Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-30 / 13. szám

1935. március 30. rrflw %JL*P \8 JP JL/ov A néma hónap Irla: SZŐKE OVULA dr. Kiírták a képviselőválasztásokat — és elcsendesedett a városháza. Mintha minden zajt magának fog­lalna le a választás. Úgy a főváros­ban, mint a vidéken ülések ülések után, amelyeken igér boldog és bol­dogtalan, aki csak képviselőjelölt lehetett, vagy szeretett volna lenni. Most ennek is vége. Elkövetkezett a képviselőválasztás néma hete, ami­kor már csak a csendes korteske­dés van megengedve. Ki hogyan bírja! A szerencsésebb hatósági erő­vel tudja megmagyarázni a főleg nyílt szavazásos választóknak, hogy ö a legméltóbb a kerület képének viselésére. Azonkívül az Ígéretek özöne próbálja a választókat meg­győzni. Kevesen vannak, akik elvek alapján és a választók kérésére ál­lottak ki a küzdelemre. A fővárosban is elült a választási harci zaj, melyben a mi kezdeményezésünkre elha­tározott és a mi sürgetésünkre előkészített beruházásokat és reformokat a többi pártok, főleg legutóbb a kormány tagjai mint országos politikai Ígéreteket hir­dettek a polgárság előtt. A Keresztény Községi Párt ezért nem irigykedik. Legfeljebb örül an­nak, hogy az eszméi terjednek és elgondolásai valóra válnak. Amint a | választási mozgalom megüli az ország kedélyét és ráte­lepszik a főváros lakosságának a gondolatvilágára, éppen úgy elfoglalja a városháza idejét is. Nem közömbös, milyen lesz a képviselőház összetétele, nem közömbös, kiknek a kezébe ad­juk a törvényhozás hatalmát, mos társelnök köszöntötte az egye­sület elnökét: Lamotte Károly dr.-t alpolgármesterré történt meg­választása alkalmából. — Sportvacsorán vagyunk — mon­dotta általános figyelem közepette Kovácsházy — és így senki sem ve­heti tőlem zokon, hogy szakszerűen, sportkifejezésekkel üd­vözlöm a mi szeretett elnökünket, ki mint a BSE elnöke számos gólt rúgott a bajok kapujába. Stílusosan fut ott a meg Lamotte a távot, sőt győzött a p ént a ti ón­ban is amely a BSE elnöke számára a l ó t á Sr/ u t á s, a cselekvés, a birkózás és a kitartás ne­héz ötös versenyét jelenti. Örömmel állapítom meg, hogy ebben a modem pentatlonban is győzelmet aratott a mi kedves elnökünk, sőt számos értékes p onto t is szerzett ma­gának a mi szeret etünkben és nagy­rab ec sül é síinkben! * A KEDVES és tréfás felköszöntő megkacagtatta a társaságot és jó­kedvre hangolta a komoly Lamotte Károlyt, aki a felszólalásra adott vá­laszában kijelentette, hogy új állá­séiban változatlan szeretettel kíván­ja szolgálni a BSE t abban a remény­ben, hogy az a szanálási munka, amely a BSE anyagi helyzetét ille­tően folyamatban van, anélkül fog nem közömbös tehát, kik kép­viselik a főváros polgárságát az országgyűlésben. Ilyenkor lehet érdemeket szerezni! Elkísérni útjára a minisztereket, megmagyarázni, hogy a rokonszenv nagyon régi, a közéleti működés régóta eredményes, orientálódni a változni látszó viszonyokhoz, a ma­gánérdeket jól összekötni a közér­dek látszatával. De a választási elő­készületek tényleg nagyon sok időt és erőt lekötnek. Az elő nem készí­tett, mert előre nem látott és tudott házfeloszlatás következtében elren­delt képviselőválasztás keresztülvi­tele sokkal nehezebb és körülmé­nyesebb, mint az új névjegyzék alap­ján, a központi választmány gondo­san előkészített rendelkezései ke­resztülvitelével a választási és sza­vazókörzeti irodák előkészítésével, a megfelelő személyek kiválasztá­sával és kitanításával s a polgárság kellő felvilágosításával irányított választás. Ha csak azt tudjuk, hogy a névjegyzék összeállítása óta a la­kosságnak több, mint 30%-a változ­tatta a lakását, úgy megérthetjük azt a helyzetet, amibe a központi választmány és a választást előké­szítő polgármesteri közjogi ügyosz­tály került. Az elköltözött választók lakásának a felkutatása, a pontos névjegyzékek sokszorosítása és köz­readása, a szavazóküldöttségek ösz- szeállítása olyan nehézségekkel jár, hogy a legszorgalmasabb és az ügy­ben legjáratosabb tisztviselő erejét is próbára teszi. Ami a képveselőválasztásoknál a néma hét, az a városházán néma hónap. Ezalatt minden más ügy nagyobb eredménnyel járni, hogy a tisztviselők sportoló társadalma megérezze az elkerülhetetlen ráció nalizálási munkálatot. * BALOGH HUGÓ T, aki a maga hatvanöt esztendejével légi d őJ seb b tagja a fogalmazói kar­nak, a polgármester tudvalévőén be­helyettesítette az üresedésben levő tanácsnoki állásba. Balogh tanácsnok a legutóbbi napokban előrehaladott korára való tekintettel nyugdíjazá­sát kérte a polgármestertől. Balogh Hugó, mint tanácsnok, változatlanul régi beosztásában: az óbudai anya- könyvvezetőség élén teljesít szol­gálatot. A polgármester a törvény­nek megfelelően a nyugdíjazást sa­ját hatáskörében intézi el, előter­jesztést tesz azonban a törvényható­sági bizottságnak, hogy Balogh Hu­gó kegyképen ne a főjegyzői, hanem a tanácsnoki nyugdíjat kaphassa. * IDŐSB KARFNER JÁNOSNÉ sz. Müll e r Teréz 66 éves korában, boldog házasságának 44-ik évében Budapesten elhunyt. Temetése 22- én, pénteken délután a kerepesi úti temetőben volt a róni. kath. egyház szertartása szerint, Az elhúnytban Kar iné r János székesfővárosi mű’ szaki tanácsos édesanyját gyászolja. szünetelni látszik, mintha a fő­város élete megállóit volna. Nincs közgyűlés, nincsenek bizott­sági ülések, még a szanálási tizen- hetes bizottság is abbahagyta meg sem kezdett működését! Már elmúlt egy év, már ki volt tűzve végre az első ülés és akkor kitűnt, hogy bi­zony ez a szanálás nem sürgős, leg­alább is a képviselőválasztások be­fejezéséig nem. Pedig már mindenki tudta, az Erzsébet-téri verebek is azt csiripelték, hogy az egész szanálás meg van oldva a közalkalmazottak fizetésének a leszállításával és a mellék­járandóságok elvonásával. Ez a parancs és ez lesz a főpolgár­mester első rendelkezése és erre voantkozólag ad tanácsot, — esetleg nem ad — a tizenhetes bizottság. Már azt is tudták a benfentesek, hogy ez oly sürgős, hogy már le is késett, tehát visszamenő hatállyal, az év elejétől kezdődőleg fogja a közalkalmazottakat sújtani; s amit ily címen felvettek, azt vissza kell fizetni. A Keresztény Községi Párt már a gondolat ellen is tiltakozott és a keresztülvitel ellen pedig eleve óvást emelt, kijelentvén, hogy ehhez semmi körülmények kö­zött nem járul hozzá, mert erre semmi szükség nincsen, sem nem igazságos, sem nem indo­kolt. A terv mégis, mint sötét, ijesztő rém közeledett, amíg közbe nem jött a képviselőház feloszlatása. Rögtön nem volt sürgős semmi! Rögtön nem kellett a tizenhetes bi­zottság ülése! Rögtön irattárba ke­rült ez a szanálási ötlet és a főpol­gármester nem adta ki a rendeletet. Minek ijesztgesse a közalkalmazot­takat és háborítsa szívüket a kor­mány ellen? Legalább ne a válasz­tások előtt! A választások után, — az más, — akkor megint elő lehet venni, főleg ha akár a törvényható­ság közgyűlése, akár valamely bi­zottság rosszul viselkedik. Ha azután véletlenül a törvényhatósági köz­gyűlést is feloszlatják, 'akkor me­gint lomtárba fog kerülni addig, amíg ott is jól leszavaznak a közal­kalmazottak. De azután mégis ke­resztülviszik, mert szanálni kell, ha már a törvény úgy rendeli. Nekünk, keresztény pártnak azonban ez nem politika és nem taktika! Mi válasz­tás után is éppen úgy ellene leszünk ennek az oktalan elgondolásnak, mint ellene voltunk előbb is! Mi a főváros pénzügyeinek a rendbentartását nem az alkalmazot­tak zsebére és bőrére, hanem a gaz­dasági okosságra akarjuk alapítani, amint eddig is gazdasági reálitások- ra törekedtünk, egyaránt szem előtt tartván a város adófizető polgárai és a város alkalmazottai egymásba- fonódó érdekeit. Mi a néma hónapban is gondo­lunk erre és dolgozunk érte. A különböző üzemekben, bizottsá­gokban, választmányokban és igazgatóságokban tovább foly­tatjuk azt a gazdasági munkát, amely szemben a hivatalosan el­gondolt pénzügyi szanálással, újból megteremtette a valóság­ban deficitmentes költségvetést, mert a főváros bevételeit a lehető­ségekhez szabta, a kiadásait pedig a valódi szükségletek mértékével mérte. A költségvetésnek ez az őszintesége és az ennek a kimunká­lása céljából beterjesztett javasla­tainak, figyelem nélkül a napi poli­tika jó csengésére, keresztülvitel esetén feltétlenül biztosítják a szanálást anélkül, hogy formailag legkönnyebb, de lényegileg a legigazságtalanabb módot, a fizetés lineáris leszállí­tását kellene igénybe venni. Sőt még beruházásokra is jut, mert ezekre is van szükség. Ezek­nek azonban szintén csak a valódi I szükségletet kell szolgálni és olya­noknak kell lenniök, amelyek nem­csak a nagyvállalatok karteligényeit elégítik ki, hanem a kisemberek nagy számának adnak megfelelő műnkéit és ezáltal jövedelmet. A kormány már azt hirdeti, hogy nem kartelellenes és még inkább újabb karteleket fog létrehozni. Mi ebből eddig is eleget kaptunk és a főváros polgársága nem fogja megköszönni, ha a reform­munka úgy folytatódik, amint kezdődött. Ne játszunk a szavakkal! Mi nem a szerződések ellen hadakozunk, ha­nem azok visszaélései ellen. Ez a hadakozásunk azonban megakad a kartelszerződések védelménél és ezek árdrágító és kizsákmányoló hasznainál. Ha a kormánynak tet­szenek a szerződések, Írasson szer­ződéseket, de nekünk nem tetsze­nek az árdrágítások tejben, kenyér­ben, fában, szénben, burgonyában, húsban, textilárukban és mindabban, amelyet a kereskedelmi miniszté­rium a földművelésügyi miniszté­riummal együtt, mint kartelviv- mányt kíván a főváros és az egész ország terhére fenntartani. Mert nemcsak mi küzdünk ez el­len, küzd a vidék is. Mert a mező- gazdaság mindazt potom pénzért kénytelen eladni, amit termel és méregdrágán megvásárolni, amire szükség van és a vidéki közületi ház­tartásokat éppen ezért szinte oly méregdrágán adminisztrálják, mint a fővárost. Elegendő itt a hatósági kényszer alatt keresztülvitt vidéki villamosításokra gondolni. Az össz­hang tehát megvan a főváros és a vidék elnyomásában, mert egyfor­mán érezzük a karteilszerződések kinövéseit, és egyformán kívánjuk a változást. Amint a néma hét lejár, le fog járni a néma hónap is. A nép várni fogja az ígéretek beváltását, várni fogja a cselekedeteket, amely ter­hein könnyít és várni fogja a mun­kát, amely kenyeret ad. Mi, ami tő­lünk függ, azt előkészítjük és remél­jük, hogy a következő idő azt va­lóra fogja váltani. gyike a legjobb szabóknak a Bel­városban. Készít fi no m, tiszta gyapjú szövetekből kifogástalan ruhákat, a legkényesebb igényeknek megfelelően. (A legcsekélyebb hi­bával nem kell átvenni.) Előleg nem szükséges. Ára : 140 pengő NÉGER IV. Türr István-u. 4 Telefon-. 811-----93. (H ungária szállóval szemben)

Next

/
Oldalképek
Tartalom