Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-21 / 37. szám
1985. szeptember 21. TUBUBAPJESr 7 TÖRVÉNYKEZÉS Jogegységi problémává r súlyosbodott a Kúrián az Agotay^per Joga voltáé a Pedagógiai filmgyár igazgatóságának Ágotayt vezérigazgatóul alkalmaznia ? .árak tekintetében kívánni valót hagynak hátra, akkor a jogosítványukat haladéktalanul meg kell vonni és az idegeneken elkövetett sérelmekért szigorú büntetésekben kell őket részesíteni. * Igen kényes téma, de már észleleteim, eredményeként fel kell vetnem, hogy az idegenforgalmi testületek vagy vállalkozások nem azért élveznek az államtól és a közhatóságoktól tüneményes kedvezményeket, hogy saját tőkeerősségüket növeljék és magyarán mondva meggazdagodjanak, hanem főleg azért, hogy az idegenforgalomhoz fűződő követelményeknek jobban megfelelhessenek. Ezért célt tévesztettnek kell minősíteni minden olyan törekvést, amely az idegenforgalmi testületek, intézmények és vállalatok vagyon-felhalmozását eredményezi. Sürgősen leépítendők volnának ezért a nyereségvágyból keletkezett üzleti spekulációk; ezzel összefüggésben a horribilis osztalékozás, a vezetőknek ma százezrekre rúgó jövedelmei és sok mindenféle más, erősen anyagi vonatkozású tétel, amelynek minden egyes fillérje el van vonva a mérhetetlenül nagy, közös, nemzeti, közgazda- sági és pénzügyi élettől és a nemzeti céltól. Mert hiszen az idegenforgalommal összefüggő tőkeviszonylatok nem tekinthetők egyesek vagy kiváltságosuk gazdagodási alapjának, hanem az idegenforgalommal szerzett javaknak a közbe kell beleterelődniök, mert csak így van haszna ezekből az egész nemzetnek. Lehetetlenség, hogy itt az idegenforgalom révén egyesek búsás hasznot húzzanak és a zömnek még anyagi áldozatot is jelentsen az idegenek fogadása és ellátása. Ezen az égető problémán, úgy gondolom, leghatásosabban az egyszerűsítéssel, a sok meglevő intézmény összevonásával és főleg a központi igazgatással, lehetőleg állami kezelésbevétellel lehetne segíteni, ami egyszeriben erőteljesen felkeltené a külföldiek bizalmát is. Természetes, hogy a most működő testületek, intézmények és vállalatok hasznos apparátusát nem lehet egyszerűen elmellőzni. Minthogy azonban az idegenforgalom szabályozása a reformkormányunk egyik sarkalatos programmpontja, hamarosan sorra kell kerülni mindazon intézkedéseknek, amire szükség van, hogy a vállalati garázdálkodásnak véget vessenek. A magyar kormány határozott jelszavát: „Mindent a közért!“ — legelső sorban ezen a téren kell érvényesíteni. Mert ezen az úton nem egyedül magunk járunk, hanem az a sok idegen is, akik tőlünk szépet és jót várnak. A modern rajzoktatás fejlődése. A Keresztény Tanügyi Bizottság (IV., Városház-u. 10.) ismét megindította hazafias kultúrmunkáját Bednárz Róbert pápai prelátus elnökletével. Szept. 23-án d. u. 5 órakor a modern rajzoktatás fejlődéséről előadást fog tartani Tirpák Sándor elemiiskolai és S z ö d y Szilárd polgáriiskolai szakfelügyelő. Az előadást vita követi. Minden magyar pedagógust szívesen látunk. Okt. 5-én este 8 órakor a budai kér. kaszinóban (I., M!észöly-u. 2.) a nyu§'üíjbavonult és újonnan kinevezett igazgatók tiszteletére vacsora lesz, melyen az ünnepi beszédet Kárpáti Ottó polgáriiskolai tanár mondja. A vacsorára előre kell jelentkezni. Telefon: 334—08. — Az Uj Budapest tudósítójától — Ágotay Béla, a jelenleg felszámolás alatt álló Pedagógia Filmgyár Rt. vezérigazgatója felmondási pert indított a felszámolás alatt levő részvénytársaság ellen. A járásbíróság huszonhat tárgyalás után 30.383.— pengő tőke és kamatai megfizetésére kötelezte a felszámoló részvénytársaságot, megállapítván indokolásában, hogy a felszámoló bizottság vaskos gondatlansággá/ járt el Ágotay szolgálati szerződésének felbontásával. A járásbírósági ítélet hangsúlyozzta, hogy semmi méltányossági ok nem látszott fennforogni az Ágotayt megillető kártérítés mérséklésére és a főváros kártérítési kötelezettségét a szigorú jog legmerevebb alkalmazásával kellett megállapítani. Úgy Ágotay, mint a felszámolás alatt levő részvénytársaság megfelebbezte a járásbíróság, mint munkaügyi bíróság ítéletét. Ágotay azért, miért a járásbíróság az általa kért 53.669.— pengő helyett mindössze 30.383.— pengőt ítélt meg számára, a főváros, mjnt a részvénytársaság felszámolója pedig azért, mert Ágotayt jogosan bocsátották el, mivel ő működésében a legelemibb kereskedői gondosságot is elmulasztotta. Megállapította a törvényszékhez benyújtott előkészítő iratában Szálka Béla dr. tiszti ügyész, a felszámoló részvénytársaság jogi képviselője, hogy törvény szerint Ágotay szerződtetése tárgyában a részvénytársaság közgyűlésének kellett volna határoznia, hiszen ő tagja volt az igazgatóságnak. A főváros ügyvédje szerint Ágotayval szemben érvényes szolgálati szerződés létre sem jött, vagyis Ágotay tulajdonképen nem is volt jogszerűen szerződtetett vezérigazgatója a részvénytársaságnak. ,A királyi törvényszék az elmúlt évben foglalkozott az Ágotay-üggyel és ítéletében megállapította Ágotay követelésének jogalapját. A törvényszék — Az Uj Budapest tudósítójától — A budapesti királyi ítélőtábla Leit- ner-tanácsa az elmúlt héten kezdte tárgyalni az anyagszertári panama címen ismert bűnügyet, amely a legnagyobb, mondhatni: egyetlen büntető-ügy hatvan esztendő óta a székesfőváros köz- igazgatásában. Kerek hét esztendőre volt szükség, amíg ez a büntetőügy az első házivizsgálattól, illetőleg rendőri feljelentéstől a táblai főtárgyalásig eljutott, valószínűleg újabb hosszú idő, legalább egy esztendő kell, amíg a királyi Kúria is ki fogja mondani a döntő szót az anyagszertári panama ügyében. A hét esztendeje húzódó ügy előzményei ismeretesek. 1928 decemberében indult meg az első házivizsgálat, amely kiderítette, hogy Bienenstok Dezső vésnök és látszerész üzlettulajdonos több arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ágotay szolgálati szerződése érvényes, mert az igazgatóság pecsétjével volt ellátva és az igazgatóság két tagja írta alá. Ezen előzmények után került a részvénytársaság jogi képviselőjének felülvizsgálati kérelme alapján a királyi Kúria elé, melynek Totth-tanácsa csütörtökön délben hirdetett határozatot a nagyfontosságú ügyben. A királyi Kúria végzésében felfüggesztette a pert mindaddig, amíg a Kúria jogegységi tanácsa nam foglalkozik az Ágotay-per alapját képező elvi kérdéssel. Azt kell ugyanis eldöntenie a Kúria jogegységi tanácsának, jogosult-e a részvénytársaság igezgatósága a közgyűlés utólagos hozzájárulásával az igazgatóság valamely tagját fix fizetéssel, vagy részesedéssel alkalmazni. Vagy pedig a törvény utasítása szerint csak a részvénytársaság közgyűlése az a szerv, amely az igazgatósági tagnak alkalmazására fel van jogosítva. Oszwald István dr. a Kúria elnöke november 9-ére hívta össze a Kúria jogegységi tanácsát, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben, amelyet az Ágotay-per robbantott ki, döntsön. A problémában a munkaügyi és a részvényjogi felfogások ütköznek össze: munkaügyi szempontból a Kúria II. tanácsa azt a gyakorlatot követte és ezt a joggyakorlatot természetszerűen alkalmazta a királyi törvényszék is, mint munkaügyi bíróság, hogy az alkalmazott igénye szempontjából nem fontos az alkalmazás módja. Viszont a részvényügyekkel foglalkozó IV. számú tanács szerint igazgatósági tagol fix alkalmazottként fizetésben részesíteni csak a közgyűlés van jogosítva. ,Csak a jogegységi elvi határozat után veszi fel újra a Kúria az Ágotay- per további tárgyalását. A legutóbbi tárgyaláson is Szálka Béla dr. tiszti ügyész képviselte a felszámoló részvénytársaságot. Jogászi körökben élénk érdeklődéssel tekintenek az Ágotay-per további fordulatai felé. fővárosi alkalmazottal összejátszva, súlyosan megkárosította a fővárost. A főváros akkori tiszti főügyésze, Szabó Imre dr. már a fegyelmit megelőző vizsgálat első stádiumában látta, hogy nagyszabású bűnügyről van szó, melynél a rendőrséget is igénybe kell venni. Hosszú ideig tartó nyomozás, majd vizsgálat után került sor arra, hogy Bienenstok Dezső kereskedő, a főváros alkalmazottai közül pedig Dezső Elemér gazdasági felügyelő, Kobler Ede számtanácsos, Lázár Kálmán polgári iskolai főigazgató, Till Anna kezelőtiszt, Protzer Gyula kezelőtiszt és még egy kereskedő: Bossányi László dr. ellen vádat emeljen a királyi ügyészség. Három esztendővel ezelőtt, 1932. őszén került sor azután arra, hogy a törvényszék ítéletet mondjon a bűnösök felett. K-özoKiratbamisitó — tjat elemivel A budapesti kir. büntetőtörvényszék Schirilla-tanácsa bűnösnek mondotta ki Bienenstok Dezsőt a közokírathami- sítás bűntettében és ezért összbüntetés- ként nyolc hónapi börtönre, mint főbüntetésre, továbbá ezer pengő pénz- büntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte el. Dezső Elemér és Kobler Ede bűnösek a királyi törvényszék megállapítása szerint a hivatali visszaélés vétségében, miért is a törvényszék Dezsőt négyezer, Kohlért pedig háromezer pengő pénzbüntetésre ítélte. A többi vádlottat a törvényszék felmentette, elrendelte azonba a törvényszék, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a bíróság elé állított városházi tisztviselők felettes hatóságához kell a fennforogni látszó fegyelmi vétség miatti eljárás végett az iratokat megküldeni. Hogyan szállítottál^ az Anyag szertárnak. ? A törvényszéki ítélet indokolása részletesen ismerteti, hogy a mindössze hat elemi osztályt végzett Bienenstok, aki különben egy kétemeletes háznak egy- harmad részben való tulajdonosa, hogyan eszközölte a reábízott városházi szállításokat. Bienenstok a vádirat szerint azon célból, hogy ezek által cégének és magának jogtalan hasznot szerezzen, valódi közokiratot tartalmának megváltoztatása által meghamisított és felhasznált. Ezenfelül nem szállított áruk átvételét igazoló hamis közokirat készítésére ismeretlen tettest reábírt arra, hogy átvételi elismervényeken meg nem történt szállítás átvételét az anyagszertár nevében igazolja. Átírások, radírozások, beírások szerepelnek a Bienestok-féle anyagszertári nyugtákon, viszont fényképező-gépek, látcsövek, szemüvegek, autószerelvények, filmek és rádiókészülékek azon ajándékok sorozatában, amelyekkel hivatali visszaélésre vette rá Bienenstok az esküjükről megfeledkezett köztisztviselőket. 'Bienenstok panamái A bíróság bizonyítottnak találta az eljárás során, hogy Dezső Elemér, mint az anyagszertár főnöke tűrte, hogy Bienenstok Dezső a cége szállításaihoz tartozó nyugtákkal és más hivatali iratokkal az anyagszertár helyiségeiben az anyagszertári hivatalnokokhoz, sőt az anyagszertár helyiségein kívül is járkált, az igénylési nyugtákban a megrendelőtől a beérkezés után az anyagszertári tisztviselők által megrendeléseket beíratott. Jelentékeny anyagi kár származott a székesfővárosra abból is, hogy meteorológiai, sőt legmindennapibb cikkekből is (pl. padlókefe, in- digópapir, itatóspapir stb.) a főváros a rendes forgalmi árnál magasabb árakat fizetett a Bienenstok cégnek. Ezen károk okozásának egyik tényezője volt Dezső Elemér hivatali kötelességmulasztásának sorozata. A Bienenstok-cég a forgalmi árnál lényegesen magasabb árban szállított műszerek szállítása által a bíróság megállapítása szerint is jogtalan hasznot szerzett magának. Kobler Ede számtanácsost illetően a törvényszék megállapította, hogy Kobler, mint a számvevőség leltározási osztályának főnöke a főváros érdeke ellenére öszejátszott Bienenstok Dezsővel azáltal, hogy egymásnak kölcsönösen antedatált, a valót nem fedő. félrevezető elismervényt adtak. Ez a kölcsönösen antedatált elismervény-csere oly tény, ami a közöttük levő érdekközösségre és pedig a fővárossal szemben való érdekközösségre utal. [// bizonyítás az ítélőtábla előtt A törvényszék Bienenstok Dezsőt illetően enyhítő körülménynek vette, A Hienensiob-bííniigy Hét évig tartott, míg a Romplilcált bűnügy a nyomozástól a táblai tárgyalásig elfutott