Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-30 / 13. szám
évfolyam 13. szám TeVc. Föva5vv$II^ílevltW’ Bpest -v A dapest, 193ö. március au. ojjsoDAPmr Elöfixeíésl árak : Efjész évre ................................................. pengő Fé l évre......................................................... ^ pengő Eg yes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B Y ANDOK DK Szerkeszíőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca 9. Telefon : 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Feloszlatás előtt •& Petrovács Gyula az uf választások kilátásairól Á főváros és a reformprogramm Iría : SIPÖC7Z JENŐ cfr. Nem véletlen, hogy a fővárosok a történelem folyamán mindig nagy szerepet játszottak a népek és országok életében. A fővárosok jelentik az egyes nemzetek életének erőközpontjait, különböző életforrások gyiijtőmedencéit, amelyekbe a politikai, társadalmi és gazdasági vízrendszerek összefolynak. Minden főváros az illető nemzet kultúrális haladásának legmagasabb színvonalát képviseli, belőle árad ki az egész országra a közélet alakulásának irányító szelleme. Valamikor kóma városa önmagában valóságos világhatalmat jelentett, Augustus császár fővárosa az akkori világ központja volt. Az olasz városok a középkorban önálló hatalmakként szerepeltek, Velence hatalmi tényező volt az akkori Európa államai között. A magyar főváros történelme szintén egybeesett és összeforrott a nemzet történelmével. Valamikor, a viharos századokban Buda birtokától függött az ország sorsa, míg Buda vára a nemzet birtokában volt, szilárdan állott a ország is, mikor pedig Buda elesett, török rabságba jutott a ország nagy része is. A magyar főváros a múlt században alakult ki, néhány évtized alatt épült fel külsejében és közéletében is Ke- let-Európa egyik legnagyobb városává, amely a maga nagyarányú fejlődésével és kibontakozásával nagy mértékben mozdította elő az ország modern emelkedését is. A múlt század életének vezérlő eszméi úgy politikai, mint gazdasági és társadalmi tekintetben is a fővárosban vertek gyökeret és innen ágaztak szét a különböző formákban az egész országra.. Budapest jelölte meg a irányt a modern élet alakulásában, a főváros volt a szellemi motorja a közélet haladásának. Az országos politikán és a nemzeti törekvésen rajta volt a budapesti szellem bélyege. Egykor a márciusi napokban is a magyar főváros adta meg a jelt az idők ébredésére, Petőfi Sándor Talpra magyarja innen harsogott ki az egész országra, hogy költői bevezetése legyen a magyar történet új fejezetének. A magyar fővárosnak nagy nemzeti hivatása van a mai időkben is, régi történelmi küldetése változatlanul fennáll. Az új reformkorszakban is vállalnia kell azt a vezető és irányító szerepet, amelyet országos jelentősége, a nemzet közéletében elfoglalt pozíciója kijelölt számára. A fővárosnak meg kell értenie azokat a reformeszméket, amelyek a nemzet jövendőjének és fennmaradásának biztosítására új életberendezkedése- — Az Uj Budapest tudósítójától. — Ma már mindenki bizonyosra veszi a városházán, hogy a kormány napokon belül föloszlatja a törvény hatósági bizottságot és még a nyári szünet előtt kiírja az új községi választásokat. A városházi ellenzéknek rendkívüli közgyűlés összehívása érdekében megindított akciója sok tekintetben sietteti a törvény- hatósági bizottság feloszlatására vonatkozó kormányelhatározást, nem kétséges azonban, hogy a kormány az új fővárosi törvényben biztosított jogával, amely a választott bizottsági tagok létszámának 150-ről 108-ra való leszállítására és ezzel kapcsolatosan új községi választások kiírására vonatkozik, minden körülmények között élni fog, éspedig még április hó folyamán. Ilyen körülmények között a városházi pártok vezetői az országgyűlési képviselőválasztások lezajlása után azonnal megindítják a községi választások előkészítésére vonatkozó munkálatokat. A törvényhatósági bizottság feloszlatásáról és a községi választások kiírásáról 1*etrovúcsz Gyula a következőkben fejtette ki a Községi Keresztény Párt véleményét az Uj Budapest munkatársa előtt: — Ha politikai szempontból nézi a Keresztény Községi Párt a törvényhatósági bizottság feloszlatását, akkor őszintén meg kell állapítani, hogy politikai szempontból ebben egyáltalán nincsen semmiféle veszedelem. Sőt a Keresztény Községi Párt részéről egyenesen üdvös és kellemes, mert valamennyi politikai szervezetünk él és mozog, hiszen beállítottuk az egész választási adminisztrációt, amely teljes aktivitásában működik, a hangulat mindenütt lelkes, gyülé<*TTíWTii—nwnríTHML—in n—mim i~ nrainm seink látogatottak. Ilyen körülmények között semmi okunk sincs arra, hogy a feloszlatás ellen tiltakozzunk ■— már csak azért sem, mert teljességgel meg vagyunk győződve arról, hogy régi erőink töretlenül fognak kikerülni ebből az új választásból is, sőt teljes biztonsággal remélhetjük, hogy eddigi eredményeinket felülmúlva, erősen meggyarapodva fogunk bevonulni az új törvény hatósági bizottságba. — Ami már most az új községi választások technikai lebonyolítását illeti, ebből a szempontból már nem lehet kedvezőnek ítélni a helyzetet. Magam is azt tartom, amit általában a városi ellenzék hangoztat, hogy az 1930-as névjegyzék alapján ma már teljes képtelenség választani, éspedig azért, mert a szavazási igazolványokkal kapcsolatos ajánlási szelvényeket, vagyis a bolettákat legfeljebb a választók 20 százalékának lehet kikézbesíteni. A többi 80 százalék vagy kézbesít- hetetlen marad és így nem vehet részt sem a szavazásban, sem az ajánlásban, vagy pedig a házmesterek útján illetéktelen kezekbe kerül és tőzsdei árfolyamon fog gazdát cserélni, ami a választási eredménynek teljes meghamisítását jelenti. A helyzet megjavítására van nekem egy elfogadható indítványom, amely úgy szól, hogy a főváros igazítsa ki az I930 as választói névjegyzékben szereplő választóknak a lakcímét, ami nem számít törvényszerű kiigazításnak, hanem csak olyan módosításnak, amely a választói jogosultság megváltoztatása nélkül egyszerűen könnyebbé teszi a szavazói igazolványok és az azokhoz kapcsolt bolettáknak a kikézbesítését. — Erre a célra föl lehetne használni 500 szellemi szükségmunkást, akik 250 körzetben két hét alatt megállapítanák a választói névjegyzékben szereplő választóknak az új lakcímét és ezzel lehetővé tennék, hogy a postások már az új címekre juttassák az 1930-as választói névjegyzékben szereplő választó polgároknak a választási igazolványukat. Ez olyan modus vivendi volna, amellyel az 1930-as választói névjegyzék hibáit korigálni lehetne a törvényes formaságok érintése nélkül. — Ami a törvényhatósági bizottság feloszlatásának és az új választások /kiírásának a célját illeti, ebben a tekintetben a kormányzati elhatározásnak semmiféle értelmét sem látom. Meggyőződésem ugyanis, hogy a fővárosban nagyobb arányú eltolódás nem lesz. Aki a választási helyzetet ismeri, annak be kell látnia, hogy a Nemzeti Egység Pártjának rohamos térfoglalása, ami bizonyos vidéki helyeken bekövetkezett, Budapesten meg sem közelíthető. A Keresztény Községi Párt 8000-rel több ajánlást nyújtott be, mint 1931- ben, nem kétséges tehát, hogy valamelyik kerületben országgyűlési képviselőinknek száma legalább eggyel megszaporodik. — A városházi helyzet szempontjából lényegtelen eltolódás fog bekövetkezni, ha valamelyik párt veszíteni fog, akkor az csak a Nemzeti Egység Pártja lesz, mert egyrészt az a nyolc tagjuk fog kiesni, akik eddig hivataluknál fogva foglaltak helyet a közgyűlésen és szavazati joggal rendelkeztek, másrészt elveszti a Nemzeti Egység Pártja az örökös tagoknak is legalább a felét. Az előbb említett címen nyolcán Gömbös-kormány reformprogrammja a magyar élet szükségleteiből, az ősi alkotmány szelleméből fakad. A haladás követelményeit képviseli, de az ősi erőket akarja új életre támasztani és bekapcsolni az idők erő- rendszerébe. A főváros örömmel üdvözli az új korszak elindulását, mert az új életet és új fejlődést fog hozni az ő számára is, történelmi küldetése jegyében! két és korszerű intézményeket sürgetnek. Minden erejével támogatnia kell azt a munkát, amely az ősi alkotmány keretében az erkölcsi megújhodást és a gazdasági fellendülést akarja megindítani. Annak idején a múlt évben tartott egyik közgyűlési beszédemben kifejtettem azt a nézetemet, hogy a magyar életet nem lehet a kor új eszmeáramlataitól elszigetelni. Az új eszméket meg kell látni, azokat meg kell vizsgálni, de nem szabad az idegen gondolatokat idegen szellemükkel együtt átültetni a magyar talajba. A magyar léleknek önmagából kell kitermelnie a korszerű, a magyar élet és alkotmány feltételeinek megfelelő gondolatokat. Az idők igazoltak, ma már a magyar lélek a saját elgondolásaival igyekszik meg-1 oldani a korszerű feladatokat. A1
