Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-23 / 12. szám

4 UJBUDAPEST 1935. március 23, Gyógyhelyi problémák Exerötsxáx külföldi orvosi hórom napig in­gyen Iái vendégül Hudapesten a Gyógyhelyi ffixotiság — Sszviexsényi miniszteri tanácsos a kurkomisssíó célkitűzéseiről és legköze­lebbi feladatairól — Az Uj Budapest tudósítóidtól. — A választási beszédek soriin sok szó esik Budapest idegenforgalmáról, a fürdő­város jelentőségéről és annak fejlesztésé­ről. A legutóbbi napokban Fabinyi pénz­ügyminiszter képviselői programmbeszóde kapósán emlékezett meg a fürdőváros gondolatról. A fürdőváros kiépítésén dolgozik fáradhatatlanul, több, mint egy évtizede Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a nemrégiben alakított Buda­pesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság ügyvezető igazgatója. Ez a bizottság — népszerűén: kuikomisszió — alig néhány hónapja fejti ki értékes tevékenységét és máris a fürdőváros-gondolat egyik fon­tos tényezője lett. A bizottság legköze­lebbi teendőiről, nemkülönben a fürdő­ügyi és az idegenforgalmi aktuális kér­désekről. Szviezsényi Zoltán a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: —- Idegenforgalmunk rendkívül ked­vező atmoszférával indul ebben az évben is: ebből a szempontból egyre kell vi­gyáznunk: hogy az országban egység le­gyen és lelki nyugalom. Az idegenforga­lom az egyetlen ágazat, amely nem tűr semmiféle politikumot, abban a pillanat­ban, mihelyt az ide géni orgaloonba poli­tikai szempontok; törnek be, megszűnik a gazdasági hatóerő! Hogy mekkora nemzetgazdasági je­lentősége van az idegenforgaioai- nak, mutatják azok a törekvések, hogy az utast is felvegyék a kom­penzációs listára, és ami alig volt elképzelhető: ma már külföldi láto­gatókat kapunk sertés ellenében, mint ahogy Anglia kapott áru elle­nében Lengyelországból látogatókat. — Mi a cél? Kihozni egy idegenből annyit, amennyit csak lehet, lekötni egy idegent egy helyre, -ameddig csak lehet. Ezidőszerint csak Budapestről lehet szó nagyobbvonalú idegenforgalom tekinteté­ben. Egyéb exotikumok nem érdekelnek annyira széles rétegeket, mint szeretnék. A fürdőtörvénynek, amely a kurkomisz- sziót is életrehívta, elsősorban az a célja, hogy Budapest idegenforgalmi értékei közül a fürdőértékeket bányássza ki. A törvény megadta a módot és lehetőséget a fürdők racionális kifejlesztésére is, ami főképpen abban nyilvánul meg, bogy élesen el vám határolva az a terület, amelyen fürdőpolitikát lehet inaugurálni. Egész Budapest területén nem lehet fürdő­város, mert hiszen Angyalföldön például senki sem akar fürdőpolitikát csinálni, ellenben olyan szerencsés a fürdők fek­vése és elhelyezése, hogy három fürdő­centrum és ezeknek fejlődési lehetősge önként adva vannak. — Igen értékes a tabáni probléma alakulása a fürdőváros-gondolat szempontjából. Még tavaly is az volt az elgondolás, hogy megfelelő közmüvekkel kell ellátni a Tabánt és annak alsóbb részein bérpalo­tákat. kell építeni. Tervpályázatot írtak ki, amelyen kikötés volt, hogy a Fehér- sas-téri iskolára tekintettel kell a pályá­zóknak lenniük1, de a fürdők közelsé­gére nem tartoznak teliintettel lenni — Egy év sem kellett hozzá és a közvélemény olyan elementáris erővel kívánta u Tabánnak a fürdővároshoz való csatolását, hogy a főváros vezető­sége álláspontját revizió alá vette, amint hogy valóban nincs semmi értelme annak, hogy hyen értékes területen gombhoz varrják a mellényt. — Hogy mennyire fontos nemzetgaz­dasági szempontból az idegenforgalom, jelen alkalommal csak egyetlen momen­tumra mutatok rá. Egymás után nyílnak a magyar boltok, kerámiai stb. üzletek és örvendetes látni, hogy az idegenek mek­kora mennyiségben visznek népies mo­tívuméi dísztárgyakat Budapestről. Szédületes eredményeket értek eí ezek a boltosok ötvösmunkákban, amelyeknek híre már igazán messze földre ért el. Legutóbb nagy mennyiséget küldtünk ezekből a magyar stílusú ötvösmunkák­ból Amerikába és napról-napra látjuk, hogy előkelő vendégeink mennyi renge­teg olcsó és ízléses ötvöstárgyat vásárol­nak a belvárosi boltokban. Ezt a momen­tumot azért említettem, mert a mi viszo­nyaink között százszorosán esik latba minden, ami a nép széles rétegeinek új munkaalkalmat és gazdasági elhelyezke­dést biztosít. — Az idegenfoi galómnak nem tisztán idegenforgalmi és propaganda-jelentősége van, de igen súlyos gazdasági jelentősége is. Az idegen idejövetele kapcsán az or­szág iparcikkeit és termékeit megismeri, azoknak szószólója lesz és piacot fog szerezni számukra. Örömmel látom, hogy az utóbbi időben az ipar és kereskedele- lem is foglalkozik az idegenforgalommal. De a helyzet az, hogy az idegenforgalomnak az elméleti és propagandativ tevékenysége túlsá­gosan elöreugrott, anélkül, hogy lé­pést tudott volna vele tartani a gaz­dasági élet. — A kormány célkitűzése, hogy irányt 0 zab jón és megmutassa, hogy milyen té­ren vannak adottságok és lehetőségek és hogy azoknak1 a lehetőségeknek az htjá­ból minden néven nevezendő akadályt el- hárítsotn. Ami ezen túl van, a gazdasági életre és a magánvállalkozásra tartozik. Az iparnak és kereskedelemnek ma már számolnia kell az erősödő és izmosodó idegenforgalommal és neki kell kibá­nyásznia azokat a lehetőségeket, -amelye­ket számra az egyre jobban fokozódó ide­gen-járás jelent. A vezetésem alatt álló bizottság feladata, hogy a turista utasok mellé igyekezzék olyan fürdővendégeket akvirálni, akik hosszabb itt-tartózkodás révén a fővárosi kereskedelem és ipar vér­keringésébe friss lendületet fognak hozni. A túl tömött programm mellett engedjünk -az idegeneknek egy kis szabad időt arra, hogy vásárlásra is jusson idejük, hogy költhes-senek, —- amit a Baross Szövetség is kért. Egy másik probléma is van ezzel kapcsolatban. A háromnapos utasok leg­nagyobb része megszállott -területiekről jön ide szombaton és hétfőn megy vissza. Elhibázott intézkedésnek tartom, — ter­mészetesen nem szociális szempontból ítélve meg a helyzetet — hogy szombaton délben a belvárosi üzletek be vannak zárva, sőt vasárnap a kirakatokat sem látja a közönség, arról nem is beszélve, hogy jelentékeny részük esténként nincs kivilágítva. Mérlegelés tái'gyává kell tenni, hogy Budapest idegenforgalmi és gazdasági érdekeire való tekintettel nem bellene-e ezt az intézkedést revizió alá venni. — Fontos gyakorlati eredményt vá­jok a Gyógyhelyi Bizottság azon akció­jától, amelynek során ezerötszáz külföldi orvost hívtunk meg Budapestre. Eddigi propagandánk iránya ugyanis -az volt, hogy az anyagi eszközök elégtelensége következtében nem tudtuk a külföldi or­vosokat Budapest gyógytényezőiről meg­győzni. A jelentkező külföldi orvosoknak budapesti tiketteket adunk és tetszetős prospektust azzal, hogy ha elolvassa és látja Budapest fürdői valóban érté­ket képviselnek, látogassa meg Budapes­tet, 3 napos teljesen ingyenes ellátást biztosítunk számukra a három legnagyobb gyógyszállóban: a Gellértben, a Margit­szigeten, vagy a Lukács-fürdőben. Az Államvasutak 50 százalékos vasúti ked­vezményt, a kultuszminisztérium vizum- mehtességet, a múzeumokba ingyenes belépést biztosítottak az idejövő orvo­sok számára. — Másik fontos tevékenység az ide­genforgalmi propaganda terén az egysé­gesítés. E tekintetben példás szolidari­tás fejlődött, ki az illetékes tényezők kö­zött. Itt vannak például a hirdetés kér­dései. A kereskedelemügyi minisztérium­nak is van bizonyos költségvetése. Ugyanúgy a főváros idegenforgalmi hi­vatalának és a Gyógyhelyi Bizottság is rendelkezik -megfelelő alap felett. A ke­reskedelemügyi miniszter hivatott elbí­rálni, melyek azok a külföldi orgánu­mok, amelyekben való hirdetés révén idegenforgalmi eredmény várható. Már most az a helyzet, hogy ha a -miniszter jónak lát egy hirdetési kampányt va­lamely ország vezető lapjaiban, az Ide­genforgalmi Hivatal automatikusan csat­lakozik ehhez. Ha tizenkét hirdetést -ad a kereskedelemügyi miniszter, mondjuk egy londoni lapnak, ugyanannyit ad a város és a Gyógyhelyi Bizottság is, úgyhogy akkor tulajdonképpen, harminc­hat hirdetés jelenik meg. Azokban a hirdetésekben, amelyekéit a kereskede­lemügyi miniszter ad ki , természetesen az ország egyéb értékei -kerülnek .elő­térbe. De Budapest is ott van hirdetései­vel és ezzel a harmonikusan kapcsolható propagandával elérhetjük azt, pro­pagandánk hatóerejét fel tudjuk fo­kozni. Elmondotta még munkatársunknak Szviezsényi miniszteri tanácsos, hogy rövidesen végleges hivatali helyiségeibe költözködik a kurkommisszió, amely egy­előre az egyik fővárosi nagyhotelben működik. A kurkommiszió teljes egyet­értésbeír a kormány és a főváros illeté­kes szerveivel' olyan új ágazatait növeli az idegen­forgalmi propagandának, és a fürdő­város gondolat kifejlesztésének, hogy az ország és a főváros minden köz­gazdasági tényc',,KS'v rés és dicsére7 radhatatlan Nem késik a költségvetés jóváhagyása Eldöntött dolog, hogy a deficit eltüntetésére nem faragják le a tiszt­viselői illetményeket — Rövidesen sor kerül a 15 milliós beruházási és az 5 milliós hídépítési kölcsön felvételére — Az Uj Budapest tudósítójától. ■— Általános feltűnést keltett az Uj Buda­pest multketi számának azon cikke, amely szerint Sipőcz főpolgármester a tisztviselői illetmények csökkentése he­lyett a költségvetési hiány eltün­tetésére új fedezetet keres és hogy a költségvetési deficit eltüntetésére azon tételek lefaragásán dolgozik a fő­város, amely tételek az államnak szóló járulékokat tartalmazzák. Mint Hie­lte s helyen értesülünk1, -azokon ,a tárgya­lásokon, amelyeket a fővárosi költség-ve­tési deficitnek eltüntetés-e céljából a főváros vezetői a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium illetékes ténye­zőivel folytattak, immár megdönthetet­lenül kiad admit az az álláspont, hogy a tisztviselők amúgy is lecsökkenteti il­letményeihez semmi módon hozzányúlni nem szabad, és — amint iazti Sipőcz fő­polgármester felvetette — egyéb meg­oldási módozatot kell keresni a költségé- vetési hiány eltüntetésére. Nincs kétség az iránt, hogy március 31-ig, a törvényben megszabott határ­időig a belügyminiszteri jóváhagyással záradékkal ellátott -leírat le -fog érkezni a városházára. A deficit eltüntetésének mikéntjét illetve döntés a jövő hét első napjaiban várható, azokon a tár­gyalásokon, amelyeket Sipőcz főpolgár­mester és Szendy polgármester fognak folytatni a belügyminisztérium városi főosztályával és Preszly államtitkárral. A pénzügyi ügyosztály agilis és szak­értő új tanácsnoka: Bódy László dr. irányítása mellett a költségvetései kap­csolatot» minláztérlális 'tárgyalásokon kívül a kölcsön felvételének előkészíté­séivel foglalkozik. Kélt kölcsönről van szó, egy 15 millió pengős nagy beru­házási kölcsönről és egy 5 millió pengős kölcsönről, amelyet a Margit híd kiszé- lesítésé céljából vesznek fel. Az OTI-kölcsön felvétele tárgyában a megbeszélések döntő stádiumban van­nak. Az az elgondolás, hogy a 15 millió pengős beruházási kölcsönt, amelynek ihovaifordítását még a múlt esztendő utol­só hónapjaiban megállapították, tíz esz­tendőre veszi fel a főváros olyképen, hogy a visszafizetés húsz egymás után következő félévben egyenlő részletek­ben történik. E pillanatban már csak a kamatkérdés vitás: a főváros öt százalé­kot kínál, az OTl pedig hat százalékot kér. A döntő szót e tekintetben a bel­ügyminiszter fogja kimondani. Az öt milliós hídkölcsönnél az a hely­zet, hogy ezt tulajdonképen az állami hidak veszik fel az egyik nagy intézet­től. Mivel azonban az állami hidak nem önálló jogi személy, szükség van, hogy ez-t a kölcsönt úgy a főváros, mint a pénzügymini-sztélrium garantálják. Az 5 millió pengős hídépítési kölcsön ügyé­ben szintén a jövő héten kezdődnek el a döntő megbeszélések, amelyek rövide­sen eredményre is vezetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom