Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-15 / 24. szám
UJiJSnmPJEST 1 1935. június 15. r i közmunka-program végrehajtását. Áll ez különösen a Keresztény Községi Pártra, melynek részéről Müller Antal országgyűlési képviselő kereste fel több ízben is a polgármestert, hogy vele a közmunkák kiadásának technikáját illetően eszmecserét folytasson. Ezekről a tárgyalásokról és általában a közmunka-program fontos és közérdekű irányító szempontjairól Affilier Antal a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Személyesen hívtam tel a polgármester figyelmét arra, hogy úgy az állam részéről most beterjesztett tizenötmillió pengős, mint a székes- főváros részéről már is folyamatban levő huszonegymilliós rendkívüli beruházásokra fordítandó összegből úgyszólván teljes egészében olyan beruházásokat eszközölnek, amelyek a nagyipart és a nagyvállalatokat lesznek hivatva foglalkoztatni: teljesen figyelmen kívül hagyva a kis- és kézmüvesiparosok katasztrofális helyzetét. A polgármester úr a legnagyobb jóindulattal fogadta előterjesztésemet, hogy a beruházásokból különlegesen a kisiparosság részére is juttasson munkaalkalmakat, azon szem elől nem téveszthető elv alapján, hogy minél több munkára váró részesüljön abból. A fővárosi kézművesiparosság exisztenciális érdekeinek megvédése céljából tíz pontból álló memorandumot nyújtottam át a polgármester úrnak, hogy annak figyelembevételével a főváros hatósága egyetlen pillanatra se feledkezzen meg a kisiparosság közérdekű védelméről. Ez a tíz pont a következő: 1. A székesfőváros szüntessen meg minden hitelezéses alapon k i a d o ft ni unk« t, ituvcl ily munkákra csak nagy, tőkeerős és bankokra támaszkodó cégek pályázhatnak és így egyrészt kevesen tudnak pályázni, megszűnnek a versenyárak és így a főváros sokkal nagyobb kamatot fizet, mintha a munkát készpénzfizetés mellett adná ki. 2. A fővárosi vállalkozók egyenletes foglalkoztatása céljából a jelenleg csak a XIII. ügyosztályban vezetett karto- t é k-r endszer központosíttas- s é k és terjesztessék ki nemcsak a többi ügyosztályra, hanem a fővárosi üzemeknél kiadott közmunkákra is, így elkerülhető volna, hogy míg egyes favorizált cégek egyidőben több ügyosztályban és üzemben végeznek munkákat, addig más vállalkozók egyáltalán nem jutnak munkához. 3. A polgármester hívja fel az összes hivatalok és üzemek vezetőit, hogy minden javítási munkát, átalakítást, modernizálást, valamint olyan természetű új munkákat, melyeket kisiparilag is el lehet végezni, tartoznak kisiparosnak juttatni. A Gázművek és egyéb nagy üzemek ipari munkákat házilag ne végeztessenek, hanem megfelelően szétosztva adják a kisiparosságnak. 4. A székesfőváros tulajdonát képező épületek tatarozását és modernizálását csak kisiparossal végeztessék. 5. Az éles versenyben sok vállalkozó próbálkozik versenytárgyalásával ö n- költségi áron rész tvenni abban a reményben, hogy a munka elnyerése után költségvetési tételek megváltoztatásával, pótmunkákkal számításait meg fogja találni. Ennek az egyenlőtlen és erkölcstelen versenynek megakadályozására minden közmunkáról előzetes pontos k a 1 k u 1 á- c i ó volna készítendő és ezen az áron alul munkát nem volna szabad kiadni. 6. A versenytárgyalási kiírások helyességéért a kiíró tisztviselő fegyelmi felelősséggel tartozzék és a munka folyamata alatt történő költségvetési változtatásokért — arneny- nyiben azok a nmuka végösszegének egy bizonyos százalékát meghaladják — vonassák felelősségre. 7í X°'o,9bu közmunkáknál ott, ahol arra lehetőség van (mint pl. csatorna, útépítés), a munkák osztassanak szakaszokra és több vállalkozónak adassák munkaalkalom. 8. Kisipari szövetkezetek ajánlatai nagyobb közmunkáknál is különös figyelemben részesíttessenek. 9. Az ép ítési alosztály ügymenetének további egyszerűsítése. Városszabályozási kérdések miatt ne tartsanak vissza hosszú hónapokig építési engedélyeket. 10. Kis építési munkáknál, — Az Uj Budapest tudósítójától, — Az Uj Budapest több cikkben foglalkozott a problémával, hogy mi legyen a szeptember 1-ével ünnepélyesen önálló életét megkezdő fővárosi kerületnek: Zuglónak a neve. A XIV. kerület régi elnevezését ugyanis nem akarják megtartani sem a polgármester, sem az illetékes zuglói tényezők, annál ke- vésbbé, mert a Zugló elnevezésről senki sem tudja, honnan származik és csupán az az egy bizonyos, hogy idegen eredetű. Az elmúlt héten közöltük a Keresztény Községi Párt zuglói vezetőségének azt az óhaját, hogy 1938- ban, Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján kapjon új nevet a XIV. kerület, amikor is Szent-Ist- v á n-v árosának nevezzék el Zuglót. Ezzel szemben P a 1 ó c z i Edgár, a jeles várostörténész, Zugló új elnevezéséről cikket írt az UjBudapest- ben, ahol is azt az álláspontot képviseli, hogy nűvel Zuglóhoz tartozik a Rákospatak öntözte híres-neves Rákos- mező és ezen a területen levő K i - rályhegyen, vagy Királydombon állott a régi magyar királyok [sátra, Királyszékvárosnak, Királyhegy városnak, vagy K i- rály mezővárosnak nevezzék el Zuglót. Zugló új elnevezése ügyében az elmúlt héten fontos tárgyalások folytak le Petrovácz Gyula, a keresztény átalakításoknál hozzák arányba az engedély díjakat a munka értékével, mert nem igazságos, hogy gyakran egy fal felhúzásáért ugyanolyan díjakat keli Zugló vezére és S z e n d y Károly polgármester között. Ezeken a tárgyalásokon Szendy polgármester [ azt a tervét nyilvánította, hogy Szent-István- királyról a mai Lipótvárost akarja elnevezni az első király halálának kilenc- százéves évfordulóján: 1938-ban. Részben azért, mert a Lipótvárosban van az európai hírű S z e n t-I s t v á n-b a z i - 1 i k a, de azért is, mert a Lipótváros németes hangzású nevét meg akarja szüntetni. Szendy arra kérte P e íróvá c z o t, hogy a XIV. kerület számára keressenek más elnevezést. Petrovácz Gyula a polgármesterrel folytatott megbeszélés után érintkezést keresett kerülete vezető egyéniségeivel és nagyrészben P a 1 ó c z i Edgárnak az Uj Budapes tben megjelent történelmi hangulatú cikkének tulajdonítható, hogy a zuglóiak a Rákosváros elnevezés mellett foglaltak állást. A Rákosváros név magában foglalja a zuglói területnek történelmi jelentőségét és azt a genius loci-t, amelyet P a 1 ó c zi professzor a zuglóiak figyelmébe ajánlott. Zugló új elnevezése természetszerűen a törvényhatóság illetékes fórumai elé fog kerülni. TELEFON: 37-4-03. SZABÓKY GYÖRGY P AKKETT ÉS PADLÓZÁS1 VÁLLALAT BUDAPEST, IX., ÜLLOl-ÚT 73 Vállalok mindeenemü parkett-munkát, új áa ráfi fektetést gratulált, erentést, kefáláit, a egkedveiőbb feltételek mellett. Szakvélemény - nyel ál kflltaégreténel díjtalanul azolgálok. fizetni, mint egy bérház építésénél. Zugló: Rákosváros? 1938-baii, Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, uj nevet kap a Lipótváros WROsHM/mrm BEKÖSZÖNTÖTT A KORAI KÁNIKULA a városházára is és amint az efajta egyenlítői meleg idején szoktís, a iorw hullám nemcsak az utcákat önti el, hanem az egyébként hideg koponyákat is. Legyünk őszinték: izgatott, nagyon izgatott a hangulat a városházán és a kapcsolatos városrMitikai berkekben. Ugyannyi- ra, hogy bizony nem a legbékésebb auspiciumok között fog összeülni a Tiszteli Közgyűlés! Hogy mi ennek a túlfűtött idegességnek az oka, amely megnyilvánul úgy a városi pártok portáján, mint a főtisztviselők körében is? Ennek, a szinte betegesnek tetsző izgalonuiak erjesztő gombáját a városházi helyzet állandó bizonytalanságában látjuk. Uj törvény, még újabb törvény, szanáló főpolgármester, új főpolgármester, új polgármester, azután új községi választás, hogy utána az új tisztújítás kezdődjön ismét, de már azt megelőzően a legújabb fővárosi törvényről és a legújabb községi választásokról terjedjenek hírek: ez valóban több a sok n ú l! Evek óta szinte szünet nélkül láztól vonaglik a városháza, esztendők óta alig van egyetlen nyugodt perce a várospolitikusnak és városházi tisztviselőnek egyaránt — természetes tehát, Hogy a hosszú sorvasztó láztól nyögő nagybeteg képét mutatja a figyelmesen diagnosztizáló krónikás nem túlságosan rózsaszínű szemüvege előtt a várospolitikai helyzet. Nem akarunk gramofon-lemezt készíteni megállapításainkból, és ezért egészen röviden ismételjük már több ízben megejtett és közölt diagnózisunkat: végeredményben a főváros közönsége és a tisztviselő-társadalom látja a kárát ennek a hibrid állapotából megszilárdulni nem képes örökös városházi vonaglásnak. Érdeke mindenkinek: a fővárosi pártoknak, a város vezetőségének és tisztviselőinek egyaránt, de főleg a főváros közönségének, hogy végre a hétéves háború után bekövetkezzék a városházán a béke korszaka, amely ha nem is lesz aranykorszak, de mégis lehetőség a komoly és csendes munkára! * AZ ELNÖKI ÜGYOSZTÁLY nyilvántartja a törvényhatósági bizottság pártok szerinti megoszlását is. Nos, az új összeállításban eggyel kevesebb pártja lesz a közgyűlésnek: Jobblétre szenederült a Nemzeli Demokrata Párt, amely a legutolsó hivatalos összeállítás szerint még tizenöt taggal rendelkezett a városatyák gyülekezetében. Egyre-másra jelennek meg a híradások, hogy ez vagy az a demokrata városatya belépett a Rassay-pártba, mely városházi alakulatát legújabban szabadságfrontnak nevezi. Csendes részvét és koszorúk mellőzése kéretik! Nem a mi feladatunk, hogy elmélkedjünk a demok ratapárt daliás idejéről, nyugodjanak békében a törzsfőnökök, akár a temetőben alusszák már az örök álmot, akár levitézletten és közkatona- sorban fontoskodnak új táborukban. Még az sem hat meg különösebben bennünket, hogy Gál Jenő viszont kijelentette, hogy ő nem lép be, fenntartja különállását. Demokrata tájszólás szerint erre csak egy vállrándítással lehet felelni: Sag schon! * A NAGY BEOLVADÁSSAL kapcsolatban azonban, melyet elősegít minden valószínűség szerint a nyári meleg is, meg kell emlékeznünk egy körlevélről, amely az igen tisztelt hittestvérekhez F eh é r Rezső ügyvéd úr és Ha v a s Adolf magántisztviselő úr részéről Íródott, abból a hires képviselőházi kijelentésből kifolyóan, amely szerint V á z s o n y i János azt a közbeszólást pötyögtette el G ö m b ös miniszterelnök beszéde közben, hogy ö undorodik a gazdag zsidóktól. Noha az ifjú képviselő később igyekezett rektifikálni az öszinteségi rohamában száján kicsúszott kifejezését, mégis kétségtelen, hogy az undorod ásnak ez a Vázsonyi által annyira specifikált kifejezése lényegesen hozzájárult egyrészről ahoz, hogy Petrovácz Gyula jóslata a Lipótvárosban és a Terézvárosban nem vált be a demokrata mandátumokat illetően (jegyezzük icle teljes lojalitással: m á s utt m i n d e n ii t b e- vált), másrészt, hogy szétbomlott a demokratapárt, melynek alapjait a fiatal közbeszóló édesapja: Vázsonyi Vilmos rakta le. A szóban forgó nyomtatvány amelyről fentebb megemlékeztünk, az egyetlen érdekesebb választási agitációs írás, melynek efémer életét meg akarjuk menteni. Megállapítja a körlevél, hogy 1935 május 27-e 0fa Magyarországon egy i n t r a n z i- gen s ant is ze m i t á v a l több v a n: és ez Vázsonyi János ország- gyűlési képviselő, fővárosi ügyvéd úr, aki undorodik a gazdag zsidóktól. Fehér és Havas urak azt állítják, hogy nyilván kortesfogás volt az, hogy eme kijelentés mellé a képvise lő úr a gazdag jelzőt fűzte. Ebből a jelzőből megállapítják ugyanis az urak, hogy kifejezetten csak azon társadalmi osztály ellen irányul Vázsonyi János ellenszenve, amelyhez ö maga is tartozik. — Hittestvéreink! — mondják fel háborodott an Fehér és Havas urak — a képviselő úr undorodik tőlünk, azoktól, akiket vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök úr az összetartás példájaként állított az egész nemzet elé! Undorodik azoktól a tehetős hit- testvéreinktől, akiknek áldozatkész támogatása tartja fenn összes jóléti
