Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-09-21 / 37. szám

1985. szeptember 21. TUBUBAPJESr 7 TÖRVÉNYKEZÉS Jogegységi problémává r súlyosbodott a Kúrián az Agotay^per Joga voltáé a Pedagógiai filmgyár igazgatóságának Ágotayt vezérigazgatóul alkalmaznia ? .árak tekintetében kívánni valót hagy­nak hátra, akkor a jogosítványukat haladéktalanul meg kell vonni és az idegeneken elkövetett sérelmekért szi­gorú büntetésekben kell őket részesí­teni. * Igen kényes téma, de már észlele­teim, eredményeként fel kell vetnem, hogy az idegenforgalmi testületek vagy vállalkozások nem azért élvez­nek az államtól és a közhatóságoktól tüneményes kedvezményeket, hogy sa­ját tőkeerősségüket növeljék és magya­rán mondva meggazdagodjanak, ha­nem főleg azért, hogy az idegenforga­lomhoz fűződő követelményeknek job­ban megfelelhessenek. Ezért célt té­vesztettnek kell minősíteni minden olyan törekvést, amely az idegenfor­galmi testületek, intézmények és válla­latok vagyon-felhalmozását eredmé­nyezi. Sürgősen leépítendők volnának ezért a nyereségvágyból keletkezett üz­leti spekulációk; ezzel összefüggésben a horribilis osztalékozás, a vezetőknek ma százezrekre rúgó jövedelmei és sok mindenféle más, erősen anyagi vonatkozású tétel, amelynek minden egyes fillérje el van vonva a mérhetet­lenül nagy, közös, nemzeti, közgazda- sági és pénzügyi élettől és a nemzeti céltól. Mert hiszen az idegenforgalom­mal összefüggő tőkeviszonylatok nem tekinthetők egyesek vagy kiváltságosuk gazdagodási alapjának, hanem az ide­genforgalommal szerzett javaknak a közbe kell beleterelődniök, mert csak így van haszna ezekből az egész nem­zetnek. Lehetetlenség, hogy itt az idegenfor­galom révén egyesek búsás hasznot húzzanak és a zömnek még anyagi ál­dozatot is jelentsen az idegenek foga­dása és ellátása. Ezen az égető problé­mán, úgy gondolom, leghatásosabban az egyszerűsítéssel, a sok meglevő in­tézmény összevonásával és főleg a központi igazgatással, lehetőleg állami kezelésbevétellel lehetne segíteni, ami egyszeriben erőteljesen felkeltené a külföldiek bizalmát is. Természetes, hogy a most működő testületek, intéz­mények és vállalatok hasznos appará­tusát nem lehet egyszerűen elmellőzni. Minthogy azonban az idegenforgalom szabályozása a reformkormányunk egyik sarkalatos programmpontja, ha­marosan sorra kell kerülni mindazon intézkedéseknek, amire szükség van, hogy a vállalati garázdálkodásnak vé­get vessenek. A magyar kormány hatá­rozott jelszavát: „Mindent a közért!“ — legelső sorban ezen a téren kell érvé­nyesíteni. Mert ezen az úton nem egye­dül magunk járunk, hanem az a sok idegen is, akik tőlünk szépet és jót várnak. A modern rajzoktatás fejlődése. A Keresztény Tanügyi Bizottság (IV., Városház-u. 10.) ismét megindította ha­zafias kultúrmunkáját Bednárz Ró­bert pápai prelátus elnökletével. Szept. 23-án d. u. 5 órakor a modern rajzok­tatás fejlődéséről előadást fog tartani Tirpák Sándor elemiiskolai és S z ö d y Szilárd polgáriiskolai szakfel­ügyelő. Az előadást vita követi. Min­den magyar pedagógust szívesen lá­tunk. Okt. 5-én este 8 órakor a budai kér. kaszinóban (I., M!észöly-u. 2.) a nyu§'üíjbavonult és újonnan kinevezett igazgatók tiszteletére vacsora lesz, me­lyen az ünnepi beszédet Kárpáti Ottó polgáriiskolai tanár mondja. A vacsorára előre kell jelentkezni. Tele­fon: 334—08. — Az Uj Budapest tudósítójától — Ágotay Béla, a jelenleg felszámolás alatt álló Pedagógia Filmgyár Rt. ve­zérigazgatója felmondási pert indított a felszámolás alatt levő részvénytársa­ság ellen. A járásbíróság huszonhat tárgyalás után 30.383.— pengő tőke és kamatai megfizetésére kötelezte a felszámoló részvénytársaságot, megál­lapítván indokolásában, hogy a felszá­moló bizottság vaskos gondatlanság­gá/ járt el Ágotay szolgálati szerződé­sének felbontásával. A járásbírósági ítélet hangsúlyozzta, hogy semmi mél­tányossági ok nem látszott fennfo­rogni az Ágotayt megillető kártérítés mérséklésére és a főváros kártérítési kötelezettségét a szigorú jog legmere­vebb alkalmazásával kellett megálla­pítani. Úgy Ágotay, mint a felszámolás alatt levő részvénytársaság megfelebbezte a járásbíróság, mint munkaügyi bíróság ítéletét. Ágotay azért, miért a járásbíró­ság az általa kért 53.669.— pengő he­lyett mindössze 30.383.— pengőt ítélt meg számára, a főváros, mjnt a rész­vénytársaság felszámolója pedig azért, mert Ágotayt jogosan bocsátották el, mivel ő működésében a legelemibb ke­reskedői gondosságot is elmulasztotta. Megállapította a törvényszékhez be­nyújtott előkészítő iratában Szálka Béla dr. tiszti ügyész, a felszámoló részvénytársaság jogi képviselője, hogy törvény szerint Ágotay szerződtetése tárgyában a részvénytársaság közgyű­lésének kellett volna határoznia, hi­szen ő tagja volt az igazgatóságnak. A főváros ügyvédje szerint Ágotayval szemben érvényes szolgálati szerző­dés létre sem jött, vagyis Ágotay tulaj­donképen nem is volt jogszerűen szer­ződtetett vezérigazgatója a részvénytár­saságnak. ,A királyi törvényszék az elmúlt év­ben foglalkozott az Ágotay-üggyel és ítéletében megállapította Ágotay kö­vetelésének jogalapját. A törvényszék — Az Uj Budapest tudósítójától — A budapesti királyi ítélőtábla Leit- ner-tanácsa az elmúlt héten kezdte tár­gyalni az anyagszertári panama címen ismert bűnügyet, amely a legnagyobb, mondhatni: egyetlen büntető-ügy hat­van esztendő óta a székesfőváros köz- igazgatásában. Kerek hét esztendőre volt szükség, amíg ez a büntetőügy az első házivizsgálattól, illetőleg rendőri feljelentéstől a táblai főtárgyalásig el­jutott, valószínűleg újabb hosszú idő, legalább egy esztendő kell, amíg a ki­rályi Kúria is ki fogja mondani a dön­tő szót az anyagszertári panama ügyé­ben. A hét esztendeje húzódó ügy előz­ményei ismeretesek. 1928 decemberében indult meg az első házivizsgálat, amely kiderítette, hogy Bienenstok Dezső vés­nök és látszerész üzlettulajdonos több arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ágotay szolgálati szerződése érvényes, mert az igazgatóság pecsétjével volt el­látva és az igazgatóság két tagja írta alá. Ezen előzmények után került a részvénytársaság jogi képviselőjének felülvizsgálati kérelme alapján a kirá­lyi Kúria elé, melynek Totth-tanácsa csütörtökön délben hirdetett határoza­tot a nagyfontosságú ügyben. A királyi Kúria végzésében felfüg­gesztette a pert mindaddig, amíg a Kúria jogegységi tanácsa nam foglal­kozik az Ágotay-per alapját képező elvi kérdéssel. Azt kell ugyanis eldöntenie a Kúria jogegységi tanácsának, jogo­sult-e a részvénytársaság igezgatósága a közgyűlés utólagos hozzájárulásával az igazgatóság valamely tagját fix fize­téssel, vagy részesedéssel alkalmazni. Vagy pedig a törvény utasítása szerint csak a részvénytársaság közgyűlése az a szerv, amely az igazgatósági tagnak alkalmazására fel van jogosítva. Oszwald István dr. a Kúria elnöke november 9-ére hívta össze a Kúria jogegységi tanácsát, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben, amelyet az Ágotay-per robbantott ki, döntsön. A problémában a munkaügyi és a rész­vényjogi felfogások ütköznek össze: munkaügyi szempontból a Kúria II. tanácsa azt a gyakorlatot követte és ezt a joggyakorlatot természetszerűen alkalmazta a királyi törvényszék is, mint munkaügyi bíróság, hogy az al­kalmazott igénye szempontjából nem fontos az alkalmazás módja. Viszont a részvényügyekkel foglalkozó IV. szá­mú tanács szerint igazgatósági tagol fix alkalmazottként fizetésben részesí­teni csak a közgyűlés van jogosítva. ,Csak a jogegységi elvi határozat után veszi fel újra a Kúria az Ágotay- per további tárgyalását. A legutóbbi tárgyaláson is Szálka Béla dr. tiszti ügyész képviselte a felszámoló rész­vénytársaságot. Jogászi körökben élénk érdeklődéssel tekintenek az Ágotay-per további fordulatai felé. fővárosi alkalmazottal összejátszva, súlyosan megkárosította a fővárost. A főváros akkori tiszti főügyésze, Szabó Imre dr. már a fegyelmit megelőző vizsgálat első stádiumában látta, hogy nagyszabású bűnügyről van szó, mely­nél a rendőrséget is igénybe kell venni. Hosszú ideig tartó nyomozás, majd vizs­gálat után került sor arra, hogy Bienenstok Dezső kereskedő, a főváros alkalmazottai közül pedig Dezső Ele­mér gazdasági felügyelő, Kobler Ede számtanácsos, Lázár Kálmán polgári iskolai főigazgató, Till Anna kezelő­tiszt, Protzer Gyula kezelőtiszt és még egy kereskedő: Bossányi László dr. ellen vádat emeljen a királyi ügyész­ség. Három esztendővel ezelőtt, 1932. őszén került sor azután arra, hogy a törvényszék ítéletet mondjon a bűnö­sök felett. K-özoKiratbamisitó — tjat elemivel A budapesti kir. büntetőtörvényszék Schirilla-tanácsa bűnösnek mondotta ki Bienenstok Dezsőt a közokírathami- sítás bűntettében és ezért összbüntetés- ként nyolc hónapi börtönre, mint fő­büntetésre, továbbá ezer pengő pénz- büntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte el. Dezső Elemér és Kobler Ede bűnösek a királyi törvényszék megál­lapítása szerint a hivatali visszaélés vétségében, miért is a törvényszék De­zsőt négyezer, Kohlért pedig háromezer pengő pénzbüntetésre ítélte. A többi vádlottat a törvényszék felmentette, el­rendelte azonba a törvényszék, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a bíró­ság elé állított városházi tisztviselők felettes hatóságához kell a fennforogni látszó fegyelmi vétség miatti eljárás végett az iratokat megküldeni. Hogyan szállítottál^ az Anyag szertárnak. ? A törvényszéki ítélet indokolása rész­letesen ismerteti, hogy a mindössze hat elemi osztályt végzett Bienenstok, aki különben egy kétemeletes háznak egy- harmad részben való tulajdonosa, ho­gyan eszközölte a reábízott városházi szállításokat. Bienenstok a vádirat sze­rint azon célból, hogy ezek által cégé­nek és magának jogtalan hasznot sze­rezzen, valódi közokiratot tartalmának megváltoztatása által meghamisított és felhasznált. Ezenfelül nem szállított áruk átvételét igazoló hamis közokirat készítésére ismeretlen tettest reábírt arra, hogy átvételi elismervényeken meg nem történt szállítás átvételét az anyagszertár nevében igazolja. Átírá­sok, radírozások, beírások szerepelnek a Bienestok-féle anyagszertári nyugtá­kon, viszont fényképező-gépek, látcsö­vek, szemüvegek, autószerelvények, fil­mek és rádiókészülékek azon ajándé­kok sorozatában, amelyekkel hivatali visszaélésre vette rá Bienenstok az eskü­jükről megfeledkezett köztisztviselőket. 'Bienenstok panamái A bíróság bizonyítottnak találta az eljárás során, hogy Dezső Elemér, mint az anyagszertár főnöke tűrte, hogy Bienenstok Dezső a cége szállítá­saihoz tartozó nyugtákkal és más hiva­tali iratokkal az anyagszertár helyisé­geiben az anyagszertári hivatalnokok­hoz, sőt az anyagszertár helyiségein kí­vül is járkált, az igénylési nyugtákban a megrendelőtől a beérkezés után az anyagszertári tisztviselők által megren­deléseket beíratott. Jelentékeny anyagi kár származott a székesfővárosra abból is, hogy meteorológiai, sőt legminden­napibb cikkekből is (pl. padlókefe, in- digópapir, itatóspapir stb.) a főváros a rendes forgalmi árnál magasabb ára­kat fizetett a Bienenstok cégnek. Ezen károk okozásának egyik tényezője volt Dezső Elemér hivatali kötelességmu­lasztásának sorozata. A Bienenstok-cég a forgalmi árnál lényegesen magasabb árban szállított műszerek szállítása ál­tal a bíróság megállapítása szerint is jogtalan hasznot szerzett magának. Kobler Ede számtanácsost illetően a törvényszék megállapította, hogy Kob­ler, mint a számvevőség leltározási osz­tályának főnöke a főváros érdeke elle­nére öszejátszott Bienenstok Dezsővel azáltal, hogy egymásnak kölcsönösen antedatált, a valót nem fedő. félrevezető elismervényt adtak. Ez a kölcsönösen antedatált elismervény-csere oly tény, ami a közöttük levő érdekközösségre és pedig a fővárossal szemben való ér­dekközösségre utal. [// bizonyítás az ítélőtábla előtt A törvényszék Bienenstok Dezsőt il­letően enyhítő körülménynek vette, A Hienensiob-bííniigy Hét évig tartott, míg a Romplilcált bűnügy a nyomozástól a táblai tárgyalásig elfutott

Next

/
Oldalképek
Tartalom