan, hanem nevetséges is. A kormány és a saját főpolgármestere között ebben az irányban semminemű ellentét fenn nem foroghat, lévén Sipőcz Jenő dr. főpolgármester a kormány képviselője a városházán, aki maradéktalanul bírja összes felsőbb hatóságai változatlan és kivételes bizalmát. De nincs és nem is lehet ellentét a főpolgármester és a polgármester között sem. részben azért, mert a „szanálás“ végrehajtása kizárólag a főpolgármester hatáskörébe tartozik. de azért sem. mert maga a polgármester volt az, aki bejelentette, hogy a jövő esztendei költségvetés deficitjéből kétmillió pengőt épen a főpolgármester által végrehajtandó takarékossági intézkedésekkel kíván lefaragni. I j I
