Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-21 / 37. szám
6 na wjrEwmpr.sT 1935. szeptember 21. HÍREK Rákosváros lesz Zugló ujj neve Küldöttség megy Szendy polgármesterhez — Az Uj Budapest tudósítójától — Mint az Uj Budapest legutóbbi számában jelentette, a főváros XIV. kerülete a folyó év október elsejével kezdi el a maga önálló életét. A polgármester a legutóbbi napokban rendeletet bocsátott ki, amelyben közli, hogy a főváros VII., VIII., és X. kerületéből a fővárosi törvény értelmében mely területek fognak a XIV. kerülethez át- csatolódni. 1 Mint megírtuk, a XIV. kerület nem fogja a köztudatban élő Zugló nevet kapni. Senkisem tudja, honnan származik ez a Zugló név, arpely minden valószínűség szerint idegen eredetű elnevezés. A kerület polgársága, élén Petrovácz Gyulával, akinek nagyszerű energiája hozta létre az új fővárosi kerületet, a kerület új elnevezése mellett foglal állást. A XIV. kerület közhangulata azt kívánja, hogy Rákosváros legyen Zugló új neve, annál is inkább, mert az új kerületben fekszik a Rákosmező, ott folyik keresztül a Rákos patak. A Rákosváros elnevezésnek tehát megvan az a történelmi jellege is, amely egyébként annyira hiányzik főleg a pesti kerületek nevéből. A polgármestert a zuglóiak nagyobb küldöttsége a közeli napokban fogja felkérni, hogy a XIV. kerületnek Rákosváros legyen a neve. A döntés joga a főváros törvényhatóságát illeti meg, amely egyik őszi közgyűlésén fog véglegesen nevet adni a legfiatalabb fővárosi kerületnek. Nem hosszabbítják meg a főváros idegenforgalmi fénykép-pályázatának beküldési határidejét. A székesfőváros idegenforgalmi fénykép-anyagának fel- frissítése és kibővítése céljából K o- vácsházy Vilmos tanácsnok által 1933-ban kezdeményezett és a múlt évben rendezett fénykép-pályázat nagy sikerére való tekintettel, a székesfőváros ebben az évben is pályázatot hirdetett. A pályázaton bárki résztvehet olyan fényképekkel, melyek az idegen- forgalmi propaganda céljaira használhatók. A pályadíj-nyertes fényképek beküldői között a székesfőváros összesen ötven díjat fog szétosztani 2.380.— pengő összegben. A pályamüveket a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalába (V. Deák Ferenc utca 2.) kell beküldeni. A pályázat határideje 1935. évi szeptember hó 30., amely határidőt semmi körülmények között sem fogják meghosszabbítani. A fénykép-pályázatra vonatkozólag mindennemű felvilágosítással szolgál a Székesfőváros Idegen- forgalmi Hivatala (délelőtt 9—1 és délután 4—6 óra között), ahol a pályázati feltételek is megkaphatok. Biehn János IX., Ferenc-körut 46. Telefon : 87-8-03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. Németek és belgák, fyarca a főváros rááiumssálliíásáért A Bakács-téri szülészeit Kórház betegeit az állami klinikákra telepítették át — Megkez- áöáött a rádium-kórház átalakítása és az Uj-Szent-János kórház nőgyógyászati pavil- Ionjának felépítése — Az Uj Budapest tudósítójától — — A főváros közegészségügye a Bakács-téri rádium-kórház felállítása kapcsán korszakos változás előtt áll. Azzal a nagyvonalú intézkedéssel, hogy Szendy polgármester intenciója szerint külön kórházat kapnak Budapest rákbetegei, a magyar főváros a rákbetegség elleni küzdelemben vezető helyre kerül. A Bakácstéri szülészeti kórháznak rádium-kórházzá való átalakításáról és a kórház megnyitásához szükséges rádium megszerzéséről Salamon Géza ár. tanácsnok, a közegészségügyi osztály érdemes vezetője, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: —■ A Bakács-téri szülészeti kórház ezen minősége megszűnt. Uj betegeket már hosszabb idő óta nem veszünk fel a Bakács-téri kórházba, az ottlevöket is sikerült többi kórházainkba és az állami klinikák nőgyógyászati osztályaira átszállítanunk. A klinikákkal azt a megegyezést kötöttük, hogy azok nem tartják meg szokásos nyári szüneteiket, orvosi létszámuk a téli marad, hogy a Bakácstéri százhúsz nőgyógyászati ágy megszűnése révén nálunk előálló betegtöbblet zökkenő nélkül elhelyezést nyerhessen. Igen fontosnak tartom, hogy az idegenforgalmi kérdések állandóan foglalkoztassák a várospolitikai és város- gazdasági hírlapok olvasóit. Ma, amikor laz összes közigazgatási és közgazdasági tényezők összefognak, hogy a külföld bizalmából egyre terebélyesebbé váló idegenforgalmunkat növeljék, nem közöiribös a legapróbb részlet sem, ami hozzájárul a jelentős forgalom fokozására. Mert az idegenforgalmat nemcsak csinálni kell, de meg— A rádium-kórház reményeink szerint még ebben az évben, legkésőbben azonban a jövő esztendő első n a p j a i b a n megnyílik. Minden az átalakítási munkálatok tempójától függ. A rádium-kórház berendezkedését illetően utalok ifjabb Wolff Károly közkórházi igazgató főorvos ismeretes külföldi útjára. — Arravonatkozóan, hogy a szükséges, mintegy hétszázezer pengő értékű rádiumot a törvényhatósági bizottság közgyűlése által előírt hitelmüveleti alapon honnan fogjuk beszerezni, döntés még egyáltalában nem történt. Belga és német cégek tettek ajánlatot a fővárosnak, de hogy kiktől rendeljük meg a rádiumot, abba beleszólása van a Nemzeti Banknak is. Egy bizonyos: rádium van bőségesen a nemzetközi piacon és kétségtelen, hogy megfelelő áron, megfelelő árut fogunk kapni. — Elmondotta még munkatársunknak Salamon tanácsnok, hogy a magasépítési ügyosztálytól szerzett értesülése szerint rövid időn belül megkezdődik az Uj Szent-János-kórház uj nőgyógyászati pavillonjának építkezése, s igy a klinikák vendégszeretetét a női betegek elhelyezése tekintetében nem kell a fővárosnak hosszabb ideig igénybe vennie. tartani is. Sőt! Mindenképen arra kell törekedni és berendezkedni, hogy azok az idegenek, akik hazánkat egyszer megismerték, ide visszavágyakozzanak és másokat is arra buzdítsanak, hogy hazánkat felkeressék. Ebben a törekvésben csak akkor lesz sikerünk, ha itt minden egyes ember tudatában lesz az idegenforgalom nagy, nemzeti jelentőségének és előzékeny, nyájas modorával, a gazdasági lehetőségek becsületes kiaknázásával, — főleg abból a szempontból, hogy ne nyúzzák meg az idegeneket és a pénzért tisztes ellenértéket is nyújtsanak, — az idegeneknek kellemessé és emlékezetessé teszik az itteni tartózkodást. Mondhatnám, hogy (napjainkban a városokban és falun egyaránt, minden magyar embernek valóságos „idegen- vezetőnek“, kalauznak kell lennie és mindig felkészülve arra, hogy nemzetünk hirnevén csorba ne essék. A szolgálatkészségben el kell menni a legvégsőbb határokig. De nemcsak az idegeneket kell megtisztelni színvonalas modorral, hanem egymás iránt is igen nagy kíméletet és türelmet kell tanúsítanunk, nehogy ía külföldi emberek, akik velünk a saját otthonunkban érintkeznek, megbotránkozzanak egymásiránti nyersességünkön és belső perpatvarainkon. Ebből a nézőpontból az idegenforgalmi érdekek szinte nevelő hatást válthatnak ki és társadalmi érintkezésünket csiszolják, ami felettébb hasznos lesz. Az idegenforgalmi érdekek megkövetelik, hogy a magyar társadalom egyedei egymás ténykedését folyton ellenőrizzék és ha mindenki a magyar becsület megóvására törekszik, akkor az idegenek bizalma még verőfényesebben fog a magyarságra áradni és még sokkal többen fognak ide seregleni, hogy hazánk természeti szépségeit és városaink kultúráját, népünk aranyos szívét és a világon talán egyedülálló szokásait megismerjék, Magyarországban igazán és őszintén jól érezzék magukat . . . * A gyógyhelyi bizottság nagyszerű közlést adott ki a minap arról, hogy szeptember 15-ig a budapesti gyógyfürdők szállodai szobái mind le vannak foglalva és hogy az idegenforgalom a tavalyi 2%-ról, már az év első felében 5.2%-ra növekedett. Kétségtelen, hogy az idegenforgalom, egyik legfőbb tényezője a lakáskérdés. Nemcsak a férőhelyek ára fontos, hanem a minősége is. Gyógyszállóink és a fogadósipar hatósági ellenőrzés alatt állnak, de szakképzett vezetőik is mindent elkövetnek, hogy a követelményeket kielégítsék és a színvonalat megtartsák. Persze, főleg a tisztaság, a kényelem és a csend azok a tényezők, amiket az utasok keresnek, — a jutányos árakon kívül. Az iparszerüleg berendezett szállodák és vendégfogadók tevékenysége nemcsak ellenőrizhető, hanem szabályozható is. Nem így áll azonban az eset az egyre jobban burjánzó panziókkal és ú. n. utazószobákat alkalomszerűen kiadó magánosokkal, akik a kockázatos szállodásipart megrövidítik és őszintén szólva ellenőrizetlenül tevékenykedvén, igen sok visszásságot keltenek az idegenforgalom! terén. Egyfelől az ötletszerűen megszabott magas árakkal, másfelől a rend, a tisztaság és az igényelt kényelem tekintetében. Sürgős intézkedésre volna szükség, hogy olyan szégyenteljes eset, mint amely röviddel ezelőtt egy a lapokban is szellőztetett Kristian Möyes nevű norvég hírlapíróval történt, egy ilyen polo.skás alkalmi „utazószobában“, ne ismétlődhessék. Mert az ilyenféle, — nem is kicsiség, ha a hír szárnyára veszi, többet árt a magyar hírnévnek, mint amit kijavítani és tatarozni lehet e téren. Mindazokat a magánosokat, vagy panziókat tehát, akik vendégszobák 'és férőhelyek kiadásával foglalkoznak, a hatóságnak még fokozottabb ellenőrzése alá kell gyorsan helyezni, mint az iparszerüleg berendezett üzemeket. Ha pedig akár az eddigi tapasztalatok szerint erkölcsi színvonal, akár Dil tesz! ha ezt veszi TUNGSRAM RÁDIÖCJÖ------- —■—■ ■ Iría: vitéz PESTHY-MÜLLER JÓZSEF
