Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-09 / 44. szám

2 ujMumKsr 1935 november 9. Az is bizonyos, hogy nincs szükség semmi ellentétre a fővárosi közgyűlési pártok és a főpolgármester között sem az úgynevezett „szanálás“ kérdésében, aminthogy ezen a fronton lehetnek félreértések, de ellentétek nincsenek. A főpolgármesternél senki nem tisztelheti jobban az önkormányzatot, az ő egész élete az önkormányzat jegyében folyt le, az ő tizenöt esz­tendős polgármestersége garancia arra, hogy az önkormányzatnak korrektebb és hűségesebb szolgája nála ma sincs, de nem is lehet. A főpolgármester különleges feladatá­nak tartja, hogy a törvény által elren­delt takarékossági lehetőségek megke­resése az önkormányzat útján a tizen­hét es bizottsággal a legteljesebb egy er értésben történjen meg és büszkén vallja, hogy tizenöt esztendős polgár- mestersége után élete legszebb eredmé­nyének tartja, ha a törvény által elrendelt takarékossági intézkedések megkeresé­sét és végrehajtását sikerülni fog az ön­kormányzat szolgálatában eltöltött múlt­jának megtagadása nélkül megcsele­kedni. CCC| ßC“ szellőző- jjtwtiiUC berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62-2-06. Karácsonyra ÓRÁT BÁNKI tói Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, IV., Váci-u. 49. E szelvény 10% engedményre Jogosít! vmmsmsmiEM Ml SEM MUTATJA JOBBAN valamely előadás fontosságát a rádió­ban, mint az i d ő p ont. A legöre­gebb rádió-rókák szerint a műsorban a legprímább hely vasárnap este hat és nyolc óra között van: ebben az idő­pontban hallgatják legtöbben a rádiót, a szó szoros értelmében is százezrek és százezrek. Ez az időpont ugyanis az, amikor a legtöbben vannak odahaza, vasárnapi pihenőjüket tartva, a rádió mélyen tisztelt hallgatói. A rádió igazgatósága valódi értékei szerint méltányolta Szendy polgár- mester előadását, amikor ezt a bizonyos vasárnap délutáni legtöbb hallgatót biztosította számára. Ugyan azt is meg kell állapítanunk, hogy a polgármes­ter rádióelőadása már előre is az ér­deklődés annyira széles hullámait verte jel maga körül nemcsak a fővárosban, hanem szerte a hazában, hogy akkor is százezrek hallgatták volna, ha az elő­adás időpontja nem arra a bizonyos legkedvezőbb órára esett volna. Ami magát az előadás szövegét il­leti, az bőven ismeretes a napilapok­ból. Tulajdonképen programmot adott a polgármester: r á d i ó-e x p o z é t, a főváros legközelebbi közmunka-pro- grammjáit ismertetve. Mindannyiunk szívéből szólt a podeszta, amikor elő­adása végén azt hangoztatta, hogy Bu­dapest szíve együtt dobog a magyar vidékével és mindannyian az ország sorsának jobbrafordulásán munkálko­dunk ernyedetlenül. Ami e rovatra tartozik: azok a kül­sőségek, amelyek a rádióelőadást kísér­ték. A polgármester számára nem volt Wolff Károly: Ma mi vagyunk a vezető közszellem! A Keresztény Községi Párt és a Keresztény Tanügyi Bizottság lelkesen köszöntötte Wolff Károlyt névünnepe alkalmából — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Községi Párt hétfőn délben C s i 11 é r y András vezetésével teljes számban jelent meg Wolff Ká­rolynál, hogy öt névünnepe alkalmával ünnepelje. Az üdvözlő beszédet C s i 1 - 1 é r y András tartotta, aki a névünnep alkalmából a párt őszinte és változatlan nagyrabecsüléséről biztosította a ve­zért. Az üdvözlő beszédre általános él­jenzés közepette Wolff Károly a kö­vetkező szavakkal válaszolt: — A. párt hozzám való közeledését én nagyobb családom kedves látogatásának tartom. Ezért két­szeresen jólesik megjelenésetek, amely alkalmat nyújt nekem arra, hogy visz- szapillantást vessek az elmúlt tizenöt esztendőre. Felfogásom szerint csak az tudja helyét betölteni a közéletben, aki erkölcsi tökét gyűjt össze. Ne­kem osztályrészemül jutott, de én ezt az erkölcsi tökét nem tartottam meg magamnak, hanem mindenkor a köz ér­dekében gyümölcsöztettem. — A személyi ünnepeltetést én nem szeretem s meg vagyok arról győződve, hogy ez a mai látogatás sem a személy­nek, hanem az általam képvi­selt eszmének szól. Ez az eszme a győzelem felé lendít bennünket és ép­pen ezért nem tartom csodálatosnak azokat a közeledéseket, ame­lyek szinte ostromszámb a-m e- n ő e n az utolsó héten felém irányultak. Ezek a közeledések azonban engem nem érdekelnek. Sokkal inkább érdekel az, hogy az eszmeáramlat, amelynek meg­alapozói mi voltunk, nem lankad, ha­nem fejlődik. Meggyőződésem szerint lassan-lassan sikerülni fog a nemzet minden számottevő tényezőjét egy harmonikus szervezetbe be,- kapcsolni, akkor majd megszűnik a tétovázás és az elnézés, mert vala­mennyi tényező lényegében fog össze a keresztény nemzeti gondolat jegyében. — Ma mi vagyunk a vezető közszel­lem és a mi irányzatunk biztosan meg­marad. Szívesen látom, ha velünk akar­nak dolgozni, annak azonban, aki a mi mesgyénken akar járni, rabuliszti- ka helyett tetteket kell mu­tatnia. Hiszen azok, akik ma a mi eszméinket hirdetik, egyelőre még az őrhelyeket sem tudják elfoglalni. Ara­tással akarnak kezdeni vetés nélkül, pe­dig ez lehetetlen. Mi tizenöt éven ke­resztül vetettünk és ebből a vetésből sarjadt ki Budapest gyönyörű fejlődése és mi mindnyájan valljuk, hogy a mi vetésünket egyedül mi arat­hatjuk le. Bízom az eszmében, önma­gámban és barátaimban és büszkén mondom, hogy egy pártot csak lelki alapon lehet szervezni. Azért így, mert a kielégített érdek lankasztja az ener­giát, de a ki nem elégített szellem sar­kal az alkotásra. Bennünk még megvan az eszmei ki nem elégítettség és ez a premier a mikrofon előtt való meg­jelenés: szerepelt ő már a rádió előtt két esztendővel ezelőtt, még tanügyi ta­nácsnok korában. (Ezt az előadást an­nak idején annyira értékelte és mél­tányolta az U j B u d a p e s t, hogy teljes terjedelmében közzétette.) A polgármester hangjáról megállapítjuk, hogy ez a hang egyike azoknak, amelyeket a mikrofon rezo­nanciája erősekké, mégis kellemesekké és könnyen érthetőkké tesz. Erős, ener­gikus férfihang a polgármester hangja, különleges zengése van, akkor is meg­ragadná a figyelmet ez a hang, ha nem lenne érdekes az, amit mond. Ami pe­dig a polgármester előadásának belső tartalmát illeti, az is nagyon, de na­gyon érdekes volt . . , NEM VOLT VIRÁG A POLGÁR- MESTER hétfői névnapján: még pedig a podeszta határozott kívánságára. Azt azonban nem tudta elkerülni Szendy Károly, hegy névnapja alkalmából ba­rátainak, kartársainak és tisztelőinek nagy tábora meg ne jelenjen nála, leg­jobb kívánságaikat hangoztatva a név­nap alkalmával. Elsőnek Liber alpolgármester ve­zetésével a központi tanácsnoki kar tisztelgett a polgármester előtt, majd a kerületi elöljárók jelentek meg a pol­gármester előtt D u d ay tanácsnok vezetésével. A Keresztény Községi Párt jókívánságait nagy küldöttség élén C s i 11 é r y András dr. tolmácsolta. A városházi újságírók teljes szám­ban tisztelegtek a hétfői napon a polgármester előtt. A küldöttség szó­noka, Kelemen Géza, az UjNem- zedék kitűnő városházi szerkesztője, beszédében a katolikus egyház nagy szentjéhez, bor roméi szent Kár oly - hoz hasonlította a polgármestert, aki éppen úgy, mint nagy névrokona: iskolákat és kórházakat épít. Kö­zölte Kelemen szerkesztő, hogy a városházi sajtó változatlan szeretettel és nagyrabecsüléssel támogatja a pol­gármestert építő nagy munkásságában. * A KÖLTSÉGVETÉSI VITA A KÖZ­GYŰLÉSEN: f oly dogál a maga csen­des és nyugalmas medrében. Nagyobb emóciókat nem keltenek a szónokla­tok, elhangzanak az indítványok és Veronács mester, a közgyűlés ki­váló háznagya, már haptákban áll a szónok mellett, amidőn a papírlapról megkezdődik az indítvány felolvasása, hogy a szóbanforgó papírlapot átvegye és a közgyűlési elnöknek átnyújtsa. Nagyobb forgalom bizottsági tagok­ban csupán délután fél hatkor, amikor az akadémiai tíz perc helyett félórás késéssel a közgyűlés meg szokott nyílni, tapasztalható. Ekkor felvonulnak az urak — túlnyomó nagyrészben azon­ban csak a kereszténypárton, hogy sza­vazzanak az előző napi közgyűlésen be­nyújtott indítványok sorsa felett. Ami­kor is mindig a többség a polgármes­ter indítványát fogadja el, amely sze­rint a benyújtott indítványt elfogadja a közgyűlés, elveti, vagy pedig kiadja a polgármesternek javaslattétel végeit. Az első napon, amikor az elnöki ügyosztály költségvetése kapcsán be­nyújtott indítványokat tárgyalta a köz­gyűlés, illetőleg szavazott felettük, volt egy-két okvetetlenkedö ellenzéki, aki politikát látott az indítványok el­vetésében és lázongani kezdett. Amikor azután látta a baloldal, hogy nem min­den ellenzéki indítványnak elvetés a záloga annak, hogy diadalmasan hala­dunk előre. * A Keresztény Tanügyi Bi­zottság taggyűlésén Urbányi C. József igazgató leszögezte, hogy a magyar tanügyi tisztikar tradicionáli­san tekintélytisztelö, erre kötelez nép­nevelői hivatásunk. Azért meg­ragadjuk az alkalmat, hogy a keresz­tény nemzeti gondolat szívós zászlóhor- dozőja, Wolff Károly névünnepe al­kalmából szeretetünknek kifejezést ad­junk, ki úgy a parlamentben, mint a törvényhatóságban minden jogos és igazságos tanügyi közér­deknek szószólója volt. Mi is osztjuk azon felfogást, hogy a magyar keresztény tömegek lelkében már kitö­rölhetetlenül él az a meggyőződés, hogy a szebb jövendő és a biztos boldogulás révébe csak a krisztusi igazságok poli­tikájának gyakorlati érvényesülésével juthat el. Ugyancsak az egész főváros polgársága ma legelső polgára, Szendy Károly előtt fejezi ki hódola­tát, kit a pedagógusok Budapest közok­tatása legfőbb védőjének tisztelnek, aki a nemzet legnagyobb fajsúlyú munkásai­nak tartja a tanügyi tisztikart és min­dig jólesöen idézzük személyes meggyő­ződés alapján azon kijelentését: a szé­kesfőváros közoktatása mintaszerű és készséggel állapítja meg, hogy peda­gógiai nézőpontból a nyugateurópai színvonalat minden vonatkozásban el­éri, sőt sok tekintetben mintául is szol­gálhat. A lelkes ünneplés után a tanügyi tisz­tikar szociális kérdéseivel feglalkoztak. ProczeMer Bálint Jíövexö mester Budapest, X., Korponal-u. 11. Telefon : 48-1-32. i—nw——iiniiM iiinniirprrr- i sorsa, van olyan közöttük, amelyet, ja­vaslattétel céljából kiadnak a polgár­mesternek, sőt el is fogadnak: meg­szűnt az ellenzéki zajongás. Általános megelégedést váltott ki tW o l f f Károly azon felszólítása a polgármesterhez a pénzügyi ügyosztály költségvetésének vitájában, hogy párt- különbség nélkül fogadja el a polgár- mester mindazokat a javaslatokat, ame­lyek a főváros érdekében valók és al­kalmasak arra, hogy a köz javát elő­mozdítsák. A polgármester helyeslőén bólintott, az egész közgyűlés pedig tapssal honorálta Wolff Károlynak va­lóban konciliáns és párlkereteken felül álló felszólalását. * ÁLTALÁBAN AZ A HELYZET, hogy kivéve azokat a tíz perceket, amikor az elnöki csengő a közgyűlési terembe szólítja a tisztelt városatya urakat, többen vannak a büffében, mint odabent nz ülésteremben. Nagy a forgalom, sürögnek-forognak a pincé­rek, általában mindenki meg van elé­gedve a disznó fej sajttal, amit uzson­názni szoktak a gyengébb gyomrúak, akik egyébként nem, vetik meg a pap­rikás tokaszallonát sem,. A hét valamelyik estéjén valósá­gos forradalom tört ki a büf­fében a csülök-fronton. Tudni kell, hogy a legkedveltebb ucsora-fogás (ucsora alatt az egyesített uzsonna és vacsora értendő) a csülök. Már most az történt az említett estén, hogy hét órakor kifogyott a csülök, úgy hogy a későn érkezők csülökmentes ucsorát voltak kénytelenek fogyasztani. Ami­kor a főnöknőt arra szólították fel, hogy ha nincs csülök, hát hozasson az üzemből, azt mondotta őnagysága,

Next

/
Oldalképek
Tartalom