Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-20 / 16. szám

8 TTTjnmAvrxr 1935. április 20. ÚAZDASJSG1 Megdrágul a Harmatviz ? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Megírta az Uj Budapest, hogy a polgármester versenytárgyalást fog kiírni az Ásványvízüzem; bérbeadá­sára oly módon, hogy a bérleti fel­tételekben a főváros megállapítja a legmagasabb eladási árat és meg­határozza a termelés és a forga- lombahozatal kötelező legkisebb mennyiségét. A fővárosi fürdők egyesített választmánya a legutób­bi ülésen már el is fogadta a ver­senytárgyalás kiírására vonatkozó azt az előterjesztést, amelynek alap­ján a polgármester most már a ver­senytárgyalást a főváros és a nagy- közönség érdekeinek teljes figye­lembevételével fogja meghirdetni. Nem kétséges, hogy ezek a felté­telek valószínűtlenné teszik, hogy a sörkartel olyan jó üzletnek tartsa a jövőben is az Ásványvízüzem bér­bevételét, mint eddig tartotta. Már beszámoltunk arról, hogy a sörkar­tel, illetve a Polgári Sör nem is fog résztvenni a versenytárgyaláson: megelégszik a Palatinus-víz meg­szerzésével, amellyel azután, tekin­tettel arra, hogy a Csillaghegyi — Az Vj Budapest tudósítójától. — Még 1930-ban Schmidt Rezső és egy barátja, Politovszky Sándor, (nyug. ezre­des tárgyalásokat kezdett a Budapesti Húskereskedelmi Rt. akkori elnökével, Ereky Károllyal, akit ugyanebben az időbeni a Magyarországi Rizstermelő Bizottság is felihívott arra, hogy propa­gálja, hazafiúi kötelessége propagálni Magyarországon a rizstermelést. Ereky eleinte nem nagyon lelkesedett a rizs- termelés ügye iránt, de Schmidt Rezső, aki egyben a Rizstermelők Bizottságának szakértője is volt, meggyőzte arról, hogy a Húskereskedelmi anyaintézetének, a Vásárpénztár adonyi bérgazdasága al­kalmas a kísérletre: az adonyi birtok Dunamelletti és a Halastól között felkvő 180 holdas részénél keresve se találhatr- nának jobb területet Magyarországon a rizstermelésre. A tárgyalások laizon akad­tak meg, hogy a 180 holdas területnek rizstermelésre való átalakítási költségeit Ereky nem akarta vállalni. Ekkor azután a termelők egy újabb propozicióval jöttek és minden költséget magukra váUaltak abban az esetben, ha a Budapesti Húskereskedelmi táj 180 hol­das birtok köTüli csatornahálózatot meg­felelően kiépíti és a területet, a rizster­meléshez szükséges vívmányokkal ellátja. Ezen az talapon azután sikerült egy megállapodást létesíteni és a vállalat hozzákezdett a csatornahálózat kiépíté­séhez. A csatornázási munkálatok már | üzeme is az ő birtokában van, sike- , rül majd1 kiépíteni a maga ásvány­víz-frontját. A sörkartel részéről most abban az irányban hallatszanak sziréna- hangok a főváros felé, hogy a város emelje fel literenként két fillérrel a Harmat-víz árát. Hasonlóan csele­kednének a nagy ásványvízüzemek és azzal bíztatják titokzatos sugdo- lózások a fővárosit, hogy ebben az esetben a bevétel emelkedése révén csökkenni fog az Ásványvízüzem deficitje. Kétségtelen, hogy négy­ötmillió liter évi forgalmat véve ala­pul 80—100.000 pengővel növekedne évente a főváros bevétele, de még kétségtelenebb, hogy ezt a többle­tet, nemkülönben a sörkartel érde­keltségében levő ásványvízüzemek bevételét a közönség izzadná ki: több, mint félmillió pengővel fizetné túl a mai árakhoz viszonyítva a szénsavval telített forrásvizet. Bi­zonyosnak tetszik, hogy e fajta já­tékban a főváros a maga alfruiszti- kus üzemét nem engedi, nem is en­gedheti résztvenni, amint azt a köz­gyűlésen jó néhányszor megállapí­tották. javában folytak', amikor kiderült, hogy Schmidték !'nem rendelkeznek a termeléshez szükséges tökével. A vállalat vezetősége ezután Schmid- íáit-ked'Isimét jtárgyaJájsokhai kezdett és ezeknek :a megbeszéléseknek egy újabb állapodás volt az eredménye, amely szerint a Budapesti Húskereskedelmi rt. tíz évre rendelkezésre bocsátja rizstermelés céljából a 180 holdas területet, elkészíti a csatornázást, szivattyúkat állít be, a termelők részére a megkívánt költségek egy részét hitel formájában bocsátja rendelkezésre. Ennek ellenében Schmidt és társa megfelelő részesedést iád a ter­melésből a vállalatnak, az adósságot viszafizeti, de azonkívül, bármilyen le­gyen a termés, holdankínt 25 pengős ha­szonrészesedést biztosít a Budapesti Hús­kereskedelmi rt. részére. Az árkolási munkálatok után, nemso­kára megkezdték a rizstermelést. Addig nem is volt baj, míg volt elegendő víz és a csutorákat a Duna magas árszintje következtében kellő mennyiségű vízzel tudták ellátni. De egyszerre csak a Duna leapadt, az árkok kiszáradtak és a szép eredménnyel biztató vetés meg­felelő vízmennyiség hiányábdn elszá­radt, a behozatallal és hántolással foglal­kozó rizskartel nem kis örömére. Egye­dül a Dunamelletti tíz holdas részen volt csak valamire való rizstermés. Hiába dolgoztak a szivattyúk, az eredmény el­maradt, aminek a következménye azután az volt, hogy megindult a szerződő felek között a vita afelett, hogy a rossz ter­mésért kit terhel a felelőség. A Buda­pesti Húskereskedelmi Rt. mintegy 23.000 pengő erejéig pert is indított a kiét rizstermelő ellen, mert szerintük a rizs- termelési kísérlet nyomán ilyen összegű károsodás érte a vállalatot. A bíróság több tanút hallgatott ki, így az illetékes székesfővárosi mérnöki ügyosztály veze­tőjét és a Mezőgazdasági Intézet egyik szakértőjét is. Schmidték azzal védekeztek, hogy a termés elmaradásának egyedül az volt az oka, hogy a Budapesti Húskereske­delmi Rt. az adonyi bérgazdaság rizster­melésre szánt területén a csatornaháló­zatot nem az előírás szerint építette és ennek következtében olyan katasztrofális vízhiány állott be, hogy odaveszett az egész termés. A szakértő szerint a terü­let a termelésre megfelelő volt ezt bi­zonyítja az is, hogy tíz holdon a rizs egész szépen kikelt. A rizstermelők en­nek folyományaként viszontkövetelést támasztottak, mert — szerintük —i a részvénytársaság mulasztása következ­tében maradt el a termés és mert a szer­ződésben megállapított költellezettsége­— Az Uj Budapest tudósítójától. — Néhány évvel ezelőtt Tóth Mihály ke­reskedő egy épülő ház előtt sétálgatott és & szomszédos ház házmesterét akarta meglátogatni, útközben azonban bele­zuhant egy árokba, amelyet csövek le­fektetése céljából ásatott a gázgyár. Tóth súlyosan megsérült és ezért 541 pen­gő tőke és havi 120 pengő járadék er ej óig beperelte a Gázmüveket és a házépítési munkálatokat vezető építési vállalkozót. A perben a Gázművek jogi kép viselő je, Beírta Jenő dr. azzal érvelt, hogy a bal­esetet a kereskedő gondatlansága idézte elő, éppen ezért ők nem tartoznak kár­térítéssel. A bíróságok azonban minden fokon megállapították közbenszóló íté­lettel a két alperesi vállalat kártérítési A Szentendrei-sziget déli csúcsán lé­tesítendő1 gravitációs vízvezetö csatorna építési munkáira. Határidő: 1935. évi április hó 20-án délelőtt 10 óra. Napszám- és kordélyfuvarozási mun­kákra a székesfővárosi kertészet ré­szére. Határidő: 1935. évi április hó 23- án délelőtt 10 óra. Kőműves munkákra a VII. kér. Újvi­dék- és Pétervárad-u. sarkán lévő kis- lakásos bérház egy részének elöljáró­sággá történő átalakításához. Határidő: 1935. április hó 23-án délelőtt 9—10 óra. 1935. évi július hó 1-től 1936. évi má­jus hó 31-ig szállítandó 36.490 tonna hazai kazánszén, 8000 tonna tojásbrikett és 3000 tonna brikett szállítására Bu­dapest Székesfőváros Gázmüvei részé­re. Határidő: 1935. évi április hó 23-án délelőtt 10 óra. Kőműves munkákra a IX. kér. Gyáli- úti Szent István kórház C. pavilion ta­tarozásához. Határidő: 1935. évi április hó 23-án délelőtt 9—10 óra. Burkoló munkákra a IX. kér. Gyáli- úti Szent István kórház C. pavilion ta­tarozásához. Határidő: 1935. évi április hó 23-án délelőtt 9—10 óra. ___________ ké t nem. teljesítette a vállalat, úgy hogy a vállalkozás veszteséggel zárult. A törvényszék elutasította a Buda- pesti Húskereskedelmi rt. keresetét, megállapítva azt, hogy a kereseti követe­lés alaptalan, mert a szerződések alap­ját képező árkolás nem az előírás sze­rint történt és enmek következménye, hogy nem volt a rizsföldeken elegendő víz. A Húskereskedelmi rt. fellebbezésére az ügyet a tábla Lőw-tanácsa tárgyalta. A vállalat ügyésze külön kiemelte azt, hogy Ereky a szerződés megkötésekor a főváros érdekeit tartotta szem előtt és abban a hitben írta alá a szerződést, hogy a rizstermelés nem terheli különö­sebb költséggel a fővárost. Schmidték jogtanácsosa viszont arra mutatott rá, hogy a vállalat nem tett eleget kötelezettségeinek és hogy nem termett rizs, az egyedül az ő hibájuk. A fellebbezési bíróság ismételten újabb bizonyítást rendelt el és csak miután újabb szakvélemények is beérkeztek,, fognak dönteni arra vonatkozóan, hogy az adonyi bér gazdaságban a rizstermelés- fiaskóval végződött. kötelezettségét. A Kúria ítélete szerint a osőfebtetési munkákat a Gázművek saját alkalmazottaival és munkásaival végeztette, a földmunkát pedig la* szer­ződés értelmében az építési vállalkozó munkásai végezték. A bíróság szerint a Gázművek üzeme veszélyes üzem, már pedig a baleset ennek laíz üzemnek körében fordult elő, következéskép a baleset okozta károkért a Gázművek, mint a veszélyes, üzem fenntartója, már tárgyi felelősségénél fogva az építési vállalkozóval egyetem- legesen felel. A baleset előidézésében Tóth gondatlansága is kétségtelenül köz­rehatott, ez azonban az alpereseket nem mentesíti a kártérítési kötelezettség alól, hanem a kárnak a felek között való< megosztására szolgál alapul.. Vaskályha javítási és karbantartási munkákra a székesfőváros közigazga­tási épületek, iskolák, árvaházak, kór­házak, szeretetotthonok, bérházak, nép­jóléti és szociális intézmények épületei,, plébániahivatalok stb. részére. Határidő: 1935. évi április hó 24-én délelőtt 9—10 óra. A székesfővárosi közigazgatási épüle­tekben szükségessé váló cserépkályha javítási és karbantartási munkákra. Ha­táridő: 1935. évi április hó 24-én délelőtt 9—10 óra. Burkoló munkákra a IX. kér. Gyáli-út 5—7. sz. alatt levő Szent László-köz- kórház több épülete részére. Határidő: 1935. évi április hő 25-én délelőtt 9—10 óra. Öntöttvas csatornázási vasszerelvény szállítására. Határidő: 1935. évi április hó 26-án délelőtt 10 óra. Rákospatak-híd építési munkáira. Ha­táridő: 1935. május hó 7-én délelőtt 10 óra. Az UJ BUDAPEST minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Kellner Albert könyvnyomdája, Buda­pest, VI., Hajós-utca 27. Tel.: 29-0-74,. 18-9-98. Felelős: Kellner László dr. Qzemüvegek, orresiptetők, lorg nettek, színházi lát­csövek. q legjobb kivitelben. Halló-készülékek. fényképészeti cikkek. A Székesfővárosi Segitialap szállítója. Amikor risst akar termelni a főváros Az adonyi bérlet szomorú és jellemző epizódja a bíróság előtt KI a gondatlan ? Elmarasztalták a Gázmüveket egy kártérítési perben U| kiírások

Next

/
Oldalképek
Tartalom