Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-20 / 16. szám
1935. április 20. rrjBTmAPmT 7 HÍREK a jövő üá,vin-tere A Nyufte közgyűlése Kovács Jenőt választották elnökükké a nyugdíjasok — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Nyugdíjas fővárosi Tisztviselők Egyesülete évi rendes közgyűlésén, nemrég elhunyt elnöke, — a, nagy tiszteletben állott Abnády Géza — utódjául. Kovács Jenő dr. kormíuiyfötanácsosit, nyug. árvaszéki elnökhelyettest választotta meg. Az elhunyt elnökről, aki az egyesület megalapítója is volt, Horváth Cyrill dr. h. elnök, tankerületi fő igazgató, a Tudományos Akadémia rendes tagja tartotta meg nagyszámú hallgatóság előtt emlék- beszédét, melyben Almády-ról, mint a nyugdíjasok és özvegyek érdekében -szinte a tragikus hősök hitével harcoló kiváló emberről rajzolt mesteri képet. Ágh Géza dr. tankerületi főigazgató, ügyv. elnök évi jelentése után,, társelnökké választották Végh János dr. egészségügyi főtanácsost és Szenté Miklós nyug. tanácsnokot.. Számvizsgálóvá Sztariü Endre közélelmezési főtanácsost, jogtanácsossá. Reicht Károly dr. tiszti ügyészt választották meg egyhangúlag. Ezenkívül újraválasztották az igazgató- tanács esyhalrmad részét. Jó-e o főváros terve? Felkay tanácsnok a közigazgatási tanfolyam vezetője, Az új közigazgatási törvény értelmében a főváros közigazgatási fogalmazói szakán a IX. fizetési ■osztályba csak azt lehet alkalmazni, illetve előléptetni, aki a törvényszerű elméleti képzettségem felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikerrel letette. Több fővárosi tisztviselőnek még a folyó évi július 1-e előtt kell a vizsga sikeres letételét igazolnia, de a sikeres vizsga kilátásait csökkenti az a körülmény, hogy a. vizsga tananyaga ezideig még összegyűjtve nincsen. A polgármester, ismerve a vizsga letételére kötelezett és éppen a legalacsonyabb fizetési osztályban levő tisztviselők nehéz anyagi helyzetét, melyben a szükséges és esetleg mégis rendelkezésre álló igen költséges tankönyveket és egyéb forrásmunkákat megszerezni nem tudják, tanfolyam felállításai hal ár ózta el. Az előadáso.k során a fővárosi főtisztviselők közül Illyefalvi I. Lajos dr., a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója, a hivatalos statisztikai szolgálatról. Koronthály Kálmán számvevőségi főszámtanácsos a székesfővárosi számvitelről, HomelyA Rezső dr. tanácsfőjegyző a székesfőváros költségvetésének zárszámadásáról, Sze- methy Károly dr. tiszti főügyész a magyar magánjogról, Schuler Dezső dr. tanácsnok a szegénygondozásról, Szoko lay Leó dr. árvaszéki ülnök a gyermek- védelemről, Harrer Ferenc dr. nyug. alpolgármester a törvényhatósági és községi önkormányzatról, Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök a gyámügyről, Szvo- boda K. Endre dr. tanácsi főjegyző az ipari igazgatásról, Felkay Ferenc dr. tanácsnok a székesfőváros központi és kerületi igazgatásának szervezetéről fog előadást tartani. A tanfolyam hallgatása kötelező. A polgármester súlyt helyez arra, hogy a tanfolyam előadásai magas nívón mozogjanak, és ezért annak legfőbb irányítását magának tartja fenn. A tanfolyam megindításával és lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásával Felkay tanácsnokot bízta meg a polgármester, aki egyben elrendelte, hogy az előadásokat, ameny- nyiben azoknak anyaga egyébként rendelkezésre nem áll, a székesfőváros hl vatalos gyorsírói jegyezzék, hogy az ilymódon készülő jegyzetek a jövőre tájékoztató ismertetést nyújtsanak a gyakorlati közigazgatási vizsga anyagáról. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Múlt számunkban. ismertettük Méhes Emil dr. mérnöknek a Magyar Mérnökéé Ép í t ész -Egyletbe n tartott, előadását követő vita soráru Viola Rezső dr. székesfővárosi műszaki főtanácsos részéről elhangzott felszólalást. A vita folytatásában Krompecher László, Haag Dezső, Wjttelbarth Győző és Ruisz Rezső után Méhes Emil dr. emelkedett szólásra és részletesen válaszolt a Viola főtanácsos részéről elhangzott észrevételekre. Megismételte, hogy a főváros tervével szemben aggályai luíromirányúak: a villamosvasúti hálózat nem lesz képes a forgalmat lebonyolítani, a többi jármüvek túlságos rendőri irányítást igényelnének, de így is gyakran torlódnának, míg a gyalogosok átjárása nagyon bonyolult megoldású és nagyon sok veszélyt magában rejtő módon történnék. Sajnálattal állapította, meg, hogy ezen aggályaira a vita során pozitív adatokon nyugvó, megnyugtató választ, illetve ellenvetést nem kapott. Majd újból kifejtette, hogy atz áltáléi készített rendezési terveket sem tartja « képzelhető legjobb megoldásoknak, ment a villamosvasúti vágányrendszert és vonalvezetést szívesebben oldotta volna meg másként, ami által szerinte jobb tea-vet lehetne nyerni. Azonban tekintetbe kellett vennie, hogy ia főváros tervében foglalt vágányvezetés alapgondolatát az összes érdekeltek már elfogadták és így helyesebbnek látta ehhez alkalmazkodni s ez alapból kiindulva iái tervezésben csak arra szorítkozni, hogy olyan megoldásokat készítsen, melyek a főváros tervében foglalt hátrányok nagy részét kiküszöbölni alkalmasak. Az általa javasolt tea-vek ellen Viola Rezső dr. székesfővárosi műszaki főtanácsos részéről felhozott ellenvetéseket sorba vette tárgyalás alá. Az első ellenvetés az volt, hogy a középső sziget mérete annyira nagy, hogy az egész teret elfoglalja Ezzel szemben a helyes körforgalmi elrendezésnek az az alap- elve, mondotta, hogy a térre érkező ösz- szes jármüvek körben haladjanak a téren és ebből a körből forduljiainak be abba az útvonalba, amelyen ttovábbhar- ladni kívánnak. Ebből önként, adódott, hogy .a körfutó útvonalon belül mariadó rósz lesz a középsziget. (A két év előtt a Kálvin-tér rendezésére hirdetett tervpályázat alkalmával a pályázati feltételek azt javasolták, hogy a pályázók a Beszkárt által tervezett kétféle vágányhálózat valamelyikét vegyék alapul. Ezeket a alapterveket a Beszkárt annakidején a pályázók rendelkezésére is bocsátotta és tény, hogy a középsziget mindkettőn éppen úgy volt tervezve, mint ahogyan most a Méhes-féle terven van, és mint amilyent Méhes mérnök már 1928-ban javasolt ugyancsak a Magyar Mérnök- és Építészegyletben tartott előadásában. A szerk.) A második ellenvetés a Ráday-utcá- val volt kapcsolatos. A Ráulay-vtca for- galmának a Boráros-déri-híd elkészülte utáni időben való irányítása ma imég nincs tisztázva, de nagyon vialószinűt- len, hogy egyirányú forgalmúvá alakítanák át, mint ahogy a közlekedési szempontok ennek éppen ellenkezőjét kivim ják meg,— mondotta Méhes. — Különben is, — fűzte hozzá, — az ilyen közlekedésrendőri szabályzás máról-holnapra meg-változhatik, egy térnek százezrekbe kerülő átépítésénél tehát nem vehető kiindulási alapul. — A második tervvel szemben felhozott az az észrevétel, hogy ott a váltók az úttestbe kerülnének, csakis a terv félreértésén alapulhat — mondotta, — hiszen a tervről magáról leolvasható, hogy ilyen elrendezés sem az Üllői-uti torkolatnál, sem másutt sehol .sincs. Felszólalása befejezéséül vetítésben bemutatta még a hallgatóságnak, hogyan vizsgálta meg úgy a főváros, mint ia saját tervén 15 másodperces időközökre megrajzolt mozgásábrák segélyével, hogy a számítás szerűen várható legnagyobb forgalmat az átrendezett tér mikép tudná lebonyolítani és miként jutott olyan számszerű eredményre, amely a főváros tervével szemben ismertetett (aggályait indokolja, míg saját tervének amazzal szembeni előnyeit igazolta. — Mi szegények vagyunk ahoz, — mondotta végül — hogy megengedhessük magunknak .azt a fényűzést, hogy mlaj olyaai átépítést végezzünk amit csak kissé megnövekedő forgalom esetén is, talán már 2—3 év nnúva újra kellene átépítenünk. A most megépítendő Kál- viinntér legalább 10—20 évre kell hogy jó legyen, hiszen már 8 éve sürgeti ő maga az átépítést és 8 évig semmi sem épült, — nagyon valószínűtlen tehát, hogy ha ma átépítjük, 10—20 éven belül újra hozzányúlna a főváros. A mostani rendezésnek tehát már olyannak kell lennie, amely a várható és számításba veendő forgalmat legalább 10—15 évre zavartalanul és tiellő biztonság nyújtásával képes lebnyolítani. Különösen áll ez akkor, ha ugyanazokkal az anyagi eszközökkel, legfeljebb 40— 50.000 pengős többköltséggel, már ma is elérhetjük ezt,. De ezenfelül az általa tervezett átépítésnél is — mondotta Méhes dr., — anélkül, hogy a képzelhető legjobbnak óhajtaná 'tervét, feltüntetni, pontosan ugyanúgy át lehetne térni a Beszkárt által szándékolt további módosításokra, mint, ahogy a főváros tervénél. Amiknek egyébként nincs különösebb gyakorlati jelentősége, hiszen a most, átfektetendő vágányzat legalább kétharmadát kellene akkor újrafektetni, nem is beszélve a tér kő- és aszfaltburkolatáról, amelyet legnagyobb részében újra át kellene akkor építeni. Hangászati bizottság Gundel ellen — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros még* 1927-ben azt a megállapodást kötötte Gundel Károllyal, hogy amennyiben Gundel 1985 április 30-ig, mint a Gellért-szálló és fürdő vendéglőjének bérlője minden tekintetben megfelel a szerződés felétekéinek, úgy ta bérleti szerződést, a főváros egyszerű határozatával további két évvel 1937 április 30-ig meghosszabbítjáh\ Guncle! bérletének meghosszabbítását illetően a városgazdasági szakbizottság legutóbb úgy határozott, hagy csak 'abban az esetben javasolja a polgármesterinek a szerződés meghosszabbítását, ha Gundel a Hullámfürdő forraszán a zenéi annyim tompítja, hogy a szálló vendégeit nem zavarja. A polgármester most utasította Bánlaki/ Gézáit, a GeUért-száUó igazgatóját, hogy pontosan állapítsa meg a Gundel által tartható zenekar nagyságát, játszási helyét és idejét. A Gundel-teirasz népszerű zenekarát most hangászati bizottság fogja felülvizsgálni. Megállapítják, inlagd, hogy a szálloda szobáiba zavarólag' szürődik-e be a zene, megkísérlik, hogy liangfogókkal játszatva a zenekart, mennyivel csökken a hang ereje és abban az irányban is próbát tesznek, hogy a terrasz különböző részeire állítva a zenekart, mennyivel lesz hangosabb, vagy csendesebb a muzsika. Arról is szó van, hogy függöny-próbát tartanak, a szálloda és fürdő belső részeit függönyökkel próbálják elzárni a forrasztól, hogy ezen- módon is csökkenjen a hang erőssége. Gundel Károly természetszerűen minden olyan megoldásba szívesen bele-. megy, amely ,a zenét nem veszélyezteti. Az ünnepek után fogják megállapítani, kik lesznek a zenekart megrendszabá- lyozó hangászati bizottság jó. vagy ke- vésbbé jófülű tagjai, sőt arról is szó van, hogy tata esetén hangvillákat és rezo- náló műszereket vegyenek a valójában nagyarányú feladat célirányos elvégzésére igénybe. ÍvowmmJU TUNGSRAM A „Szeretet Egyesület“ 30.000 pengőt osztott ki. Nagy gazdasági leromlottságunkban a rövid idő óta fennálló „Szeretet Egyesület“ nagy missziót teljesít, amiről az Urbányi C. József elnöklete alatti közgyűlésen számoltak be. Di Sandri Károly MÁV főtiszt kimerítő titkári jelentése után, György Béla postamérnök arról számolt be, hogy eddig több mint 30.000 pengővel törekedtek segíteni a zárrá igényjogosultakon. Spalt János szobrászművész az igazgatóság és 500 tag nevében hálás köszönetét mondott az elnöknek önzetlen és eredményes tevékenységéért. ,ESELGE íí szellőző- berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 11!., Föld-u. 51. TELEFON: 62-2-06.
