Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-30 / 13. szám
Kik választják Budapest parlamentjét? Prológus a községi választásokhoz Irta : Illyefalvi I. Lajos dr. Első közlemény különbség a nőnépességnél, ahol pl. a róm. katolikusok között a választók aránya 11.4%-kal kisebb a népességi aránynál (a férfiaknál a különbség csak 6.7%-ot tesz ki). Az izraeI. A képviselőház feloszlatásával és az országgyűlési választásokkal kap- csolaiban egyre több szó esik arról, hogy a székesfőváros törvényhatóságát is feloszlatják, és az 1934: XII. t. ez. alapján alakítják újra Budapest parlamentjét. A statisztikusra természetszerűen nem tartoznak a politikai motívumok: bennünket a kérdés aktualitásánál fogva csupán az érdekel, kik választják Budapest parlamentjét, milyen a főváros törvény- hatósági választóinak nem, felekezet, foglalkozás és társadalmi rétege ződés szerinti megoszlása. A magyar törvényhozás bölcsessége és előrelátása úgy határozott, hogy a főváros népének állásfoglalása még abban a körben nyilatkozzék meg, amelyet az 1930. évi XVIII. törvény 13. §-a megállapított. Nem érdektelen tehát számbavenni és vizsgálat tárgyává tenni a népességnek azt a tömegét, mely a legközelebbi törvényhatósági választás alkalmával leadandó szavazataival nemcsak bírálatot mond az elmúlt évek haladása felett, hanem hivatva lesz a főváros anyagi és szellemi művelődését is új utak felé terelni. A választójogosultak társadalmi és demográfiai rétegeződésének ismerete nem pusztán elméleti szempontból fontos, hanem a kérdés közjogi vonatkozásaiban is nagy jelentőségű. Ezen az úton világíthatjuk meg azt a kérdést, hogy azok az intenciók, melyek a vá-. lasztójog megalkotásánál a törvényhozó szeme előtt lebegtek, mennyire valósultak meg az életben s a társadalom különböző részei, melyek politikai hovatartozandóság szempontjából különböznek egymástól, milyen képviselettel, milyen tömegekkel rendelkeznek a választójogosultak között. A legfontosabb tényezők A választások szempontjából a demográfiai tényezőknek különböző a jelentőségük. Különösen fontosak azok, amelyek politikai, vagy világnézeti kérdésekkel, — közvetve, vagy közvetlenül — szorosabb kapcsolatban állanak. Legjelentősebb e tényezők közül a nemek szerepe, mert a nőnek a íériitöl eltérő lelkivilága politikai állásfoglalásában érezhetően jelentkezik. A vallás is, mint világnézeti kapcsolat, érezteti hatását a politikai kérdésekben. Az anyanyelv szintén fontos politikai tényező, bár a fővárosban jelentőség nélküli, mert a népességnek 94.3%-a magyar anyanyelvű s a csekély idegenajkú töredék nem követ önálló politikai célokat. Alárendelt jelentőségű a kormegoszlás kérdése is, bár vitathatatlan, hogy a fiatalabb és idősebb generáció politikai állásfoglalása tekintetében lényegesen különbözik egymástól. Legnagyobb fontosságú tényező a választások szempontjából kétségkívül a választók társa“ dalmi állása, amelyet részben az anyagi helyzet, részben a foglalkozás determinál. A törvény inkább a férfiaknak kedvez A férfiak és nők aránya a választójogosultak között természetesen másként alakul, mint az össznépesség körében. Ez az alakulás a választójogi törvény folyománya. A törvény ugyanis a férfiaktól a betöltött 30. életévet követeli meg a választójog kellékéül. Eltérő szabályok állanak fenn a két nemre nézve az iskolai végzettség tekintetében is s úgy ez a körülmény, valamint a választójogi törvény egyéb rendelkezései (a hely- benlakás keléke alól valló mentesség, stb.) inkább a férfiak választójogának kedveznek. A megkövetelt magasabb iskolai végzettség, tisztviselői állás betöltése stb ugyanis ritkábban fordul elő a nőtársadalomban, a régi jogon való választói jogosultság pedig kizárólag a férfiakat illeti meg. A nők és a korhatár A felsorolt választói kritériumok az okai annak, hogy a fővárosi törvényhatósági választók 292.580 főből álló tömegéből csak 105.521 választó, vagyis 36.1 % esik a női nemre. Még szembeötlőbb a különbség, ha a választójogosultak arányát nemek szerint vizsgáljuk. Ugyanis a választójogosultak aránya a íérfinépeség- ben 40.8 °/o-ot tesz ki, vagyis kétszeresen meghaladja a nőválasztók 19.3 %-os arány számát. Ez a nagy különbség elsősorban a korhatár eltérő voltának következménye. Hogy a nők alacsonyabb iskolai végzettségének hatását a férfiak magasabb iskolázottságával szemben felmérhessük, ki kell küszöbölnünk a korviszonyok befolyását. E célból a választójogosultak számát a férfiaknál 24, a nőknél a 30 éven felüli népességhez kell viszonyítanunk. Ilyen összehasonlítás esetén a férfinépességnek 62.1 %-a, a női népességnek pedig 35.5%-a rendelkezik választójoggal A különbség tehát a férfiak javára ebben a tekintetben is igen jelentékenynek mondható. Választójog és felekezet a) Abszolút számban Választók száma: Össznépesség: férfi nö együtt férfi nö együtt Róm. kát. 97.301 53.867 151.168 269.442 340.762 610.204 Gör. kát. 1.407 524 1.931 5.025 5.525 10.550 Gör. keleti 616 280 896 2.299 1.731 4.030 Ág. evang. 9.843 6.184 16.027 23.539 26.390 49.929 Református 21.271 10.239 31.510 58.377 63.270 121.647 Unitárius 572 * 260 832 1.299 1.210 2.509 Izraelita 50.090 30.495 80.585 98.097 106.176 204.273 Egyéb 373 212 585 j 800 830 1.630 Ismeretlen 5.586 3.460 9.046! Összesen: 187.059 105.521 292.580 458.878 545.894 1.004.772 b) Százalékban: Róm. kát 52.0 51.0 51.7 58.7 62.4 60.7 Gör. kát. 0.8 0.5 0.6 1.1 1.0 1.0 Gör. keleti 0.3 0.3 0.3 0.5 0.3 0.4 Ág. evang. 5.3 5.9 5.5 5.1 4.8 5.0 Református 11.4 9.7 10.8 12.7 11.6 12.1 Unitárius 0.3 0.2 0.3 0.3 0.2 0.2 Izraelita 26.8 28.9 27.5 21.4 19.5 20.4 Egyéb 0.2 0.2 0.2 ( 0.2 0.2 0.2 Ismeretlen 2.9 3.3 3.11 Az adatokból megállapítható, hogy a törvényhatósági választók hitfelekezet szerint egészen más összetételben jelentkeznek, mint amilyen a főváros összlakosságának hitfelekezet szerinti megoszlása. Legtöbb az izraelita Tényként szögezhető le, hogy a keresztény hitfelekezetek a törvény- hatósági választójogosultak között lényegesen kisebb arányszámban szerepelnek, mint az összlakosságban s ezzel szemben érnek el a választók soraiban. Utóbbiak ugyanis a választók 27.5%-át alkotják, míg Budapest összlakosságában csak 40.4%-kai vannak képviselve. A római katolikusok a választójogosultak között 51.7%-ot érnek el, holott népességi arányuk az összlakosságban 60.7 %-ot tesz ki. Az evangélikus választók 5.5 %-os arányszáma valamelyest meghaladja a népességi arányt; a református választók aránya azonban lényegesen elmarad az össznépesség körében elfoglalt 12.1 százaléktól. Ez a tüneet mind a férfi, mind a nőnépesség körében egyaránt felismerhető. Azonban különösen nagy a liták körében a differencia a törvény- hatósági választók javára a férfiaknál 5.4%-ot, a nőknél 9.4%-ot tesz ki. Ennek az első pillanatra meglepő eltérésnek az oka a kormegoszlás különbözőségében keresendő. Az izraeliták kormegoszlása ugyanis az átlaghoz képest a magasabb korévek felé tolódik el. Ezzel szemben a keresztény felekezetek a nagyobb, természetes népszaporulat és nagyobb gyerraeklétszám miatt a választásra még nem jogosult, fiatalabb korosztályok telítettsége által tűnnek ki. A különböző hitfelekezetekhez tartozó választójogosultak választójoga tekintetében megállapított szabályszerűségek bár kisebb mértékben, de fennállanak akkor is, ha a kormegoszlás különbözőségét elimi- náljuk. Különösen kifejező módon mutatható be ez a jelenség olymódon, ha az egyes hitfelekezetek körében a száz lakóra eső törvényhatósági választók számát állapítjuk meg s a számításnál csak a 24, illetve 30 évnél idősebb népességet vesszük figyelembe. 100 lakó közül törvényhatósági választó férfi nő együtt Róm. kát. 57.3 30.1 43.5 Ág. evang. 60.3 42.3 51.8 Református 55.8 31.7 44.7 Izraelita 71.2 46.0 59.0 A hitfelekezetek sorrendje a kor- megoszlástól függetlenül is megfelel korábbi megállapításainknak. Az első helyen az izraeliták állnak 59%-os aránnyal, majd az ágostai evangélikusok, a reformátusok és végül a római katolikus hitfelekezet következik, melynél az arányszám már 43.5 %-ra süllyed le. Az izraelitáknak a törvényhatósági választók között elfoglalt magas aránya főleg abban leli magyarázatát, hogy az izraeliták nagyobb tömegei felelnek meg az iskolai végzettség tekintetében a törvényben előírt kivánalmaknak főleg a magasabb iskolák tekintetében s inkább rendelkeznek ilyen végzettséggel. Ezek a számadatok egyszersmind a választói névjegyzék összeállításának objektiv, pártatlan voltát is igazolják s ellenmondanak annak a feltevésnek, hogy a névjegyzék egybeállításánál olyan tendenciák érvényesültek, melyek a jogosultság elbírálásánál a vallási hoyatarto- zandóságot az izraeliták hátrányára vették figyelembe. Remetehegy platóján Doberdói-út 10—16. szí alatt, József főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfekvésű, befásított 300 négyszögöles üres villalelkek és villa épületek eladók A parcellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelíthetők. — Remek kilátás elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszinen, vagy Telefon ; 83-2-89. alatt. i A hit felekezet és a választójog összefüggésének vizsgálatánál ugyancsak a választók és az össznépesség hitfelekezeti megoszlásának adataiból kell kiindulnunk.
