Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-23 / 12. szám
1935. március 23. UJBUBAPZST 3 Az Uf Budapest kiküldött tudósítójának Jelentése Bécs, március 15-én. ' A különféle államférfiak sűrű utazgatását gyanakodva és bizonyos félelemmel figyelii Európa közönsége és joggal, mert ezek a béke megteremtését hangoztató politikusok a „Si vis pacem, para bellum'" jeligéje mögött nem mindig szolgálják a nemzetek békéjének az ügyét. Talán ezért hatott Magyar- ország ósí Ausztria közvéleményére megnyugtatólag az a hír, hogy Szendy polgármester Schmitz polgármester látogatására Bécsbe utazik. A két világváros polgármesterének találkozása mögött nincsenek rejtett politikai széuulékok, nincsenek álcázásra szoruló titkos törekvések, ezt az összejövetelt a két város magas kultúrája, sorsközös- ség|e és vezetőinek nemes és tiszta polgári célkitűzései hívták életre. ... Az Ostbahnhof füstös csarnoka. A kifelé siető utasok tömegében feltűnés nélkül kisebb csoport. (■Szendy polgármester nem kívánt ünnepélyes fogadtatást.) Lahr becsi alpolgármester fogadja Szendy polgármester és a kíséretében érkező Kovácsházy idegenforgalmi tanácsnokot. Lahr őszinte barátja Budapestnek, aki nem régiben volt nálunk látogatóban. Este báró Apor Gábor magyar követ adott vacsorát Szendy Károly tiszteletére, mely a bécsieknek részvételével kedves, közvetlen modorban folyt le. . Szendy polgármester másnap reggel kilenc; órára adott találkozót Kovácsházy tanácsnoknak és mily na|gjy volt a. meglepetésem, amikor reggel hétkor a Ringen megpillantom a polgármestert amint az utazás és éjszakázás fáradalmainak kipihenése helyett gyors lépésekkel halad a belváros leié. A polgármester tehát pesti szokásához híven Bécsben is korán kezdi eseménydús napját. Ezek az események pedig igazán gyorsan peregtek, mert reggel kilenckor már a székesfőváros bécsi idegenforgalmi irodáját tekintette meg, majd a magyar követség katonai attasséja, Lahr bécsi alpolgármester, Kovácsházy tanácsnok és Lux igazgató kíséretében koszorút helyezett az ismeretlen katona emlékére. Megható jelenet volt, amint a kis csoport kegyelettel adózott a hősök emlékének, mert ebben az aktusban őszinte érzések nyertek kifejezést, amikor nemcsak az ismeretlen katona előtt nyilvánított tiszteletet, hanem az ismeretlen bajtárs előtt is, akinek tisztelegve, a közösen vé- gigküzdött dicső harcok emlékét szentelte meg. A Rathaus impozáns, góthikus palotájába halad a kis csoport. Feltárulnak a hatalmas szárnyas ajtók és a kétmilliós Bécs népszerű polgármestere kedves közvetlenséggel fogadja budapesti vendégeit. A hatalmas góthikus ablakokon keresztül beszűrődik a márciusi napsugár. A szobában sok virág, az egyik falon kép, mely vaskohóban dolgozó, kéméuyizmú munkásokat ábrázol. Virág és munka tökéletesen szimbolizálja Bécs derűs egyéniségű polgármesterét, aki épp úgy, mint Szendy Károly, nehéz időkben, derűvel és acélos akarással vezeti hatalmas városának nehéz ügyeit. Rét kemény férfi, két mestere a polgárságnak, két kékszemű, biztoskezű városvezető, akik minden egyszerűségük mellett oly magasztos nagy- szerűséggel küzdenek a polgári jólétért. Ez nem frázis, mert rövid beszélgetés után már is belemerülnek a két város költségvetésének tanulmányozásába. A LEGIDŐSEBB VÁROSANYA: Kirchner Béláné intézett levelet az elmúlt napokban a főpolgármesterhez, közölvén, hogy törvényhatósá- . gi bizottsági tagságáról lemond. Az igazoló választmány a terézvárosi kereszténypárti listánkövetkező póttagot, Minie h Jenő nyugalmazott táblabírót, a Budapesti Korcsolyázó Egylet agilis igazgatóját hívja be a lemondott városanya helyére. A törvényhatósági bizottságnak egy kedves és szimpatikus jelensége tűnik el Kirchner Bélánéval. Hófehér haja, meleg, jóindulatú szeme, a halk és nemes úriasszony típusát jelentették a lármás közgyűlési teremben. Kirchner Béláné tanítónőképző- intézeti professzor közoktatási kérdésekben szólalt fel igen gyakran a közgyűlésen, amelynek 1920 óta állandóan tagja volt. A közoktatásügyi bizottságban szintén értékes és szakszerű tevékenységet fejtett ki, azok közé tartozott, akik mindig maradéktalanul teljesítették kötelességüket! A CSÜTÖRTÖKI HIVATALOS LAP KÖZÖLTE a kormányzó azon elhatározását, amellyel Nagy Ferenc törvényhatósági bizottsági tagot, a Sas-Kör ügyvezető elnökét a kormány főtanácsosi méltósággal tüntette ki. A kitüntetés híre a csütörtök délelőtti órákban futótűzként terjed tel a városházán és várospolitikai körökben és mindenütt osztat- lanul örömet és megelégedést keltett. Az U j Budap est olvasóközönségének széles rétegei előtt feleslegesnek látszik Nagy Ferenc érdemeinek ebből az alkalomból külön való ecsetelése. Hiszen mint a belvárosi sasok vezére és a Kemény Legények T ár saságának kapitánya a tőle megszokott élénkséggel és agilitással annyira kiveszi részét a magára vállalt feladatokból, hogy működéséről állandóan és részlete-' sen közlünk tudósításokat. Csak a Sas-Kör ezévi közgyűlésének mai számunkban közölt tudósítását emeljük ki, ahol is Si p ő c z főpolgármester a maga közvetlen őszinteségével adott hű képet Nagy Ferenc kiváló és értékes egyéniségéről. A legfrisebb városházi méltóságos úrhoz tömegesen érkeznek az üdvözlések és gratulációk százai és azok a testületek és egyesületek, amelyeknek vezetésében Nagy Ferenc tevékeny részt vesz, külön ünnepségeket fognak rendezni a kormányzói kitüntetés alkalmából. A Programm gyorsan pereg tovább, Kiesse alpolgármester meglátogatása, a bizottsági, a közgyűlési terem, majd az ünnepi terem megtekintése. Előállnak az autók és megtekintik azokat az épületeket, melyek lebontás alá kerülnek, mert kiszögelésükkel a forgalmat akadá- dályozzák, Erre a célre Bécs egyelőre két millió schillinget irányzott elő! Ezután a hatalmas útépítő programúi egy szakaszának a megtekintése következik, mely a bécs- környéki hegyeket köti majd ösz- sze az úgynevezett Hochstrasseval. Impozáns, gyönyörű alkotás ez, de mégis csak egy része a bécsiek hatalmas újjáépítő programmjának. A Kohlenbergen Schmitz polgármester adott ebédét Szendy polgármester tiszteletére és ezen az ebéden nem hangzottak el beszédek, felköszöntők, a szavak gyorsan hervadó virágát nem tűzte ki senki, mert itt két városból oly emberek ültek az asztal körűi, akik polgári egyszerűséggel csak a reggeltől estig való produktiv munkát ismerik, akik nem a hangzatos jelszavak ürességével díszítik belső sivárságuk silány köntösét. A Programm pergett tovább és amikor este a sinautó elindult Szendy polgármesterrel, akkor meggyőződéses, értékes barátoktól vett búcsút a bécsi Ostbalm- hofon. Ez a barátság pedig különösen értékes nekünk, annyiszor csalódott magyaroknak, értékes erkölcsileg, de értékes anyagilag is, mert pl. az idegenforgalmunk legnagyobb részben Bécsen át irányul hozzánk. Becsüljük meg tehát ezt a barátságot és ha azt akarjuk, hogy ez igazán őszinte és maradandó (legyen, akkor ne rettenjünk vissza attól sem, hogy ennek a barátságnak az érdekében némi áldozatot hozzunk. Joga van-e a Közmunkák Tanácsának a betterment szedésére? Meg sem kezdődött az Erzsébet-sugárut építése, máris százezres per van miatta — Az Uj Budapest tudósítójától. Igen bonyolult peres ügy került végső döntésre a Kúria Hutás-tanácsa elé. A per alapját az a kereset képezte, amelyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa indított egyrészt a Dohány utca 2. számú bérház rt., másrészt ennek kezese, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ellen 65.250 pengő erejéig. A Közmunkatanács ugyanis a Dohány-utca és a Károly-kör- út sarkán levő két háztulajdonos: Erényi Béla gyógyszerész és a Dohány-utca 2. számú bérház rt. közül Erényi Béla telkéből hasított ki 110 négyszögöl területet és a fővárosi szabályrendelet értelmében a Dohány utca 2. sz. bérház rt.-től követelte az Erényinek fizetendő megváltási összeg felét. A bérház rt, arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak1 abban az esetben fog fizetni, ha a közmunkatanács már teljesítette fizetési kötelezettségét Erényivel szemben de amikor megtudták, hogy Erényi egy külön a közmunkatanáccsal kötött megállapodás révén, nem kapott pénzt, ők sem voltak hajlandók fizetni. Ilyen előzmények után indult meg a per. A tárgyalás folyamán a bérház, valamint a bank ügyésze azzal érveltek, hogy a közmunkatanács nem fizetett Erényinek, tehát neki sem jár megváltás. A közmunkatanács becsatolt ugyan egy iratot, hogy kifizettek Erényinek 82.000 pengőt, Erényi azonban kihallgatása során tagadta ezt. Kényszerhelyzetben voltak, amikor megállapodást létesítettek a közmunkatanáccsal, mert ellenkező esetben nem kaptak volna építkezési engedélyt. Az elsőbíróság elfogadta ezt az érvelést és a közmunkatanácsot elutasította keresetével. A tábla Lászlóffy-tanácsa azonban megváltoztatta ezt az ítéletet és 32.625 pengő megfizetésére és a perköltségek viselésére kötelezte a Dohány utca 2. számú bérház rt.-t a közmunka- tanáccsal szemben. Az ítéleit szerint a tábla nem ment bele annak megvizsgálásába, hogy milyen körülmények között született meg az Erényinek történt fizetésről szóló nyilatkozat, hanem elfogadták azt tényként, hogy Erényi pénzt kapott és ennek a felét a jelen esetben 32.625 pengőt a Dohány-utca 2. számú bérház rt. tartozik megtéríteni a Közmunkatanácsnak. Az ítélet ellen mind a két fél felülvizsgálattal élt a Kúriához, ahol a bérház rt. jogtanácsosai ismételten rámutattak arra, hogy az egész ügylet jogellenes kényszer nyomán jött létre. A közmunkatanács átlépte hatáskörét és hiába érvelnek azzal, hogy diseretionális joguk az, hogy hogyan intézkednek, mert mikor a joggal való visszaélésről van szó, a bíróság még a miniszter rendelkezéseit is felülvizsgálhatja. Jóerkölcsökbe ütköző módon akarnak itt egy még nálunk nem létező betterment- adót érvényesíteni. A megállapodáskor arról volt szó, hogy gyorsan felépítik az Erzsébet-sugárútat, azonban bár azóta évek múltak, a sugárutat nem építették fel, sőt most már az is vitás, hogy egyáltalán felépítik-e. Értélkejmelkedés címén akarj ák őket megadóztatni, holott a házat nem régen eladták a Kereskedelmi Bank nyugdíjintézetének. Hivatkoztál?; Glückstahl Samu dr. vallomására is, aki bizonyította, hogy a fővárosnak kellett volna fizetni Erényinek, arra pedig nincs adat a perben, hogy az említett összeget Erényi hazafias célokra, vagy éppen közcélokra akarta volna adni. Ha az ingatlan értékemelkedési lehetőségét veszi figyelembe, akkor tudni kell azt, hogy az Erzsébet sugárút, amelytől annyit vártak, nem épült meg, azután meg nem az értékes Kár oly-körúti, hanem a Dob-utcai részről van szó. A Közmunkák Tanácsa viszont azzal érvelt, hogy egy ötemeletes bérház építésére kapott engedélyt az rt. A régi három emelet fölé húzott két emelet jelentékeny értékemelkedést eredményezett. At. Erzsébet-sugárút megépítése már régen túl jutott a kezdeti stádiumon, mert kiszélesítik az utcát és a főváros több százezer pengőért házakat vásárolt a Dohány-utcában. Erényi kapott kártalanítást és ha ő erről lemondott, akkor ez az ő baja. A felszólalásai? után a Kúria elnapolta a tárgyalást és április elejére tűzte ki az ügyben a határozat hirdetést. Kél polqármesíer
