Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-30 / 13. szám

2 UJ BUDAPEST 1935. március 30. Sipőcz tizenöt esztendeje A jubileum alkalmából sok ezren keresték fel üd­vözletükkel a főpolgármestert- Az Uj Budapest tudósítójától. — Az a szeretet és nagyrabecsülés, amely a milliós Budapest minden lakójának szívéből Sipöcz Jenő felé árad, erős lángot vetett abból az al­kalomból, hogy Sipöcz Jenő, mint kormánybiztos, majd mint polgár- mester és főpolgármester tizenöt esztendeje van egyhuzamban a fő­város élén. Ezer és ezer levél és táv irat keresi fel a miniszterelnöktől le­felé az ismeretlen közrendű embere­kig a maga kedves üdvözlő szavaival ebből az alkalomból Sipöcz Jenőt, akinek titkári személyzete napok óta alig dolgozik egyében, mint a sok üd­vözlő irat megköszönésén. A beér­kezett táviratokból itt közlünk né­hányat A hírlapírók nyugdíjintézete a kö­vetkező sürgönyt küldte: — Másfél évtizede annak, hogy Méltó­ságod egy szörnyű háború és a kommu­nizmus dúlásai után átvette a főváros vezetését és irányítását. Méltóságod bá­mulatos vezető ereje, előrelátó gondos­sága és bölcs méri éklete visszaül ította Budapest jó hírét és tekintélyét, rendbe­hozta gazdaságát, fokozta kulturális fö lényét és visszaadta polgárainak a ren­det, nyugalmat és biztonságot. E neve. vezetes évforduló alkalmából a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdij'ntézete, mint ennék a városnak egyik legrégibb, immár hagyományokkal bíró intézménye őszinte szeretettel üdvözli Méltóságo dat, a Gondviselés áldását kérve tovább életére és munkájára: Lenk e y Gusz­táv elnök, W alikow s z k y Károly titkár. Az újságírók hivatalos testületé, a Magyar Újságírók Egyesülete ezt a táviratot küldte a főpolgármester­ii,ek: — Jubileuma alkalmából a magyar új­ságíró iriíézméiiyék barátját őszinte nagyrabecsüléssel üdvözli a Magyar Uj ságiról: Egyesülete vezetősége: Már k u s Miksa elnök, Boros László ár. főtitkár. Kara y-I< rakker Kálmán dr., Pestmegye népszerű főispánja ezt táviratozta:- A mai jelentős évforduló alkalmából tisztelettel és szeretettel köszöntelek. Áldjon és éltessen az Egek Ura abban a köztiszteletben és megbecsülésben, amely az évek számával állandóan emelkedik. Egy millió lakosnak áldása és imája kí­sérje továbbra is páratlanul eredményes működésedet. C z a b a 1 a y Kálmán dr. állam­titkár, a Fővárosi Közmunkák Taná­csának alelnöke, így ír: — Életed 15 évéről szólónak.- Arról a 15 évről, mely életed öröm ben leggazdagabb, küzdésben legtelje­sebb időszaka.- Emlékeznek arról a sok jó, nemes és nagy cselekedetről, amely mind a Te nevedhez fűződik a munkás 15 év alatt. — Emlékezni fognak, de talán nem fogják érzékelni, hogy nagy munkád el­végzésére mi adott Neked erőt. — Úgy vélem: az a nagy szeretet, amely Belőled áradt és Hozzád ment. Lelked, szíved nagy harmóniája, melyet nolgártánsaid igaz szeretete erősített s leküzdhetetlen erőt adott városunkért ne­mesen nagyot cselekedni. — Az osztatlan szeretet tette polgár- mesteri 15 éved örömben leggazdagabbá, munkád sikere tette azt a küzdelemben vesztik el szavazatukat, az utóbb említett címen legalább is heten, ami összesen legalább 15 főnyi rosszab­bodást jelent. Az örökös tagok szá­ma ugyanis ezidőszerint 31. Ezek közül kettő (.Rassay Károly és Sii megi Vilmos) az ellenzékhez tarto­zik. a fönnmaradó 29 örökös tagság­ból 14 tartozik a régi Egységes Köz­ségi Polgári Párthoz. Az örökös tagok most felszaba­dultak a pártkötelék alul. Való­színű, hogy csak minden máso­dik fog belépni a Nemzeti Egy­ség Pártjába. A választott tagoknál átlagosan 30 százalékos létszámcsökkenést kell számításba venni. Ez azonban min­den pártra vonatkozik, míg az emlí­tett 15—16 főnyi veszteség egyedül a városházi kormánypártot érinti. A törvényhatósági bizottsági tagok le­szállított létszámához képest nagy­arányú veszteséget koz a Nemzeti Egység Pártjának, mert az arány­nak ez a leromlása az érdekképvise­leti tagok választásánál is kedve­zőtlenül érezteti majd hatását. Eddig ugyanis az érdekképvise­leti tagokat a Keresztény Köz­ségi Párt és a kormánypárt pari­tásos alapon választotta, a jö­vőben ez az arány nem tartha­tó fenn, aminek az lesz a követ­kezménye, hogy az érdekképvi­seleti tagok nagyobbik része a Keresztény Községi Párthoz fog tartozni. Ezek az őszinte megjegyzések, ame­lyeket a közeledő községi választá­sok várható eredményéhez fűzök, komoly megfontolást igényelnek a kormányzat részéről. Ha ennek el­lenére a törvényhatósági bizottság feloszlatására és a községi választá­sok kiírására határozta el magát a kormány, mi ezt tudomásul vesszük, mert nekünk nincs okunk félni a vá­lasztóközönség akaratának a meg­nyilvánulásától. muosMu NOTESZ ABBAN A HATALMAS LENDÜ­LETBEN, amelyet Szendy Károly diktált a városházi adminisztráció­nak, pillanatnyi megállás következett he a csütörtöki tanácsnoki értekezle­ten, amikor is az értekezlet megkez­dése után Liber alpolgármester köszöntötte Szendy Károlyt abbéli az alkalomból, hogy harminc eszten­deje van a főváros szolgálatában. A sematizmus tanúsága szerint ugyanis 1905. március 27-én lépett a még hu- szaáik évét be sem töltött Szendy Károly a főváros szolgálatába. — Pályaválasztásom már gimna­zista koromban eldőlt — mondja ön­életrajzában erről az eseményről Szendy Károly. — Ugyanis boldog emlékű nagybátyám E s zl ár y Sán­dor kerületi elöljáró volt, akinek mindenkor a közügyekkel foglalkozó és komoly személye oly nagy hatás­sal volt reáun, hogy gyermekkori ál­mom volt az ő nyomdokaiba lépni. És ő ezt lehetővé is tette, mert a vá­roshoz dijnoknak neveztetett ki. így másodéves jogász koromban a tövéi roshoz kerülvén, 1905. márciusában L á s z l ó Endrének, a szigoráról hí­res központi segédhivatali főigazga­tónak, a keze alá jutottam ... A polgármester szokott szerény­ségével köszönte meg az üdvözlést, kijelentvén, hogy ö maga elfelejtke­zett erről a jubileumról. Néhány perc múlva azután már a napiren­den lévő fontosabbnál fontosabb problémáik megtárgyaláséiba merül­tek a mélyen tisztelt tanácsnok urak... A7. A HALLATLANUL FELFOKO­ZOTT IZGALOM, amely az ország­gyűlési képviselőválasztások termé­szetes velejárója, hovatovább elönti a nyugalomnak eladdig legbékésebb szigetét: a városházát is. Úgy volt, hogy a városházát elkerülik az or­szágos politika egyre haragosabban tajtékzó hullámai, a helyzet azonban az, hogy az áradás már ide is el érkezett és nincs kizárva, hogy mire e sorok megjelennek, már úgy el­mosta a tisztelt törvényhatósági bi­zottságot, mint annak a rendje. Mivel a pártvezérek országos poli­tikai elfoglaltsága következtében fontosabb bizottsági ülés az egész héten nem volt a városházéin, alig ve­tődött városatya a boltíves folyosók­ra. Csütörtökön azonban, amikor a déli órákban hire terjedt a közgyét lés feloszlatáséinak, nyüzsgő méh­kashoz volt hasonló az elsőemeleti folyosó és a polgármester titkári szo­bája. Mindenki' érdeklődött, minden­kinek volt kérdezni valója, in for mér ciója azonban annál kevesebb. Ami­kor az urak azutáni lefelé mentek a lépcsőn, bizony nem igen tudták, városatyák e még, vagy sem. Nem véve ki természetszerűen az örökös bizottsági tagokat sem. Mert aho­gyan egy fővárosi törvényt létre­hoznak, azt meg is lehet szüntetni... KÉT NAPIG BETEG VOLT az el­múlt hét végén Szendy polgár- mester. Csütörtökön a tőle megszo­kott energiával még magas lázzal vett részt egy belügyminisztériumi megbeszélésen, pénteken azonban már ágynak esett és odahaza töl töt te a kettős ünnepet is. Aki azonban a podeszta hallatlan vitalitását ismeri, egyetlen pillanatig sem csodálkozik azon, hogy Szendy azt a néhány napot is, amelyet oda­haza volt kénytelen tölteni, megfe­szített munkával töltötte. Egész nap szólt a telefon a pasaréti villában, esőstől özönlöttek az akták, úgy­hogy végeredményben a beteg Szen­dy ugyanannyit dolgozott, mint amennyit az egészséges Szendy szo­kott dolgozni. Kedden reggel azután háromne gyed nyolckor teljesen felgyógyul­ton, sőt kipihenten érkezett meg hi vatalába Szendy polgármester. Az legteljesebbé. — Isten éltesse a mi h'.terös, aranyszí­vű polgármesterünket! S e n n Ottó, az Államvasutak igazgatóságának elnöke ezt a levelet írta; Engedd meg, hogy abból a valóban ritka jubiláns alkalomból, amit a szé es- főváros éléní eltöltött munkás 15 eszten­dő jelent, úgy a magam, mint a vezeté sem alatt álló intézmény nevében a leg- őszintébb tisztelettel és nagyrabecsülés­sel üdvözöljelek, — A Te vezetésed a fővárosunkra néz­ve a zavartalan és szakadatlan munka és ezzel kapcsolatba a nyugodt fejlődés kor­szakát jelenti, amelyre Budapest törté­nete mindig büszkén fog visszatelinteni. — Ebben a csendes, de soha item er nyedő munkádban többször volt szeren­csém Veled találkozhatni, amikor az Ál­lamvasutak munkája a székesfőváros munkájával összefonódott, s igaz megelé gedésemre és örömömre minden ilyen al­kalom e két nagy testületnek teljes össz­hangját bizonyította. — Ezt az ünnepi alkalmat használom fel arra, hogy ezért, a teljes és tökéletes harmóniáért, mely legfőbb alapját a Te nobilis személyiségedben találta meg és amely úgy Budapest székesfővárosnak, Máv-nak mindig a javára szolgált, őszin­te köszönetemet fejezzem ki Néked. — Engedd remélnem, hogy az az elő­zékenység és jóindulat, melyet Részed­ről az államvasutak irányában mindig tapasztaltam, továbbra is hatéko ny fog maradni úgy székesfővárosunknak, mint a Máv-úak fel nem becsülhető hasznára és előnyére. ILKOVITS J. központi ütés­éi vízvezetéki vállalata V., JÓZSEF-TÉR 11. Telefon: 81-1-54. acélos szervezet egyik napról a má­sikra legyűrte az alattomos influen­zát, a kisportolt, egészséges polgár- mester szerdára már azt is elfelej tette, hogy egyáltalában beteg volt. LAMOTTE ALPOLGÁRMESTER köszöntötte a városrendezési szak- bizottság szerdai ülésén az elnöki székből Nagy Ferencet, abból az alkalomból, hogy a kormányfőtaná­csosi méltósággal tüntették ki. SZENDY POLGÁRMESTERT vá­lasztotta a múlt heti közgyűlésén díszelnökévé a Budapesti Sport Egyesület, a fővárosi tisztviselők rokonszenves sportegyesülete. Hu­szonkettedik életévébe lépett a fo­lyó esztendőben az egyesület, amely a maga pompásan működő szakosz­tályaiban arra törekszik, hogy fel­élénkítse a hivatali munkában fáradt városi alkalmazottak vérkeringését. A zöld asztalt fehér asztal követ­te: a sikerült közgyűlés után ünne­pi vacsorára gyűltek össze a BSE vezető tagjai a Mária utcai tisztvi­selőkaszinóban, ahol B. A x m a n n Gyula, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének népszerű háznagya, valóban kitűnő ételsort állított össze kollegái tiszteletére. A vacsora végén Kováé sházy ViP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom